MAGYAR SZÍNPAD 1907. május (10. évfolyam 119-149. sz.)

1907-05-07 / 125. szám

1907. május 7. 3 Budapesti színpadok. iUipat, május 7 A Magyar Királyi Operaház-ban Arnoldson Sigrid asszony e héten még két estén vendég­szerepel. Csütörtökön, ünnepnapon, bérleíszünet­ben, A sevillai borbély kerül szinre, melynek Rozina szerepe Arnoldson asszony egyik leg­jobb alakítása. Vasárnap a Mignon-t ismétlik meg, melynek szombati előadásakor már a dél­előtti órákban miden jegy elkelt. Anthes György nyári szabadságidejének megkezdése előtt e héten még kétszer lép fel. Ma a Toscá-ban Mariót énekli, mely egyik legjobb szerepe és utóljára szombaton a Lohengrin-ben lép fel. A piros czipő, Máder-nek a mult héten nagy si­kerrel felújított hallétjét, szerdán, május 8-án adják ismét. A Nemzeti Szinház szenzácziós sikerű új­donságát, a Henry Bataille Nászinduló-'\&t, melynek eddig minden előadására zsúfolásig megtelt a nézőtér — mindenkor P. Márkus Emiliával a női főszerepben — ma és pén­teken adják elő. A velenczei kalmár, melynek felújítása teljes sikert hozott a színháznak és különösen Shylock alakitójának: Ivánfi Jenőnek, holnap, szerdán kerül szinre. Csütörtökön délután A boszorkány, este az Eszményi férj kerül előadásra, szombaton pedig bemutató előadás lesz a Nemzeti Szinház-ban. Ekkor adják először Romain Coolus: Antoinette Sabrier czimü színmüvét. A czimszerepet P. Márkus Emma asszony kreálja ebben a nagyhírű franczia drámában, melynek teljes szinlapja a következő: Sabrier Antoinette. Szinraii 3 felvonásban. Irta : Coolus Romain. Fordította : Salgó Ernő. Semélyek: Sabrier Mihályfi René Odry Doreuil Pethes Richard Hajdú Rurmilles Náday B. Savergne Bónis Vignac Horváth Z. Föpinczér ... Thuránszky Cziganyprimás Narczisz Louis Szőke Irodaszolga Deák Antoinette P. Márkus E. Hetén Paulay fi. Saverguené T. Vízvári M. Marcelle V Molnár R. Fanny Keczeri I. Az újdonság vasárnap kerül másodszor előadásra, mig vasárnap délután Sardou víg­játéka, A mult szerepel a műsoron. Jövő hétfőn Romeo és Julia kerül előadásra. * A Vígszínház hetét a berliniek vendég­szereplése tölti ki. Ma este Hauptmann Ger­hart: Ä béke ünnepe czimü színmüvét adják. A főszerepeket Reinhardt Miksa és Kayssler Frigyes játsszák. Szerdán a Bunbury, Wilde Oszkár elmés vígjátéka kerül sorra. Csü­törtökön egy Courteline-darabbal, A biztos ut­ral vezetik be az estét és utána Hartleben: Angelia czimü müvét mutatják be. Pénteken A boszuálló isten-1 ismétlik. Szombaton és vasárnapon Wedekind Frank diáktragédiáját, a Tavaszi ébredés-1 játsszák. Csütörtökön dél­előtt tizenegy órakor Petőfi-matiné lesz, délutáni előadásul pedig a Takarodó kerül szinre. Szom­baton délután a Szinészegyesület színésziskolája rendez vizsgálati előadást. Vasárnap délután a Salome-i és a Déryné ifiasszony-i adják. • A Magyar Szinház homlokán e héten pénteken, május 10-én hetedszer gyullad ki a vjllamlángokban kirakott ünnepi szám. Ezúttal Lehár Ferencz páratlan népszerüségü operettjé­nek, A vig özvegy-nek 175 ik előadását jelentik a számok. Az ünnepi előadáson is M. Szoyer Ilonka, az Operaház kitűnő művésznője játssza Giavari Hanna szerepét. M. Szoyer Ilonka asz­szony nagy művészete, gyönyörű hangja és előkelő játéka elragadja a közönséget. Az ünnepi előadáson is M. Szoyer Ilonka, egész héten, estéről-estére eljátssza A vig özvegy czimszerepét; áldozó csütörtökön, május 9-én kétszer is, délután és este. Daniló szerepében mindig Rálhonyi Ákost tapsolja a közönség ; egyre nagyobb sikere van Agnelli Irénnek, a ki Valenciennet alakitja. A vig özvegy vidám együt­tese minden előadáson a régi. M A Királyszinház-ban már teljesen elkészül­tek a Martos-Huszka: Aranyvilág-jának az uj betanulásával. Holnap, szerdán este lesz a rep­riz, a melyen a szinház rendkívüli sikerű s harmadik jubileumának küszöbén álló megnyitó . operettjének régi czimszereplöje, az Aranyvirág alakjának kreálója, Fedák Sári is résztvesz, uj partnerei Környei, T. Harmath Ilona, Sziklai, Rátkai lesznek. Az Aranyvirág fölujitását nagy érdeklődés előzi meg s előrelátható, hogy a gyönyörű zenéjü operett ismét sorozatos elő­adásokkal fog szerepelni a Királyszinház mű­során. A repriz előtt ma az állandóan telt há­zakat vonzó Tüskerózsa kerül szinre Fedák Sárival a czimszerepben. A népszerű primadonna már erősen készül a szinház évadzáró nagy újdonságára, a Gőte Gábor-ra, a mely kaczag­tató alakjainak és újszerű látványosságainak gazdag sorával a Salome- előadások után vonul be a Királyszinház színpadára. * A Fővárosi Nyári Szinház-ban ma este lesz Feydeau és Desvalliétes Csak párosan czimü bohózatának a reprize, melyet szerdán meg­ismételnek. Csütörtökön A fekete tenorista czimü operettet adják elő uj rendezés mellett, uj be­tanulással. Vasárnap a Kuruczfurfang czimü népszinmü kerül előadásra, mig délután a Nebántsvirág czimü operettet adják. k kulisszák mögül. Budapest, május 7. „Salome" a Királyszinbázban. Strauss Rikhárd világhírű zenedrámáját, a Salome-1 a jövő hét csütörtökjén fogja megismerni a kö­zönség és pedig annak az együttesnek az elő­adásában, a mely ma a kontinens operái kö­zött a legkitűnőbben, Strauss pontos intencziói szerint játssza a szenzácziós darabot. A Salome első előadását Drezdában tartották meg ugyan és a boroszlói szinház csak azután hozta szinre — és nem is egy egész esztendő alatt ötven­szer játszotta zsúfolt ház előtt — de a külföldi színházak mégis a dr. Löwe társulatának tettek vendégszereplési ajánlatot és ezt a mintaelő­adást fogja látni Budapest zeneértő közönsége is, a mely páratlan érdeklődéssel valósággal szét­kapkodja a \Salome- esték jegyeit. A boroszlói opera tőlünk Bécsbe viszi a darabot, a hol egy hónapon át fogják minden este játszani s a hol az első tiz előadásra már elfogyott minden jegy. A budapesti Salome-előadások egyik külön érdekessége lesz, hogy Heródes szerepét min­den második napon a bayreuthi Wagner-elő­adások világhírű Logeje : dr. Briesemeister fogja énekelni. Egyáltalán a legapróbb szerepet is a legkiválóbb művészek tolmácsolják, s még a néhány ütemet éneklő apród szerepe is a bo­roszlói szinház első altistájának a gondjaira van bizva. „A béke ünnepe ség, a mely a lelkületen erőt vesz és a mely csirájában fojt el minden nemesebb érzést. Reindhardt-ék különösen büszkék A béke ünnepé-nek előadására. Hauptmann müveinek interpretálása évtizedeken át a Btahm Ottó monopóliuma volt. A béke ünnepé-i is előbb Biahm-ék adták és ez még inkább felcsigázta a Reinhardt-iársu\ai amúgy is hatalmas ambi­czióját. Az előadásban részt vesznek a társaság legkiválóbb tagjai, köztük Reinhardt Miksa igazgató, a kit közönségünk már régebben meg­szeretett és a ki most tulajdonpen hazajött, mert hiszen magyar honpolgár. És fellép Kayssler Frigyes is, a kiért Reinhardt nagy küzdelmet folytatatott Brahm-mai, a mig végre megszerezhette ezt a fiatal erőtől duzzadó, kitűnő művészt. A női szerepeket is a társulat elsőrendű tagjai játszák. Közönségünk ma este alig talál majd alkal­mat kaczagásra, egy-egy mosoly is ritkán lesz módjában, de annál hatalmasabban fogja le­lánczolni a rendkívül érdekes cselekmény és a művészi alakitások imponáló együttese, a melyet Reindhardt-ék ma nyújtanak. Togo. — A berliniek második vendégjátéka. — Hauptmann Gerhart müveit nálunk nagyon különféleképen fogadták és ha fér is kritika némelyik drámájához, mégis meg lehet érteni, hogy a fanatizmusig lelkesedő hivei vannak, a kik minden sorát szentnek tartják és Haupt­mann-xa esküsznek. A Friedensfest pedig telivér Hauptmann, A takácsok szerzőjének borzalmas pesszimizmusá­val telítve, sivár és majdnem mindvégig vigasz­talan sötétséggel, a melyet csak nagy későn oszlat el a reménysugár, a poézis. A Scholz-család belső élete ugyancsak egyszerű, kicsinyes eset és ebből csinál Haupt­mann olyan tragédiát, hogy egészen jogos az a müfajjelzés, a melyet darabjához használ: Eine Familenkatastrophe. Igazán megrendítő az a szerencsétlenség, a mely a szülők viszályából züdul az egész családra, az a fagyosság, rideg­SzinházI pletykák. Budapest, május 7 Egy karrier kezdete. — Az első Stone Eilen. — A Királyszinház-ban holnap este kerül fel­elevenítésre a szinház megnyitó darabja: Huszka Jenő és Martos Ferencz Aranyvirág czimü operettje, melynek egyik legközelebbi előadását, valószínűleg már a jövő héten, végig fogja nézni egy páholyból — Szamosi Elza, az Amerikát dicsőséggel megjárt magyar opera-primadonna. És ha majd az amerikai Madame Butterfly tapsolni fog a czimszereplő Fedák Sárinak és a Stone Ellen szerepében T. harmat Ilonának, kétségtelenül el fog érzékenyedni, mert eszébe fog jutni, hogy erről a színpadból és ebből az operettből indult meg az ő szenzácziós karrierje. Eszébe fog jutni, hogy 1903. nyarán egy karcsú fekete leány, a kit Beöthy László elő­leges kommünikéi akkor még Szántó Elzán dk neveztek, jelent meg a Fővárosi Orfeum, majd a kerepesi-uti pinczeszinház színpadán, hogy résztvegyen az Aranyvirág próbáin. Eszébe fog jutni, hogy e karcsú fekete leány tehetségében legerősebben bizott akkor egy mindig vidám, vörösszakállu karmester: Konti József és eszébe fog jutni, hogy az Atanyvirág minden próbájára akkoriban egy feketehajú, borotvált arczu fiatal orvos kisérte el, a kinek akkor még senki sem hitte el, a mit minduntalan erősítgetett: — Meglássák, az Elzából nem is olyan sokára, nagy operaénekesnő leszi Azóta — de sok minden megváltozott! Szarnék Elzából, a ki csak rövid ideig viselte a Szántó nevét, Szamosi Elza lett, Konti József kezéből örökre kihullott a karmesteri pálcza és a fiatal orvos: Somlyó Nándor ma már boldog férje a Stone Ellen első személye­sitőjének, a kivel együtt járta be az idén Amerikát, bőven aratva babért és még bőveb­ben dollárt. Mert az idei szezónban körül­belül 300,000 koronát keresett a Pillangó kisasszony-x\ya\ Szamosi Elza, a kinek akkor, a mikor az Atanyvirág premiérjén fellépett, évenként — 4800 korona vólt a gázsija. Mo«t majdnem ennyit kapott egy fellépéseért. Szamosi Elza nem sokáig énekelte egy­folytában az Aianyvirág-bax\ az Ellen Stone szerepét, mert körülbelül egy hónappal a Király­szinház megnyitása után már meghívták az Operaház-hoz. Mint emlékezetes, a Carmen-1 1 énekelte, igen nagy sikerrel. Ezen az estén a kis Csatai Janka helyet­tesitette őt az Aranyvirág-ban, melynek máso­dik felvonása után Fedák Sári a következő táv­iratot küldte Szamosi Elza lakására: „Gyere vissza, Elza, minden meg van bocsátva. A helyettesednek azonban semmit sem lehet megbocsátani. Zsazsa, a Királyszin­ház-ból". -Y.-

Next

/
Oldalképek
Tartalom