Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 2. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 2., Budapest, 1960)

színészekkel és díszlettervezőkkel rendelkeznek és olyan csodálatosan szép színházépületekkel, hogy palotának is beillenék* A Bahrusin Színháztörténeti Múzeum szovjet szinházi osztálya még valamit szemléltet: a szovjet szinház kapcsolatát az omlettel, azt a képességét, hogy idejekorán és mélyenszántóan visszhangozza az életben felmerülő, a népet érdeklő legjelentősebb kérdéseket. A szovjet szinházi osztály sok tekintetben a szovjet nép életének krónikája, - szinpadi tükrözésében. A szovjet színháztörténeti kiállitáson főhelyet foglalnak el azok a színdarabok, amelyek a forradalmat és a polgárháborút, az első ötéves tervek pátoszát,a Nagy Honvédő Háborút, a nemzedékünk legjobbjai által vivott békeharcot, a szovjet munkásosztályt, parasztságot, értelmi séget ábrázolják. Nagy teret szentel a múzeum az orosz és egyetemes klasszikus müvek, mai külföldi drámák és különösen a mai népi demokratikus drámairás alkotásai legjobb szovjet előadásainak. A Bahrusin Múzeum kiállításának összeállítói tudatosam törekedtek arra, hogy a látogatók szemléletes és hü képet kapjanak a művészi útkeresések és formák gazdagságáról a szovjet szinházban. A Vahtangov-rendezte "Turandot" Tártai-jának kötöttségre valló szinházi jelmeze, Versinyin, a partizán egyszerű háziszőttes köpenye és kucsmája a Művész Szinház "14-69-ea páncélvonat" /Vsz. Ivanov müve/ előadásán, a Kamara Színház "Phaedra" előadásának ravaszul stilizált díszletterve és a Mejerhold Szinház majdnem teljesen diszlettelen szinpada A.N.Osztrovszkij "Erdő'-jenek előadásán - mind-mind azokra a művészi útkeresésekre vall, amelyek már a szovjet szinház első lépéseit is kisérték. Nem kevesebb meggyőző erővel szemléltetik az útkeresés széleskörű voltát a szovjet szinházak legújabb előadásainak makettjei. A Gorkijról elnevezett Moszkvai Akadémiai Művész Szinház előadásainak finom pszihologizmusát és Ohlopkov előadásainak hangsúlyozott színpadiasságát, Akimov leningrádi randező ós díszlettervező iróniáját, Tovsztomogov, egy másik leningrádi rendező szigorú rendezői kézjegyét, a Majakovszkij-szindarabok rendezőjének /Szatíra Szinház/ előszeretetét a szatirikus plakátok iránt kitűnően érzékeltetik a színháztörténeti múzeum anyagát betetéző tárgyak.