Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 2. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 2., Budapest, 1960)

kiképzés ugyancsak ne haladja meg az 5 métert. A szinpadtér utánhangzása ne nagyon különbözzék a nézőtér utánhangzásá'tól. Általában igyekezzünk elérni, hogy a szinpadtér utánhangzása valamivel rövidebb legyen, mint a nézőtéré. 4. Mivel a fenti 3» tétel értelmében a hangvisszaverő és a hangelnyelő anyagokat általában kombinálva kell felhasználni, törekedjünk arra, hogy közepes és nagy szinpadmélységek esetében a hangelnyelő felületeket a szinpad hátterében szereljük fel, ezzel szemben gondoskodjunk arról, hogy a hangvisszaverő felületeket a szinpad oldalán, továbbá a mennyezetnek a függöny felé eső részén szereljük fel. 5« Nagyméretű, homorú görbületü felületek, például körhorizontok, adott esetben homorú tükörként működhetnek és hang-gyujtópontokat, valamint visszhang-jelenségeket idézhetnek elő. Az emlitett visszhang-pontok helyzetét óvatosan állapitsuk meg. Domborúan kiképzett elemek rendszerint előnyösek, és mindig hangvisszaverően alakithatók ki. 6. Ha a játék a szinpad mélyén folyik, akkor feltétlenül gondoskodjunk a hangforrás közvetlen közelében /2 méternél kisebb távolságban/ hangvisszaverő felületekről. Ebben az esetben ugyanis a hangenergiát kellő erővel juttathatjuk el a nézőtérre. Ilyen esetben jó hatásfokkal használhatók az oldalsó hangtükrök/ha megfelelő szög alatt helyezzük el őket/, a mennyezetek és a hangvisszaverő anyagból készült padlófelületek is. 7. Az optikai hatás és az akusztika lehetőleg egyezzék egymással. Igy például templomcsarnok akusztikailag is visszhangos lehet, ezzel szemben a szabad táj nem. ügyeljünk arra, nehogy a szinpadi "kőpadlózat" járkáláskor tipikus fahangot adjon stb. Ha a szindarab realista stilusu és az a célja, hogy a nézőben bizonyos illúziókat ébresszen, akkor a térakusztikának elő kell segitenie e célokat. Ne feledjük azonban, hogy az akusztika a színháznak csupán segédtudománya. Feladatát akkor tölti be a legjobban, ha a közönség a szinházból távozva az előadásról és nem az akusztikáról beszél. Az akusztikától csupán annyit várunk el,hogy elősegitse a szereplők és a zenészek teljesítményének érvényesülését , továbbá, hogy segitséget nyújtson az esetleges hangzásbeli zavarok kiküszöbölésében. Az akusztikának csak akkor szabad ebből a helyzetből kilépnie,ha a művészi hatást meghatározott hangtani effektusokkal kell alátámasztani.