Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 1. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 1., Budapest, 1960)

Színpad és közönség

III. Elemek előregyártáaa Fentebb emiitettük a díszlet-kivitelezést, vagyis gyakorlatilag a diszlet falak és a szinpadi kiállitás plasztikus detail jainak gyártását. Az eddig használt alapszerkezeti elem /léckeret, vászonnal vagy deszkaanyaggal bevonva/ egyelőre továbbra is érvényben marad. E probléma megoldása tekintetében a plasztikus anyagok gyártása általában a mai napig még nem haladt annyira előre a technológiai tökéletesség fokán és a nyersanyagok széleskörű gyártásában, hogy sikerrel lehessen őket alkalmazni a szinpadon is. Ez nem jelenti a megoldhatatlanságot, hanem a halogatást és a szinpadon való előrehaladás összehangolását a kémiai ipar fejlődésével. Nincs azonban vita a tekintetben, hogy ez a probléma Is megoldódik a jövőben; a kilátás igen valószerű. Ezzel egyidejűen korlátozva lesz a szinpadon, a díszletekben és a diszletfalakban rejlő porosodás utolsó forrása is. H

apjainkban a plasztikus detail megoldása van folyamatban. Amint a kasirozóanyagok gazdaságtanáról szóló cikkemből nyilvánvaló /lásd: Informacni Zprávy 1959. évi júniusi számát/, a következő következtetések vonhatók le: 1. A nagy és üzemileg megerőltető plasztikus diszletdetailok készítésére legalkalmasabb anyagok a PVC /novodur 0.8/ és az epoxidált fa. 2. A PVC-nek /0.8-as novodurnak/ a detail előregy ár tá

saban van szüksége, mert a megmunkálás folyamata vaku formáló gépet igényel; tehát az előregyártáshoz vezet. Ez az anyag nagyon lényegesen csökkenti a diszlet súlyát /kb. 20-25 %-kal/ és gazdaságossá teszi a gyártást /kb. 75-80 %-kal/ a klasszikus technikával szemben. 3. Az epoxidált fa nem igényel különleges gépi előkészítést és egyszerű szinházi műhelyben is lehet vele dolgozni; az elkészitett gyanta és fürészporkeveréket kézzel belenyomkodják megfelelően elkészitett gipszmintába, a kikeményedés nem igényel normálisnál nagyobb hőmérsékletet. A gyártmányok suly szempontjából megegyeznek kb. a kemény fa súlyával és a gyártás a klaszszikus technikával szemben átlagosan 25-55 %-kal gazdaságosabbá válik.