Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 2. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 2., Budapest, 1960)

szakma keretén belül tulajdonképpen további különleges szakaszt képez. A kézifestés primitiv módszereiből /neg atÍVBZerűen lakkal vagy pozitiven a tartalékkal/ alakult át tisztán fotokémiai ügy­gyé. Minden mintatervet elsősorban bele kell dolgozni az un. raport-előrajzba. Ez azt jelenti, hogy a tervet, jellegének és a kézirat megőrzése mellett átrajzolják olyan méretre, amely alkalmas normalizált nagyságú sablonra történő átvitelre, még­pedig ugy, hogy a szembenfekvő szélső figurák pontosan illesz­kedjenek egymáshoz és tökéletes átmenetet alkossanak. Az ilyen raport-előrazjből azután elkészítik az egyes szinek kivonatét. Ez azt jelenti, hogy a mintán lévő minden szint pontosan átmá­solják transzparens papirra vagy nem átlátszó szinü takarófilm­re. Egészen idáig tisztán rajzolási munkákról van szó. Talán nem kell külön hangsúlyoznunk,hogy az előrerajzolásoknak és a kivo­natoknak igen pontosaknak kell lenniök, mert a legkisebb eltérés is nagy akadályokat jelenthet a nyomásnál. A fémből vagy fából készült sablonkeretre természetes se­lyemből vagy polyamid-fonalakból készült foszfor-bronz gázt fe­szítenek. Az egész felületet lakk-mázzal boritják be utána. A mintán lévő minden színre kell egy keret, illetőleg egy sablon. A belakkozott sablont, megszáradás után, a belső oldalán zsela­tinréteggel látják el, amely érzékeny a fényre. Ez lényegében tiszta foto-zselatin, ammonlum-kromáttal bizonyos arányban. Erre a rétegre azután ráhelyezik az egyik szin kivonatát az előre pontosan kimért és keresztekkel megjelölt helyekre; ezt nehéz üveglappal leszorítják és élesen megvilágítják. Az érzékeny zse­latinréteg megvilágított helyei a fénytől megkeményednek, vagyis a vizben oldhatatlanokká válnak. Mivel a ráhelyezett kivonaton a figurák fénysugarakat át nem eresztő festékkel vannak átraj­zolva, a sablon következő fürdetésénél feloldódik az a zselatin, amely a megvilágításkor a kivonaton a fekete figurák alatt volt. Ez azt jelenti, hogy ezeken a helyeken előbukkan a sablon alsó lakkrétege. A megszáradás után következik a sablon un. kltöröl­getéss, amelyet szintén a külső oldalon végeznek puha ronggyal, amelyet a felhasznált lakknak megfelelő oldóanyagba mártottak. A lakk, amelyet nem véd a megkeményedett zselatin, feloldódik és kitörlődik, megjelenik a tiszta, puszta géz.Olyan sablont kapunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom