Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 1. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 1., Budapest, 1960)

Színpad és közönség

1. A berendezés legfontosabb részeinek egyike a szárítókemence. Tervezője Ing. arch. Miroslav Kouril, a prágai Szcenográf iai Laboratórium vezetője. A kemence megtervezése ugy történt, hogy a lehető legkisebb költséggel beállítható legyen, illetőleg esetleg minden szinház házilag elkészíthesse. 2. Mérőműszerek és 200 C°-ig használható hőmérő, ugyanúgy, mint a festésnél. Szükség van továbbá különféle alakú vegyiüvegből készült üvegcsövecskékre. 3. Igelit vagy celofánzacskó és ugyanabból az anyagból sapkácska, amelyet a parókára illesztenek. II. Preparáló szerek 1. Kéneges preparálófürdő készitése: 100 ccm desztillált viz, 30 g ammóniák-kéneg, 70 ccm ammóniák. 2. Neokalból készült preparáló fürdő: A poralaku Neokalt desztillált vizzel ugy higitjuk, hogy 10 %-os oldatot nyerjünk. 90 ccm desztillált vizhez 10 g Neokalt kell adni. 3. Állandósitó fürdő: 85 ccm desztillált viz, 15 ccm 20 %-os hydrogénoxid. III. Szilárdítás /tartósítás

/ A szilon alakmegőrző tulajdonsággal rendelkezik. Ezért azt az alakot tartja meg, amelyet a legmagasabb hőmérsékletnél adtak neki. Igy tehát a hőmérsékletet a festéstől egészen a paróka végső megmunkálásáig meg kell osztani. A festésnél a forrásponttal kell számolnunk, vagyis cca 100 C°-kkal. Az első szilárditásnál a fonal üvegcsövecskékre csavarásánál növeljük 10 C°-kal 110 C°-ra. A második szilárdításnál - a kész paróka vizezése növeljük 20 C°-kal 130 C°-ra. A harmadik a már száraz kész fésülés végső szilárdítása 140 C° hőmérsékletnél. Tartósítás ammóniák-kéneggel: Az elkészitett anyagot üvegcsövecskékre csavarjuk. Felcsavarás után belehelyezzük az igelit vagy celofánzacskóba. A zacskót szorosan lezárjuk, hogy kigőzölgések ne keletkezhessenek. Betesszük a szárítókemencébe.