MAGYAR SZÍNPAD 1907. június (10. évfolyam 150-164. sz.)

1907-06-02 / 151. szám

2 1907 junius 2. Budapesti színpadok. Budapest, junius 2 A Magyar Királyi Operaház e heti érdekes műsorát az Operaház szinlapja alatt találják olvasóink. A Nemzeti Szinház- ban szerdán nagyérde­kességü repriz lesz, klasszikus est a melyen Sophokles Antigoné czimü tragédiája kerül fel­elevenítésre. A müvet tizenöt évvel ezelőtt adta utóljára a Nemzeti Szinház müvészszemélyzete az Operaház- ban, a hol Mendelsohn zenéjével került előadásra. A mostani felujitás alkalmával Paulay Erzsi játssza a czimszerepet. Az Antigoné, melynek mostani felújításáról legközelebb bő­vebben írunk, csütörtökön kerül másodszor elő­adásra. Zsíros István nagysikerű drámája, a Fátum kedden és pénteken kerül előadásra. • A Vigszinház-ban tegnap este igen nagy sikerrel került bemutatóra Heltai Jenő pompás muralságos énekes bohózata, a Bernát, mely természetesen dominálja az e heti műsort. Hétfőn, szerdán, pénteken és jövő vasárnap kerül előadásra Csütörtökön lesz Molnár Ferencz nagysikerű vígjátékának, Az ördög-nek huszonötödik előadása. • A Magyar Színház- ban a most következő hé­ten Lehár diadalmas operettje, A víg özvegy a harmadik százas sorozatba lép és ez az ujabb sorozat Kilry Klára vendégszereplésének jegyé­ben a most lezárt száz előadáshoz hasonló fényűnek ígérkezik. A kitünö primadonna az összes esli előadásokon eljátssza páratlan nép­szerűségre jutott szerepét. A szinház szellőztető készülékei oly kitűnően működnek, hogy a 200-ik előadás túlzsúfolt háza alkalmával is a hőmérséklet a nézőtéren 16 fok volt. * A Királyszinház-ban minden este a Göre Gábor Budapesten czimü látványos revü kerül előadásra, melynek igazi nagy sikerét bizo­nyítja, hogy eddig még mindig zsúfolt ház előtt került szinre. Természetesen minden este f-edák Sári játssza a női főszerepet, a melylyel estéről-estére meghódítja a közönséget. • A Fővárosi Nyári Szinház- ban Budán pén­teken premier lesz: Vágó Géza és Mérei Adolf A századik menyasszony czimü látványos ope­rettje kerül bemutatóra, melynek zenéjét Barna Izsó irta. Az érdekes újdonság, melyről leg­közelebbi számunkban bővebben irunk, szom­baton és vasárnap kerül ismétlésre. A Városligeti Nyári Szinház műsorát Berger Zsiga czimü mulatságos énekes bohó­zat tölti be. A kulisszák mögül. Budapest, junius 2 Programmok. — A jövő szezón előkészítése. — A színházi szezón utolsó hónapjában vagyunk: állami színházaink már körülbelül két hét múlva bezárják kapuikat, a hónap végéig valószínűleg három magánszínházunk is befe'jezi szezónját, ha ugyan A vig özvegy és a Göre Gábor nagy sikere nem kívánja meg, hogy a Magyar Szinház és a Királyszinház az idén néhány héttel meghosszabbítsa szezónját. Az idén; már premierben sem lesz igen részünk, színházi újdonságot már csak a két nyári szinkör fog bemutatni. A színházi szezón utolsó napjai még egy-egy érdekességet hoznak — a Nemzeti Szinház-ban a héten az Anti­goné reprizét, esetleg Vojnovics Őszi vihar czimü horvát drámáját, az Operaház-ban az Andre Chenier és talán az Ernáni reprizét — azután átveszi a tücsök csendes birodalmát az elárvult színpadokon. Es amint igy alkonyodik a színházi szezón, egyre fokozottabb és lázasabb munka folyik fönn, a direkcziók irodáiban. Ilyenkor, junius­ban, a szinházvezetők tevékenysége a jövő előkészítésében összpontosul, a jövő szezón programmjának tervezése foglalkoztatja a szín­házigazgatókat. Milyen lesz a jövö szezón, mit hoz a budapesti közönségnek az 1907—1908 iki szin­házi esztendő ? Ez most az aktuális kérdés, mely mindennél jobban érdekli mindazokat, a kik színházzal foglalkoznak, a szinház iránt érdeklődnek. Nos, az idén nem olyan könnyű dolog erre megfelelni, mint más esztendőkben. Tavaly, harmadéve és azelőtt ilyen tájban már szol­gálhattunk olvasóinknak a következő szezón programmtervezetével, felsorolhattunk egy sereg újdonságot, megrajzolhattuk, ha nem is töké­letes, de mindenesetre jellemző perspektíváját az elkövetkezendő színházi szezónnak. Az idén nincs igy. Nem rajtunk múlik, sem a színházigazgatók jóindulatán, melylyel mindenkor tájékoztatni kívánták a színházi sajtó utján a nagyközönséget. A körülmények válto­zása, Budapest színházi képének teljes megvál­tozása kényszeríti a színházigazgatókat olyanfoku titkolózásra, a milyenre eddigelé nem volt szükség. A jövő szezónban lényegesen változott viszonyok között kezdik meg színházaink műkö­désűket. Mindenekelőtt a legfontosabb és leg­nevezetesebb változás az lesz, hogy kél állami színházunk, a Magyar Királyi Operaház és a Nemzeti Szinház már a jövő szezón kezdetétől fogva nem a belügyminisztérium, hanem a vallás­és közoktatásügyi min :sztérium fönhatósága alá fog tartozni. Most folyik az átvétel a belügyi tárczából a kultusztárczába és már e hónap közepén, junius 15 én, a színészet ügye vég­legesen a kultuszminisztérium hatáskörébe kerül. Az Operaház- ban uj igazgató kezdi meg uj programmja megvalósítását, a Népszínház­ban teljesen uj rezsim alatt indul meg a mű­vészi munka, teljesen uj csapáson, uj művészi erőkkel, a Magyar Szinház ba uj bérlő-igazgató vonul be, hogy megváltoztatva e szinház zsánerét, az operett régi hajlékából drámai színházat csináljon. És mert a Magyar Szinház és a Királyszinház közös vezető alá kerül, kétség­telen, hogy a Királyszinház programmjában is lesznek némi változások. A Vígszínház-at a nyáron forgó színpaddal szerelik fel és igy e színházunk műsora is kibővül olyan darabokkal, melyeket eddig színpadtechnikai akadályok miatt nem adhattak elő. Hatalmas változások ezek, merőben uj czélok és uj törekvések befolyásolják majdnem minden színházunknál a jövő szezon programm­jának előkészítését. Érthető tehát, hogy az igazgatósági irodák körül nagy a csend és bár belül lázas munka folyik is, gondosan őrködnek mindenfelé, hogy a tervezett programmokból időnek előtte mi se kerüljön a nagy nyilvánosság elé. Minékünk — a kik a nyilvánosságot szolgáljuk, de egyben szorgalmas figyelői is vagyunk a színházak belső életének — méltányolnunk kell az idén a színházigazgatóknak ezt a nagy rezerváltságát, melyet komoly művészi és anyagi érdekek meg­óvása tesz szükségessé. Annál nagyobb érdekességeket, sőt meg­lepetéseket fog hozni az augusztus, a mikor — az uj színházi szezon küszöbén — már nekünk is módunkban lesz megrajzolni a jövő szezon képét, a budapesti színházigazgatók által a , nyári hónapokban teljesen elkészített programmok ' alapján. —Y — Színházi pletykák. Dudapest, junius 2. Vasárnapi apróságok. (I. A megtréfált szerző.) A minap történt, hogy egy kis irói és mű­vészi társaság rándult ki valamely szomszéd városkába, hogy ott a Petőfi-ház javára hang­versenyt rendezzen. Mint mübarát csatlakozott hozzájuk egy szeretetreméltó fiskális is. Mind együtt voltak már a pályaudvaron, épen csak Heltai Jenő, a társaság szellemi feje hiányzott. Miközben pedig várták, a fiskális egyszerre csak felkiált: — Jaj, nekem még egy ügyben sürgősen el kell járnom! — Ohó, nem lehet elmenni, — mondja egy igen bájos és széphangu primadonna. — Nem eresztjük el, mert nem jön vissza. — Oh, itt hagyom zálogban a pálczámat 1 — Helyes 1 — mondja a primadonna és átveszi a pompás faragványu, ezüst nyelű, ele­gáns pálczát. A fiskális elrohan. A vonat elindulása előtt azonban nem érkezett vissza. Heltai Jenő is csak épen egy perczczel indulás előtt érkezett és alig ért rá arra, hogy a kupéba kapaszkod­jék. De végre mégis csak együtt voltak és vig csevegés közben haladtak tova. Egyszerre csak észreveszi a Bernát szerzője a sétapálczát a primadonna kezében. — Ejnye, be szép 1 ... Hát maga bottal jár? — Hogyne I Ez a divat. — De ez kissé férfias ... Ez inkább ne­kem való ... És szeretnék is ilyen szép pálczát. — Eladom magának. — Nagyon drága lehet. — Oh, tiz koronáért odaadom. — Tréfál? — Dehogy 1 — Áll az alku I Heltai Jenő megvette a pálczát és boldo­gan szorongatta kezében. A vidéki városka színházában aztán, a hol a hangversenyt megtartották, a telefonhoz hív­ták Heltai-1. A fiskális beszélt, a kinek szerep­léséről ő semmit sem tudott. — Kedves János, — szólt a telefonon a fiskális — a primadonnánál hagytam a bo­tomat . . . Kérlek, vedd át . . . Lehetetlen volt eljönnöm . .. A primador.na a tiz koronát a Petőfi-ház czéljaira adta, de a fiskálisnak ugyanannyit kellett adakoznia. Heltai Jenő pedig megfogadta, hogy egyhamar nem vesz sétapálczát. (II. Bernát maszkja.) A Vígszínház kapuja előtt ültek a művé­szek. Épen szünetelt a Heltai Jenő nagy sikert ért bohózatának a próbája, hát ráértek egy ki­csit tereferélni. Odavetődött egy színházi dol­gokkal is foglalkozó íróember, a ki tréfás jó­kedvű fiu és igy csakhamar élénk szóharcz fejlődött ki. Mindenekelőtt Faludi Sándort kezdte ugratni a vendég, a kit Dézi beczéző néven ismernek. — No, nekem is lesz kabaretem és elhódítom tőled Hegedűs Gyulát . . . Mond csak Gyula, mennyiért lépsz fel nálam? Hegedűs Gyula belement a tréfába és ko­molyan felelte: — Háromszáznegyven koronáért. — Éppen háromszáznegyvenért? — Igen, mert háromszázat Faludi Sándor is ad estére Másnak nem tehetem meg ilyen olcsón. — Ugy ? . . . Stájgerolsz? . . . Akkor bi­zony az én kabaratemben nem fogsz fellépni. — Se baj . . . Majd fellépsz te a mi szín­padunkon. — Hogyan? Én? A ti színpadotokon? — Téged foglak kimaszkirozni a Bernát­ban . .. Éppen akkor arra ment Wister Ernő, a szinház gazdasági főnöke, a kivel Dézi urnák valami megbeszélni valója volt A mikor vissza­tért tőle a társasághoz, komoly képpel szólt Hegedűs höz: — Te Gyula, Wister meghallotta, hogy te engem akarsz kimaszkirozni a Bernát-ban és most arra kér, hogy inkább őt maszkírozd ki... A mire közbeszólt Szetémy: — Nagyszerű! ... Hiszen egészen egy­formák vagjíok ... Ha kalap lesz a Hegedűs fején, akkor te azt mondhatod, hogy Wister-1 maszkírozta ki, de ha kopasz parókája lesz, akkor Wister azt mondhatja, hogy te vagy ki­maszkirozva .. . A Bernát tegnapi premierjének közönségé­ből a beavatottak már eldöntötték, hogy volta­képen kit is maszkírozott ki Hegedűs Gyula. Mert a maszk nagyon is élethű.

Next

/
Oldalképek
Tartalom