Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 2. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 2., Budapest, 1960)
punk vagy kényszerülünk használnia A szintetikus lakkok, a kemény vagy nem eléggé beszivó felületű alapra /pléh,novodur,novoplaszt, polietilén, szololit stb./ felelnek meg. Nem alkalmasak azonban a vászonra, jutára, papirlemezre és a többi hasonló anyagra. Ellenkezőleg, szükségesek az organdinhoz és a papírhoz, amelyeknél nem lehet vizes, enyves oldatot vagy kazeint használni. A kontra-portál bolyhositásánál nem kell a felületet szintetikus lakkal beszórni, hanem be kell kenni. Ugyanígy lehet dolgozni a díszleteken is. Elszívó tulajdonságú alapoknál két másolást is lehet végezni, esetleg az egyiket enywel, a másikat szintetikus lakkal. A bolyhositott felületeket egyesíteni lehet, mégpedig ugy, hogy az alapanyagként használt kötőanyag rávitelénél a bolyhositott felületek egyesítésének helyét utoljára mázolják be. A munka során be kell tartani a megdolgozott f alület bizonyos helyzetét. A kötőanyagok rászórásánál ez a vízszintes helyzet, a tulajdonképpeni bolyhositásnál pedig a ferde helyzet, a rászórt anyag pisztolyból történő áramlásának irányában* A~ kötőanyag szinét mindig a rászórandó vagdalék szine szerint kell megválasztani. Ha nem lehet pontosan egyező színeket elérni, akkor inkább világosabb kötőanyagot válasszunk* A-nem szilárd anyagokat /organdin, vászon stb./ szilárd alapra kell rögzíteni, amit a rászórás után eltávolítunk. A vagdal ék-pornak a tulajdonképpeni poritását zárt helyiségben lehet végezni. A kötőanyag rászórását ezzel szemben elszívó-berendezéssel ellátott helyiségben kell végezni. Inkább használják azonban a ráksnést, amelynek során a különböző kötőanyagréteg rávitelével változtatni lehet a rávitt vagdalék sűrűségét is. Plasztikus tárgyak bolyhositásánál /szobrok, lámpák stb./ a következő eljárást kell betartani î először a tárgyról el kell távolítani üvegpapirral az egyenlőtlenségeket és a látható kötéseket, le kell törölni a port és az egyéb tisztátalanságokat. Azután a tárgyat be kell kenni vagy be keli szórni ugyanolyan szinü kötőanyaggal, mint amilyen a vagdalék szine lesz, mégpedig ugy, hogy a rákenésen ne üssön át az alapanyag. Azután az egész tárgyat száradni hagyják 16-24 óráig, a szerint, hogy mennyi higitó és szári tó anyagot alkalmaztak. Csak az első kötőanyag-réteg megszáradása után szórják vagy kenik rá a második réteget.