MAGYAR SZÍNPAD 1907. május (10. évfolyam 119-149. sz.)
1907-05-16 / 134. szám
1907. május 1 8. 3 Budapesti színpadok. Budapest, május 16. A Magyar Királyi Operaház-ban Arnoldson Sigrid asszony bucsufellépése pénteken, a legnagyobb sikerű szerepében, Mignon-ban lesz. Ezt az előadást jőtékonyczélra, a „József főherczeg szanatórium-egyesület" javára rendezik. — Szamosi Elza, a ki ma este kezdi meg több estére tervezett vendégfellépését az Operaház-ban, szombaton Manón- ban és pünkösd hétfőjén Carmen-ben vendégszerepel. — Anthes György szombaton Szamosi Elzával a Manón-ban lép fel. Pünkösd vasárnapján a szokásos jótékonyczélu előadást tartjak meg az Operaház és a Nemzeti Szinház nyugdíjintézetei javára. Szinre kerül Hamlet, Sándor Erzsivel és Takáts- sal a főszerepekben. • A Nemzeti Szinház-ban holnap este kerül bemutatóra Sajó Sándor Zrínyi György házassága czimü verses vígjátéka, melylyel a szerző az Akadémia Teleky diját nyerte el. Az újdonságban Török irma, Beregi, Szacsvay, Náday Béla, Váiadi Aranka, Vizváryné, Paulay Erzsi, Mihály fi, Gabányi és Rózsahegyi játsszák a főszerepeket. Az újdonság másodszor szombaton kerül előadásra. Vasárnap este a Nászinduló kerül előadásra, hétfőn pedig a Mary Ann. # A Vigszinház-ban holnap mutatják be Flers és Caillavet uj vigjátékát A kis trafikoslányt. Molnár Ferencz fordította az újdonságot, a mely Miquette et sa mére czimmel a párisi Var iétés-szinház idei nagy eseménye volt. Miquettet, a vígjáték hősnőjét Kornai Berta személyesiti. Az újdonságban Kornai Bertán kivül Haraszthy Hermin, Vendiei, Tapolczai és Tanay Frigyes játsszák a főszerepeket. Flers és Caillavet vigjátékát szombaton és vasárnap megismétlik. Molnár Ferencz nagysikerű vígjátéka, Az ördög csütörtökön és jövő hétfőn este kerül előadásra. « A Magyar Szinház nézőierén mától fogva 16 fok Reaumur lesz a hőmérséklet. Az igazgatóság ugyanis a közönség kényelmére, a mely A vig özvegy előadásait a mostani nyári hőségben is nagy tömegben látogatja, villamos szellőző készüléket szerzett be. Ez a készülék ^előadás előtt teljesen lehűti a nézőteret, játékközben is működik és a fölvonás közökben is uj, friss légáramlatot visz a szinház minden részébe. A vig özvegy egyébként a szinház kitűnő és ünnepelt vendégével: M. Szoyer Ilonával a czimszerepben minden este elsőrendű szereposztásban kerül szinre. * A Királyszinház-ban a boroszlói opera kiváló együttese ma kezdi meg a Salome előadásait. Salomét annak leghíresebb kreálója Verhunk Fanchette asszony énekli, a ki a hires tánczjelenésben a többi Salome személyesitőtől eltérőleg nem helyettesitteti magát egy ballerinával, hanem maga járja el a fátyol-tánczot. Heródes. Tr ostor ff Frigyes, a ki tegnapig a berlini udvari operában vendégszerepelt ezzel a szereppel a legnagyobb siker mellett, Herodiást Fellwock-Costa asszony, Johanaant Beeg György, Narrabothot Waschmann Károly, a zsidókat Bitkenfeld Vilmos, Siege, Lücke, Martini és Waldmann Ignácz énekli. Az utóbbi művész a budapesti Operaház- nak is volt régebben tagja. Mától kezdve azután minden este a Salamé kerül szinre s az elővétel máris olyan nagy, hogy az eddig elért legnagyobb bevételeket is tetemesen meghaladja. Magyar előadás a pünkösdi ünnepek délutánjain lesz: vasárnap az Aranyvirág, hétfőn a János vitéz, mindkettő Fedák Sárival, de mérsékelt helyárak mellett.] " j* A Fővárosi Nyári Szinház-ban holnap, pénteken A milliárdos kisasszony van műsoron, melyet szombaton és vasárnap megismételnek. Hétfőn, pünkösd másodnapján A bőregér kerül szinre. Az idei szezón első újdonsága Mérei Adolf és Vágó Géza: A századik menyasszony czimü eredeti operettje lesz, melyhez a zenét Barna Izsó, a Népszinház-Vigopeta karnagya irta. Az újdonság sok szerepében foglalkoztatva van az egész énekes személyzet; bemutató-előadása junius első napjaiban lesz. A Váiosligeti Nyári Sziuház idei szezónját tegnap este nagy sikerrel nyitották meg Lehár Ferencz Pesti asszonyok czimü pompás operettjével, mely Turcsányi Olgával a női főszerepben, dominálja az első hét műsorát. h kulisszák mögül. Budapest, május 16 Szamosi Elza Budapesten. — Bizalmas levél a szerkesztőhöz. — Margitsziget, Nagyszálló, május 15. Kedves szerkesztő ur! Közös ideálunk: a Magyar Színpad közönsége nem veszi rossz néven tőlem, ugy-e kedves szerkesztő ur, ha ezidei utolsó „bizalmas" levelemet nem az óczeánon túlról, hanem a Dunán túlról irom. Megérkeztem. Itt az élet, az igazi élet ebben a csudás fővárosban! Odaát csak a pénz dominál. Amerikában pénzt keresünk; minden egyéb számkivetésszerü állapot. Leénekeltem a szerepemet, vagy a konczertemet, szállodámba hajtattam, nem fogadhattam ' senkit, mert vagy pihennem, vagy utaznom kellett. A tengeri utunk nagyon kellemetlen volt, a köd miatt két napot késtünk. Utunk harmadik napján egy gazdag amerikai a tengerbe ugrott. Felesége 20,000 dollárt ajánlott fel a kihalászásáért, a mi a matrózoknak 4 órai fárasztó kutatás után sikerült. Annál kellemesebb volt társaságunk: Caruso, Van Rooy, Vigna, a hires karmester. Utunk alatt meggyőződtem arról, hogy az a bizonyos majom-botrány a new-yorki rendőrségnek mennyire gyalázatos erőszakoskodásának volt a következménye. Caruso, a világ első tenoristája, a legbájosabb fiu. Mint egy fiatal gyerek, a kinek semmi gondja, baja, egész nap mulat, bolondozik, mesés karrikaturákat készit mindenkiről, a ki eléje kerül. Nevetett, mulatott rajta a hajó egész közönsége. Sokszor karonfogott s a „promenaddeck"-en teli torokkal amerikai dalokat énekelt nekem. Két szép fia van, a kiket valóságos imádattal szeret és a ki ugy ismeri az amerikai viszonyokat, STRAUSS RICHÁRD. A »Magyar Színpad« tárczája. Strauss Richárd és a „Salome". - A boroszlói operatársulat mai, első vendégjátékához. — Strauss Richard 1864. junius 11-én született Münchenben, a hol atyja, Ferencz,.sokáig mint az udvari zenekar első kürtöse és mint zeneszerző működött. Négy éves korában kezd a zenével foglalkozni, hét éves korában már a zeneszerzéssel is megpróbálkozik és ir egy háromszólamu dalt, egy keringőt, majd — még mielőtt az iskolát látogatta volna — egy zenekari nyitányt. 1883-ban fejezi be egyetemi tanulmányait, mely időből szintén számos szerzeménye ismeretes, különösen 1875-óta, mióta rendszeresen foglalkozik a zeneszerzéssel. Csakhamar magára vonja Bülow János figyelmét, kinek vezetése alatt kerül nyilvánosság elé első nagyobbszabásu kompozicziója, az Es-dui szerenád. 1884-ben irja meg, erősen Brahms hatása alatt, II. szimfóniáját, melyet New-Yorkban játszanak először és 1885 ben már mint a meiningeni opera karmestere működik. Ebben az időben irt müveinél, mint pl. az Itáliából czimü szimfóniái költeményénél, még erősen befolyásolja Berlioz, Liszt és Wagner parlituráinak tanulmányozása. Egy év múlva Münchenben karmester és megirja Macbeth-]ét, melyet Bülow vezénylete alatt játszanak először Berlinben, 1889 ben a weimari operaház karmesteri állását foglalja el, itt forr ki teljesen a dirigensi művészete. 1892-ben betegsége hosszabb délvidéki utazásra kényszeríti, ezalatt irja meg első színpadi müvét, a Guntiam czimü háromfelvonásos zenedrámát. 1894-ben visszatérve, nőül veszi a weimari opera drámai énekesnőjét: De Ahna Paulinát és a müncheni opera karmesteri székét foglalja el, melyet csakhamar a berliniével cserél fel, j hol mai napig is működik. Strauss Richárd a legkiválóbb dirigensek egyike. Zeneszerzői eredetisége csak 20-ik müvében, a Don Juan-ban kezd nyilvánulni, bár itt is, mint a Macbeth-bev, még erősen észrevehető a romantikus iskola hatása. A következő müvekben, a Till Eulenspiegel cjimü scherzoban és a Tod und Verklärung ban már az önálló Strauss szólal meg, sajátságos psychológiájával, uj frazeológiájával. Nietzsche mélyreható tanulmányozásának eredménye a sokszor megtámadott Also sprach Zarathustra, hol már a Liszt-féle szimfóniái költemény kibővített és átalakított formáját Iájuk. A Heldenlehen nel nem volt mindjárt sikere, nem értették meg. Sirauss zeneesztétikája nem azonos a Hanslick-ié\e „zenei szép" fogalmával. Csakhamar azonban felismerték igazi értékét, a csodálatos alkotást, az Én-nek ezt a páratlan megéneklését. Tökéletes harczi kép áll előttünk, mintha csak Tolstoj irta volna meg. A főszerepet a kakofonia játssza, hiszen ez felel meg legjobban a harcz hangulatának. A sablontól való még nagyobb függetlenséget látjuk a Don Quixote-ben, melyben a mindennapi ember típusát rajzolja. 1904-ben megírja a Symphonia Domesticá-1, isméi magára zuditva a támadások egész zömét. A következő évben megadja rájok a feleletet: megírja a Salome-1. Elővette Wilde csodálatos alkotását, a Salome-1, lefordíttatta magának szórói-szóra — a lényegtelenebb részek elhagyásával — és megirla hozzá a zenét. A mig az uj mü csak tervben volt meg, Wagner- művészetének felélesztése, folytatása, talán fokozása lebegett előtte, a kivitelben azonban csak Strauss marad és inkább Berlioz és Liszt-hez áll közel. Megtér a zenekar objektivitásához, a technika költészetéhez. Megtartja a programmol, elmondja Salome történetét, a maga módja szerint, de a mint Zarathustrája nem Nietzsche é, ugy Salomeja sem Wilde-é már. A szöveg szerint az marad, de a karaktere már teljesen Strauss-é. Strauss itt sem mutatkozik be mint igazi színpadi zeneszerző, hanem — mint többi müveiben — zseniális zenekari festő. Újra szimfóniái költeményt irt az ő egyéni modorában, melynél a színpadi cselekmények csak az eleven programmot képezik. Könnyen érthető, hogy a nagy tudásu és képességű Strauss Richárdot vonzotta Wilde Salomeja, mert az érzékiség utolsó fokán játszó képzelelvilágnak — melyet közönségesen perverznek szoktak nevezni — egyik legkiválóbb irodalmi dokumentuma. Az az erös ellentét, a mi bensőleg romlott, dekadens keleti kultura milieuje és a Jochanaan által képviselt, megtisztult, eszményi kultura között van, midőn itt a bujaság legnagyobb fokát éri el, mig ott a próféta a Megváltó szerepét, hirdeti, mindezek fölött pedig Salome ez a hisztérikus, koránérett, beteges szeszélyü asszony, egy degenerált fejedelmi család ivadéka, ki egyik végletből a másikba esik, bő alkalmat nyújtottak a zeneszerzőnek a karakterizálásra. » Strauss Richard Salome-ját legelőször 1905 decz. 9-én játszották a drezdai udvari operaházban Schuch Ernő vezénylete alatt. A főbb szerepeket Wittich (Salome), Chavanne (Hero- dias), Butrian (Heródes), Perron (Jochanaan) és Jäger (Narraboth) énekelték. Az előadás mintaszerű volt, a rendezés kitűnő. A legkülönbözőbb hirek keringtek a partitura hallatlan nehézségeiről, az óriási zenekar összeállításáról, az uj hangszerekről, majd a