MAGYAR SZÍNPAD 1907. június (10. évfolyam 150-164. sz.)

1907-06-08 / 157. szám

2 1907. junius 13. Budapesti színpadok. Budapeit, junius 8. A Magyar Kiiályi Operaház ma este a koronázás 40-ik évfordulóján, ingyen előadást rendez. Ez alkalommal gróf Zichy Géza Nemo czimü magyar történelmi dalmüve kerül színre. A dalmű előtt Poldini Edének Jókai Mór szövegére írt uj Királyhimnuszát adják elö. A himnuszt a teljes énekkarral együtt az intézet összes magánszereplói éneklik zenekari kiséret mellett. Holnap, vasárnap az állami színházak nyugdíjintézetei javára A bűvös vadász kerül előadásra. Az Orsz. Zeneakadémia operai tanfolyamát végzett növendékek évzáró vizsgálata a Af Kit. Operahdz-ban leszállított helyárak mellett hétfőn, folyó hó 10 én este fél 8 órakor megy végbe. a A Nemzeti Színház- ban ma este ismét nagyérdekességü repriz lesz, Tóth Kálmán A király házasodik czimü vígjátékának felújításával. Főszerepeit /ászai Mari, Török Irma, T. \/izváty Mariska, Odry, Gabányi, Szacsvay, Gál, Rózsahegyi, Náday Béla, Bai tos és Hetényi fogják játszani. Holnap, vasárnap, a Nászinduló, hétfőn pedig A velenczei kalmár kerül színre. ft A Vígszínház- ban holnap, vasárnap, két előadás lesz. Este a Bernát-ot, Heltai Jenő nagysikerű bohóságát ismétlik Hegedűs Gyulával a czimszerepben, délután pedig rendkívül mérsékelt helyárakkal vizágálati előadás lesz, a melyet az Országos Szinészegyesület iskolájának növendékei rendeznek a következő műsorral: 1. Jeari-Mary, Theuriet egyfelvonásos drámája, 2. Hangverseny, 3. Vivógyakorlatok, 4. Bastien és Bastienne, Mozart operája. A Magyar Színház és müvészszemélyzete A vig özvegy kitűnő szerzőjének: Lehár Ferencznek Londonba meleghangú üdvözlést küldött abból az alkalomból, hogy operettje ma, szombaton az angol főváros egyik legelőkelőbb színpadján óriási fénynyel bemutatóra kerül. A A londoni bemutató összeesik a Mvgyar Színház 450-ik olyan előadásával, a mikor Lehár darab kerül színre. Ebből 195 előadás jutott A drótostót-rn, 37 A mulató isteneh-re, 9 A Petykó és Palkó czimü mesejátékra és 209 eddig A vig özvegy-re, a színháznak fennállása óta legteljesebb és legegyöntetűbb sikerére, a mely a magyar operett legkitűnőbb művésznőjével Küry Klárával a czimszerepben diadalmasan uralja most is a szinház műsorát. A mai előadáson 3 napi betegsége után ismét Papit Sándor veszi át Zétó szerepét, a melyet a bemutató óta ez esték kivételével mindenkor zajos tetszés mellett játszott. • A Királyszinhdz-ban Göre Gábor, a Gárdonyi Géza ösmert falusi birója, Kátsa czigánynyal együtt a színpadon is annak a népszerű és rokonszenves alaknak bizonyul, mint a róla irott könyvekben. Mulatságos kalandjai — a melyekhez Fedák Sári vezetése mellett a Királyszinház java erői, s a szinpad-teknika egész sereg fényes és látványos képpel, tréfával és díszlettel adnak pompás keretet — tizennégy teljesen eladott házat vonzottak eddig. Fedák Sári egész juniusban föllép a nagysikerű revüben, a mely igy megszakítás nélkül még e hó első felében megéri első jubileumát. Esti előadásai mellett vasárnap délután ismét vizsgaelőadás lesz, a melyen Rákosi Szidi asszony növendékei rendkívül mérsékelt helyárak mellett a János vitéz-1 fogják játszani. V A Fővárosi Nyáii Szinház- ban tegnap este nagy sikerrel került bemutatóra Vágó Géza és Mérei Adolf érdekes operettje: A századik mennyasszony, melyhez Barna Izsó irt szép zenét. Az újdonság, melynek az előadása is nagyon jó, ma és holnap vasárnap kerül ismétlésre. * A Városligeti Nyári Szinház legközelebbi újdonsága Feld Mátyásnak A bús özvegy czimü háromfelvonásos parodisztikus bohózata lesz. A bemutató-előadást a Berget Zsiga nagy sikerére való tekintettel az igazgatóság még nem állapíthatta meg pontosan, de junius köze pén okvetlen megtartják. A Kulisszák mögül. Budapest, junius 8. ' ,,A király házasodik." — A Nemzeti Színház mai reprizéhez. — Csaknem negyvenöt esztendeje, hogy a Nemzeti Szinház színpadán bemutatták Tóth Kálmánnak A király házasodik czimü vígjátékát. Diadalmas estéje volt ez a színháznak, mert az előadott újdonságból valami csudálatos báj áradt a nézőtérre. A költő Róbert Károly fiának, Lajos királynak regényes házasságát öntötte vígjáték formájába zengzetes nyelvezetén. A vígjáték cselekménye, a pompás fordulatok és az egyes alakok igazán brilliáns jellemzése valósággal elragadták a publikumot. 1863. november 17-én volt ez a sikeres premier, a melyen Tóth Kálmán vígjátékát ebben a jeles szereposztásban adták elő: Róbert Károly özvegye, anyakirályné Paulayné Fia, I. Lajos, Magyarország királya Feleki Fiori, velenczei herczegnő, fiatal özvegy, Delfino velenczei dogé rokona Prielle Kornélia Magnificus Dominus Balbo, udva.i tanácsos Benedek Doctissimus Guido Tóth Imre Kont Miklós, a Velencze elleni hadak fővezére Egressy Gábor István, boszniai bán Szilágyi Erzsébet, banilla leánya ... ... Felekiné Kiskopjai Nagykopjai Kopjai Imre Szerdahelyi Farni, velenczei gróf Paulay Ede Azóta A király házasodik rövid megszakítással állandó disze a Nemzeti Szinház műsorának és Somló Sándor igazgató igazán dicséretre méltó munkát végzett, a mikor színpadi irodalmunknak ezt a gyöngyét most egészen uj szereposztással, uj betanulással újra előadásra tűzte ki. Tóth vígjátékának ez a mostani voltaképen már a harmadik uj betanulása. Először 1881-ben elevenítették fel uj szereplőkkel, uj díszletekkel és jelmezekkel, másodszor pedig a millenáris esztendőben frissítették fel. Ez volt a darabnak negyvenegyedik és utolsó előadása a Nemzeti Szinház-ban. A főszerepeket mindig a szinház legjobb erői játszották. így Lajos királyt Feleki Józsefen kivül, a ki kreálta az ifj. Lendvay, Paulay Ede, Náday Ferencz és Horváth Zoltán játszotta. Róbert Károly özvegyének nehéz és érdekes szerepét: Felekiné és Paulayné adták. Mint Kont Miklós ezek léptek fel az évek során: Egressy Gábor, Kovács Gyula, Paulay Ede, Szigeti József, Egressy Ákos, Molnár Gyula, Szigeti Imre és Szacsvay, a kitől most Bakó veszi át. Kopjai szerepét Náday, Szerdahelyi Kálmán, Szatmári Károly ás Benedek adták. Ebben a szerepben lépett fel először a Nemzeti Szinház- ban Zilahi Gyula is, még pedig oly sikerrel, hogy az igazgatóság nyomban tagul is szerződtette. Minden naiva- szerep között a legpoétikusabb a boszniai bán leányáé, Erzsébeté. Ezt a bemutatón Nagy Lujzán kivül ifj. Lendvayné, Felekiné, Fáy Szeréna és végül Cs. Alszeghy Irma játszotta. A mai előadáson kétségkívül nagy örömmel fogja a közönség viszontlátni ezt a klaszszikus magyar vígjátékot. _ F. Színháza" pletykák. Budapest, junius 8. A péntek. — Herczeg Ferencz babonája. A nagy érdeklődéssel várt művész-majális tegnap este lezajlott és bizonyosan nagy örö, mét találta benne Herczeg Ferencz, az ünnepi est egyik főrendezője, a ki mostanában csodálatos buzgalommal vesz részt minden olyan akczió vezetésében, mely hivatva van jövedelmével a Petőfi-ház létesítését elősegíteni. Kétségtelen, hogy a tegnapi müvész-majális jövedelme is tekintélyes összeggel fogja gyarapitáni a készülő Petőfi-ház alapját, a melynek megteremtése és növelése körül Herczeg Ferencznek vannak a legnagyobb érdemei. A művész-majálist eredetileg csütörtökön akarták megtartani, de közbejött egy nagy eső és a munkálatokkal nem készültek el idejében és igy felmerült az eszme, hogy a müvész-ünnep megtartását néhány nappal elhalasztják. " Azon a bizottsági ülésen, melyen az elhalasztás terve felmerült, Herczeg Ferencz azt proponálta, hogy halasszák el az ünnepet egy nappal, tartsák meg csütörtök helyett pénteken. — No, ennek nincs sok érielme, — vélte Feszty Árpád, az egyik főrendező, — egy nappal nem sokat érünk. Halasszuk el legalább három nappal: vasárnapra. — Nem — kardoskodott Herczeg — csak pénteken tartsuk meg. Én ragaszkodom a pénteki naphoz! — De hiszen aa péntek még azonkívül szerencsétlen nap is 1 — vetette ellen Feszty. — Szerencsétlen nap? — kiáltotta Herczeg — ki mondja ezt ? Sőt ellenkezőleg az én számomra a péntek a legszerencsésebb nap és már csak babonából is szeretném, hogy a müvészmajálist, melynek sikere annyira a szivemem fekszik, pénteki napon tartsuk meg. Jobbról is, balról is próbálták Herczeg-tt lebeszélni, de ő hajthatatlan maradt. — Ragaszkodom a péntekhez, — mondotta — ha én valamiben érdekelve vagyok, az csak pénteki napon sikerülnet. Kérem, hallgassanak meg. A mióta a színpad számára irok, minden sikerült premierem pénteken volt. A dolovai nábob lánya, az Ocskay brigadéros, A három testőr, a Bizáncz, a Déryné ifjasszony pénteken került bemutatóra. Egyszer hagytam magam kapaczitálni: a népszínházi Nászuton czimü darabomnál, annak a premierje nem pénteken volt és — megbukott De ez még semmi. Először is, másodszor is pénteki napon választottak meg képviselőnek... Én ugy tisztelem és respektálom a pénteket, hogy minden komoly munkámhoz ezen a napon fogok hozzá. Ha darabot kezdek irni, bizonyos, hogy az első felvonás első jelenetét pénteken irom meg. Higyjék el nekem: a péntek a legszerencsésebb nap . . . Herczeg Ferencz meggyőzte rendező társait. És a művész-majáiis pénteki sikere is az ő babonájának ereje mellett bizonyít. -Y.Felvonásközben. Budapest, junius 8. A kabala. — A flegmatikus szerző. — A Bernát premierje után a kritikusok közös értelemmel magasztalták Heltai Jenő könnyed szellemét. De a mily csapongó, könnyedén szökdelő szellem ő a papiros mezőn, ép oly flegmatikus, nyugalmas ember az életben. Például a minap, éppen a Bernát premierjének napján, estefelé leült a klubban csöndesen kaszinózni Kiss Józseffel. De a mint leültek, Heltai nyomban megjegyezte: — Bocsáss meg, édes öregem, de csak hat partit lehet játszanom. El kell mennem aztán. — Hát hová sietsz? — No tudod, egy uj darabomnak van a premierje a Vígszínházban és a direktor ragaszkodik hozzá, hogy ott legyek a felvonás végére. Hát ez olyan ok volt, a mi előtt meg kellett hajolni. Tehát eljátszották a hat partit és Heltai vesztett. A kártyázók réme: a „pech" ugy munkába vette, ugy megdolgozta, hogy a kibiczeknek is a hideg verejték gyöngyözött ki a homlokán. De Heltai tűrte, csendesen szíván virzsiniáját. Aztán fölállott és indult elfelé. De mielőtt elment volna, beirt valamit a noteszébe. Kiss József megkérdezte tőle: — Mit jegyezgetsz, János? Heltai az ajtóból felelte vissza: — Semmit.. . Csak egy uj tapasztalatomat irtam fel. ,Uj darab — rossz kabala M.