Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 2. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 2., Budapest, 1960)

Wollaston hasábjának 3 funkciós fala van: 1, 2, 3.; az 1. felület a belépő, a 2. felület a visszaverő, a 3. felület a kilépő. Ferde hosszanti metszetével a 0 optikai tengelyig adódik az a oldalú négyszög. Az 1. és 3. falak a 2. fallal mindig 45 fokos szöget zárnak be. Egymással szemben szimmetrikusan meghajolnak. A hasáb legnagyobb hossza 1 /leghosszabb fala 2/, a legrövidebb hossza m. Érvényes, hogy 1 = m + 2 a. A hasáb méretei és az üvegtörés indexe, amelyből a hasáb csiszolja van, ugy vannak megválasztva, hogy a középső 0 sugár /3.ábra/, amely az optikai tengely mentén halad és ráesik az 1 belépőfal közepére, e falon megtörjön a hasáb belseje felé ugy, hogy a 2 falra essen a középen /S/. Itt a sugár visszaverődik és ráesik a 3 kilépőfalra, megtörik rajta és mint 0» sugár jön ki az eredeti irányban, ismét az optikai tengely mentén. Más sugár, pl. a szélső felső h sugár, amely a hasáb optikai tengelyével párhuzamosan halad, ráesik az 1 belépőfalra annak felső szélén, megtörik rajta és belép a hasábba, amire a visszaverődés után már magában a 2 felület végében /a sarokban/ és a 3 kilépőfelületen való megtörés után a hasábból mint h' sugár jön ki, újra párhuzamosan az optikai tengellyel, azonban a hasáb alsó széléből. Hasonlóképpen viselkedik a hasáb alsó szélén belépő d sugár is. Ez a sugár a hasábból mint d* sugár jön ki, azonban a hasáb felső szélén. A hasáb tehát megfordítja a sugarak sorrendjét, aminek következménye a kép megfordulása, mégpedig vagy fejjel lefelé, vagy oldalelfordulás stb., aszerint, hogyan van a hasáb megfordítva az optikai tengely körül és figyelemmel a tárgyra, amelynek képét meg akarjuk forditani. A 2 fal tehát ugy viselkedik, mint egy rendes sik tükör, az 1 és 3 fal hatására azonban a ráeső és kijövő sugarak szögének nem lesz semmilyen értéke, nulla lesz - vagyis a sugarak iránta megmarad. A 4.SZ. ábra perspektivikusan ábrázolva van a 7/ollastonféle hasáb használata, a vetitő objektiwel összefüggésben. A D a diapozitivet jelzi, a P a vetitési felületet. Ha a 5? hasábot az optikai tengely körül megfordítjuk /0/, megfordul az egész kép a P vetitőfelületen, amelyet két egymással ferde nyilacska jelöl az 0 optikai tengely és a vetitési felület /P/ kö-