Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 2. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 2., Budapest, 1960)

9.ábra Felépítési rajz, Schiller: "Wallenstein halála" cimü drá­májának színpadképéhez. À frankfurti Városi Szinház. A színpadképet tervezte: Rolf Krisztansen, műszaki beren­dezés: Paul Kuhnert. 1 - 17 méter magas vitorlavászon, kétszer alapozva, 2 ­vitorlavászon, meghajlitva, 18 méter magas. 3 - Vitorla­vászon kétszer alapozva, 4- - Vitorlavászon, 16 méter ma­gas, 5 - Vitorlavászon, 6 - Plasztikus csigavonal. 7 ­reflektorállvány I. 8 - Vasfüggöny, 9 - Ill.architráv /enyvezett lemez/. 10 - Alsó széle 10 méter magas. 11 ­II. architráv. 12 - Alsó széle 8,2 méter magas. 13 - I. arhitrál. 14- - Alsó széle 8,5 méter magas. 15 - I« első világitóhid. 16 - Alsó széle 9,0 méter magas. I7 - A ja­vasolt fekete bársonyfüggöny. magukban képtelenek voltak arra, hogy a szinpad legmélyebb része­iről visszaverjék a beszédhangot. Ezért 1,5-2 méter széles kivi­telben elkészített három mennyezet-sávot függesztettek fel, ame­lyeket felső hangtükörként használtak/az alaprajzon e három hang­tükröt vonalkázással tüntetjük fel/. Az egyes hangtükrök között elegendő hely maradt a megvilágításra és az enyvezett lemezből készült hangvisszaverő elemek megfelelő beállítása esetében a szinpad mélyén elhangzott leghalkabb szó is az egész nézőtéren jól észlelhető volt. Lehet, hogy a most elmondott példa, illetve a benne ismer-

Next

/
Oldalképek
Tartalom