Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 2. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 2., Budapest, 1960)

Üveg utánzás 16/2/1960 A Hrauec Králové megyei körzeti szinház W.Shakespeare hires, "Hamlet dán herceg tragikus története" cim alatt ez év októberében előadott darabjának figyelemreméltó inszcenálásában a klasszikus dráma további uj megoldását mutatta be. M.Fásek rendezésében és J.Hübner zenéjével olyan előadást építettek fel, amely magán hordja a tökéletes kollektiv munka világos jegyeit,

s amely egyedi inszoenálási felfogásával is kiemelkedik. A "Medea"c. darab bemutatásával szerzett tapasztalatok után a kivitelezők J.Eiala építészmérnök tervei szerint a cselekmény fő színhelyének és a zenekar helyének helyzetét ugy fordították meg,hogy a cselekmény lényegében a zenekari árokkal és az erkélylépcsőházzal szélesített proszcéniumon játszódik. A szinpad univerzális és csupán az összeállítás által, valamint azoknak a színészeknek jelmezeitől változik, akik a nézőhöz legközelebb vannak, továbbá a legszükségesebb bútorzat néhány darabja által. A szinpad többi részétől asztralonlapokból kialakított fal választja el,amelyeknek fénye tökéletesen helyettesíti az üveg külsejét, s emellett a tökéletes átlátszóság és az egyszerű, hordozható szerkezet és a földszinti, valamint emeleti ajtók gótikus ivei lehetővé teszik a zenekar- látását a tulajdonképpeni szinpado/J> ahol a közjátékok alatt a "Hamlet"-témára zongoraversenyt ad elő. Az, "üvegfal" több kapun keresztül nyilik, úgyhogy mögötte azt is látni lehet, amit a nézőnek csak sejtenie kell* Az "emelet" egyszerű csőszerkezet kerekein mozog, mint valami 2-3 személynek való felület, amelyet hátulról az asztralonfa] megfelelő kapujához állítanak, A fal és a zenekar közötti sötét szufitt4t szükség szerint szétnyitják vagy összezárják. Elmondható, hogy itt minimális képzőművészeti eszközökkel ismer- maximális hatást érnek el, s emellett a játék sima menetű és gyors lefolyású.