MAGYAR SZÍNPAD 1907. május (10. évfolyam 119-149. sz.)

1907-05-08 / 126. szám

1907. május 7. 3 Budapesti színpadok. Bndapeit, május 8 A Magyar Királyi Operaház-ban Arnoldson Sigrid asszony e héten még két estén vendégszerepel. Csütörtökön, ünnepnapon, bérleíszünetben, A sevillai borbély kerül szinre, melynek Rozina szerepe Arnoldson asszony egyik legjobb alakítása. Vasárnap a Mignon-1 ismétlik meg, melynek szombati előadásakor már a délelőtti órákban miden jegy elkelt. Anthes György ; nyári szabadságidejének megkezdése előtt e héten még egyszer lép fel: szombaton a Lohengtin- ben A piros czipő-t, Mádé r-nek a mult héten nagy sikerrel felújított balletjét, ma este adják ismét. A Nemzeti Szinház szenzácziós sikerű újdonságát, a Henry Bataille Nászinduló- ját, melynek eddig minden előadására zsúfolásig megtelt a nézőtér, pénteken adják ismét elő. A velenczei kalmár, melynek felújítása teljes sikert hozott a színháznak és különösen Shylock alakitójának: Ivánfi Jenőnek, ma este kerül szinre. Csütörtökön délután A boszorkány, este az Eszményi férj kerül előadásra, szombaton pedig bemutató előadás lesz a Nemzeti Szinház ban. Ekkor adják először Romain Coolus: Antoinette Sabrier czimü színmüvét. A czimszerepet P. Márkus Emma asszony kreálja ebben a nagyhírű franczia drámában, melynek teljes szinlapja a következő: Sabrier Antoinette. Szinmü 3 felvonásban Irta : Coolus Romain. Fordította: Salgó Ernő. Semélyek : Sabrier Mihályfi René Odry Doreuil _ Pethes Richard Hajdú Rurmilles Náday B. Savergne Bónis Vignac Horváth Z. Föpinczér Thuránszky Cziginyprimás Narczisz L'^uis Szőke Irodaszolga Deák Antoinette P. Márkus E. Hetén Pauiay iL. Saverguené T. Vízvári M. Marcelle V Molnár R. Fanny ... Keczeri I. Az újdonság vasárnap kerül másodszor előadásra, mig vasárnap délután Sardou vígjátéka, A mult szerepel a műsoron. Jövő hétfőn Romeo és Julia kerül előadásra. * A Vígszínház hetét a berliniek vendégszereplése tölti ki. Ma este a Bunbury, Wilde Oszkár elmés vígjátéka kerül sorra. Csütörtökön egy Courteline-darabbal, A biztos utral vezetik be az estét és utána Hartleben: Angelia czimü müvét mutatják be. Pénteken A boszuálló isten-1 ismétlik. Szombaton és vasárnapon Wedekind Frank diáktragédiáját, a Tavaszi ébredés-1 játsszák. Csütörtökön délelőtt tizenegy órakor Petőfi-matiné lesz, délutáni előadásul pedig a Takarodó kerül szinre. Szombaton délután a Szinészegyesület színésziskolája rendez vizsgálati előadást. Vasárnap délután a Salome-1 és a Déryné ifiasszony-1 adják. * A Magyar Szinház homlokán e héten pénteken, május 10-én hetedszer gyullad ki a villamlángokban kirakott ünnepi szám. Ezúttal Lehár Ferencz páratlan népszerüségü operettjének, A vig özvegy- nek 175 ik előadását jelentik a számok. Az ünnepi előadáson is M. Szoyer Ilonka, az Operaház kitűnő művésznője játssza Glavari Hanna szerepét. M. Szoyer Ilonka aszszony nagy művészete, gyönyörű hangja és előkelő játéka elragadja a közönséget. Az ünnepi előadáson is M. Szoyer Ilonka, egész héten, estéről-estére eljátssza A vig özvegy czimszerepét; áldozó csütörtökön, május 9-én kétszer is, délután és este. Daniló szerepében mindig Rálhonyi Ákost tapsolja a közönségegyre nagyobb sikere van Agnelli Irénnek, a ki Valenciennet alakítja. A vig özvegy vidám együttese minden előadáson a régi. « A Királyszinház-ban az Atanyvirág mától kezdve mindennap szinre kerül, s csak vasárnap délutánját engedi át egy másik eredeti daljátéknak, a Buttykay Ákos Csibészkirályá-nak. Csütörtökön délután pedig a Rákosi Szidi asszony iskolája ismétli meg * Gyurkovics lányok-at, a melyet a mult héten teljesen.zsufolt ház nézett végig, rendkivül mérsékelt helyárakkal. Egyre nagyobb arányokat ölt a közönség érdeklődése a boroszlói operának Salcme-előadásai iránt. Stiauss Richárd világhírű zenedrámáját, a mely a kontinens német színpadjairól kiindulva, már Amerikában is szenzácziís sikereket aratott, ma adják elő Párisban is. A párisi előadást maga Strauss tanította be, a ki ma levelet intézett dr. Lówe bez, a boroszlóiak igazgatójához, a melyben kilátásba helyezi, hogy operája egyik budapesti előadására személyesen eljön. Tisztelem és szeretem — irja — a budapesti zeneértő közönséget, a mely előtt már több szimfónikus munkám, a „Till von Eulenspiegel", a „Zarathustra", a „Symphonia Domestica" szinrekerült. Nagy örömének ád azonkívül kifejezést, hogy Salomét Budapesten annaklegkivál óbb kreálója : Fanchette Verhunk énekli. Verhunk asszony — a ki mint a legjobb német Carmen lett híressé — oly tökéletes alakitója Saloménak, hogy Conried a jövő évi amerikai Salome-előadásokra — egy esztendő alatt száz estére — őt szerződtette. Verhunk asszony már az első este föllép. * A Fővárosi Nyári Szinház-ban ma este kerül másodszor szinre Feydeau és Desvalliéres Csak párosan czimü bohózata. Csütörtökön A fekete tenorista czimü operettet adják elő uj rendezés mellett, uj betanulással. Vasárnap a Kuruczfurfang czimü népszínmű kerül előadásra, mig délután a Nebánísvirág czimü operettet adják. egyformán gyönyörködhetik benne. Nem csoda, ha már is sok levél érkezik az igazgatósághoz, hogy miért tűzték ki épen e „leányos" darabot csak egyszer? Miért nem játsszák legalább kétszer ? Az előadásban a társulat szine-java vesz részt és Berlin csak a budapesti tudósításokból fogja megtudni, mennyit veszteit azzal, hogy Reinhardt ék még odahaza nem adhatták elő ezt a darabot. Bententes. A kulisszák mögül. Budapest, május 8. „Bunbury". — A berliniek harmadik vendégjátéka. — A berliniek fehér estéje a mai. Reinhardt-ék modernek a szó legteljesebb értelmében, a modern irodalom pedig nem igen rajong a fiatal leányoknak való témákért. Wilde azonban épen abban a modern, hogy kifigurázza a modern bohózatok it és olyan témákból, a melyből a Feydeau-k és a Hennequin-ek valami káprázatos vaudevillet csináltak volna, egy elmés, kedves vígjátékot készített, a mely ma este kerül a mi közönségünk elé. A darab egyike a legjobbaknak, a miket valaha angol színpadon játszottak és feltétlenül egyike a legvidámabbaknak, különösen akkor, ha elég stílszerűen játsszák el. „Az anyag szuverén kezelése" — irja egyik német kritikus — „módot ad a szerzőnek arra, hogy a kómikum minden fajtáját alkalmazza. Hol humorisztikus, hol szatirikus, a hol jónak látja a kedélyes, majd a gúnyos hangot válogatja, de valamennyi variáczión átragyog az ő világos, éles elméje. Finom tűk, a melyek alaposan találnak. Különös bájt kölcsönöz a darabnak a finoman stilizált előadás, a melyben a szereplők angol flegmája pompás ellentétben van a szöveg elmésségének sziporkázásával". Nem csoda, ha Berlin két elsőrendű színháza vetélkedett a darab előadási jogáért Reinhardt-ék már készen voltak a mü előkészületeivel, már a premier is ki volt tűzve, a mikor a bíróság, a mely pedig előbb Reinhardt-ék mellett döntött, felsőbb fórumban a konkurrensnek : Barnovsky-nak Ítélte oda a müvet. Igy aztán a berliniek programmjában, a melylyePa Vígszínház-ba bevonultak, a szenzácziós sikerű darabok mellett egy olyan darab is van, a melylyel a sikert csak elérték volna, ' ha előadhatták volna. Megkapjuk azonban a premiert mi, budapestiek. ugy vagyunk tehát ezzel a darabbal, mint annak idején Az élet völgyé-veI, Dreyer Miksa: Thal des Lebens czimü vígjátékával, a melyet szintén nálunk játszott először a berlini társulat. De az a vigjáték épen nem volt leányoknak való. Wilde vígjátéka azonban még azzal a tulajdonsággal is ékeskedik, hogy mindenki Színházi pletykák. Budapest, május 9 Hegedűs Gyula —^ és a bécsi színigazgató. — A tulbizalmas gratuláczió. — Az ördög hire eljutott már az ország határán tul is, Bécsbe, a hol a jövő szezónban szintén előadják Molnár Ferencz brilliáns müvét. A darabot a mult héten vették meg a bécsi Volkstheater számára. Maga Weisse igazgató jött le Budapestre, hogy megnézze Az öt dög-öt a Vígszínház gyönyörű előadásában. Weisse- ről tuini kell, hogy épen nem elsőrangú színész, habár színészi ambicziói ugyancsak magasan szárnyalnak: A második felvonás után felment a színpadra, Hegedűs Gyula öltözőjébe. — Sehr brav I Sehr brav I — hajtogatta egyre és a művész legnagyobb meglepetésére, bizalmasan megveregette a vállát. Hegedűs Gyulát kissé bántotta ez a dolog, de ntm szólt semmit. Csak ugy tett, mintha lefújná a válláról a bécsi színész-direktor kezét és kiment az öltözőből. Kevéssel azután Molnár Ferenczczel találkozott Weisse, a ki most is megtartotta leereszkedő hangját: — Pompás dolog, elsőrendű darab — — hajtogatta egyre — csak a főszerep nehéz. Csak igazán elsőrendű művészembernek szabad vállalkozni rá. Nálam a Volksiheater-ben valószínűleg Kramei-nek, vagy esetleg nekem kell eljátszanom. Molnár Ferencz tisztában volt a direktor gyöngéjével. — Mindenesetre csak ön játssza el igazgató ur, csakis ön. Az ön zseniális művészete egészen uj oldalról fogja megvilágítani a szerepet. Az ördögöt azonban mégse Weisse, hanem a hires Krämer fogja Bécsben kreálni; a mi a siker érdekében természetesen kívánatosabb is. Figaro. Színházi élet. Budapest, május 8 „Aranyvirág." — A „Királyszinház" mai reprizéhez." — 1903. november 6-án került elöször előadásra Budapesten Huszka Jenő és Martos Ferencz kedves operettje, az Aranyvirág és a premierjének különös érdekességet, sőt színházi szenzácziót kölcsönzött az a körülmény, hogy egyszersmind a megnyitó-előadása is volt a Kirátyszinház-nak. Az előlegezett érdeklődés már a siker felét jelentette Kíváncsi volt a közönség az uj színházra, Budapest hatodik színházára, kíváncsi volt a diadalmas Bob herczeg szerzőinek uj operettjére és kíváncsi volt Fedák Sárira, a ki mint az uj Királyszinház primadonnája, az Aranyvirág premierjén lépett először a budapesti közönség elé az akkoriban oly nagy színházi eseményt jelentő Bob herczeg száz estére terjedő sorozata után. Azóta Zsazsa már háromszáz estén át is játszott ugyanabban a darabban, olyan sikert aratott, a milyenben magyar operett-színésznőnek még sohasem volt része, de — mint maga mondotta az Atanyvirág egyik minapi próbáján — ennek a premiernek az emléke sohasem fog kitörlődni az emlékezetéből és az Aranyyirág-ban aratott sikere művészpályájának mindig egyik legszebb emléke marad.