MAGYAR SZÍNPAD 1907. május (10. évfolyam 119-149. sz.)

1907-05-02 / 120. szám

1907. május 2 7 Budapesti színpadok. Badipnt, május 2. A Magyar Királyi Operaház-bán Arnoldson Sigrid asszony, a ki utoljára 1904-ben vendégszerepelt nálunk, ez idén ismét vendégszerepelni fog A művésznő első fellépése május 4-ére, szombatra Mignon czimszerepében van kitűzve. Második fellépéseül május 6-án, hétfőn, Msrgit szerepét énekli a Faust- ban. Az Arnoldson-e\öadásokat felemelt helyárakkal rendezik Ma este az Istenek alkonya kerül előadásra és ez az előadás fél hét órakor kezdődik. Vasárnap A walkür-i adják elő, DióssynéHandel Berta fellépésével. • A Nemzeti Színház e heti műsorán ismét a színház nagysikerű újdonsága, Henry Balaille Nászinduló czimü színmüve dominál, a mely még ma este és vasárnap kerül szinre s mindannyiszor P- Márkus Emilia adja a női főszerepet. Szombaton Shakespeare: Velenczei kalmár-jának lesz a reprize Teljesen uj szereposztás, uj jelenetezéssel és rendezéssel elevenítik fel a klasszikus müvet. A szereposztás, a melyben a darabot felelevenítik, a következő : A velenczei kalmár. Vígjáték öt felvonásban, irta: Shakespeare. Forditotta Radó Antal. Személyek: Shylock Basanio Antonio Grácián Lorenzo Lancelot Gobbo Portia... _ — Nerissa lessika Solanio Salarino Marcccoi herczeg.Aragoni herczeg _ A dogé Ivánfi Beregi Mihályfi Pethes Odry Rózsahegyi Gabányi Á. Hegyesi M. L'geti J. Paulay E. Bónis M. Kürthy Bakó Náday Hetényi A Vígszínház- ban május első hetében is estéről-estére magyar szerzők müveit adják és a szezón legkedveltebb eredeti vígjátékai váltakoznak a hét műsorán is. Természetesen a legújabb nagy sikerű, Molnár Ferencz diadalmas vígjátéka, Az ördög dominál, a mennyiben ma, szombaton és vasárnap adják. A Micz báró-1 és a Salome-1 pénteken ismétlik. A Magyar Színház-ban A vig özvegy czimszerepében tegnap este kezdte meg vendégszereplését M. Szoyer Ilonka, az Operaház művésznője, a ki ezután minden este fellép a hatalmas sikerű operettben, vasárnap a délutáni előadáson is. A Királyszinház-ban a mai est kivételével minden este a Tüskerózsa kerül szinre, ez a mulatságos, kedves szövegű és kitűnő zenéjü operett, melynek kettős czimszerepében Fedák Sári oly kiváló alakittás nyújt. Ma este még egyszer játszik az olasz gyermekopera társulat, mely — ez alkalommal először — a Carmen-1 adja elő. Vasárnap délután A harang kerül előadásra. Rákosi Szidi magánszinésziskolájának növendékei szombaton délután A Gyutkovics lányok-ban fogják haladásukat bemutatni a Királyszinház színpadán. Jegyek erre az előadásra válthatók már a szokásos koronás árakon. A Fővárosi Nyári Szi'n/tdz-ban (Budán) tegnap kezdte meg az idei szezónt Krecsányi Ignácz színtársulata A koldusgróf czimü operett előadásával. Ma este megismétlik A koldusgróf előadását, pénteken a Troubadour, szombaton és vasárnap Boccaccio kerül szinre. Vasárnap délután A sárga csikó kerül mérsékelt helyárakkal előadásra. Ä kulisszák mögül. Budapest, május 2. Pályázat népszínműre. A NépszinházVigopera igazgatósága kétezer koronás pályadíjjal pályázatot hirdet népszínműre. A pályázati hirdetés hivatalos szövege a következő: „A Népszinház-Vigopera igazgatósága azon czél által vezéreltetve, hogy a magyar népszínmű egykori fényét visszaállítsa, illetve azt a modern színpad részére életképessé tegye, 2000 (kettőezer) koronás pályadijat tüz ki egy olyan népszínmű megírására, a mely tárgyát a magyar nép lelkében a legújabb időben forrongó hangulatból meríti és a nép érdekeit érintő kérdések egyikét hazafias szempontból dolgozza fel. A pályázat határideje 1907. augusztus 15-ike. A pályámunkák jeligés levél kíséretében gépírással, vagy idegen kézírással a NépszinházVigopera igazgatósága czimére küldendők be. A pályamunkák sorsa felett egy bírálóbizottság fog dönteni, a melynek tagjaiul az igazgatóság a magyar irodalom több kiválóságát fogja felkérni. Az igazgatóság a dijjal kitüntetett darabot a körülményekhez kepest a legrövidebb időn belül előadatja és a szerzőt az előadás jövedelméből a szokásos szerzői dijban részesiti. Egyszersmind fentartja magának azt a jogot, hogy a nemdijazott darabok akármelyikét a Népszinház-ban szinrehozhassa. Az igazgatóság a pályázókat a jeligés levél felbontása mellett a pályadíj eredményének kihirdetése után egyhónapon belül szándékáról értesíteni köteles. A színre alkalmatlan darabok jeligés levélkéi nem bontatnak fel. A pályadíjjal kitüntetett, valamint az előadásra elfogadott pályamunkák megzenésítéséről az igazgatóság gondoskodik. Bővebb felvilágosításokkal a Népszinház-Vigopera igazgatósága szolgál." Berliniek a Vígszínházban. — Reinharctték műsora. — Az a tiz este, a melyet a berlini Deutsches Theater társulata a Vigszinház-ban fog tölteni, bizonyára oly kimagasló szaka lesz az idei szezónnak, a mely épugy emlékezetes fog maradni, mint a hogy megmaradt emléke és hatása Reinhardték előző vendégszerepléseinek is mindenkor. Nemcsak abban a tekintetben, hogy az összjáték tökéletességeit élvezhetjük, de az egyes művészek játéka külön-külön is élénken foglalkoztatja összes társadalmi köreinket, másrészt a műsor gazdagsága is mindig megteszi a maga nagy hatását, a mely az idén annál nagyobbnak Ígérkezik, mert a Reinhardtféle társulat olyan müveket is hoz, a melyek még Berlinben is egészen ujak és a melyeknek itt még csak a nagy hirét tudjuk, de maguk a müvek még könyvalakban is csak nagyon kevés ember előtt ismeretesek. A legnagyobb szenzáczióra számithat Asch Salom drámája, A boszuálló isten (Gott der Rache), a mely Gorkij Maxim leghatalmasabb vetélytársával fogja megismertetni közönségünket. Szerzőjének első müve, a Messiási idők, száznál többször orosz színpadon került szinre, de nem igen hatott tul hazája határain. A boszuálló isten egyszerre világhírűvé tette. Tárgya a lehető legmerészebb, cselekménye, tragikuma a régi klasszikusok kérlelhetetlenségére emlékeztet. Csupa egyszerű, szegény ember szerepel a darabban, akár csak az Éjjeli menedékhely- ben, de az érdeklődést a lehető legnagyobb mértékben lebilincseli mindvégig. Az a párját ritkitó siker, a melylye! Berlinben fogadták, érthetővé teszi, hogy nálunk is a tiz estéből négyet szántak Asch Salom darabjának. Pedig a többi darab is olyan, a mely a legkitűnőbb fogadtatásra számiihat. Itt van például a Wedekind Frank drámája, a Tavaszi ébredés (

Frühlingserwachen), a bimbófeslés tragédiája, a gimnazista szerelem drámája. Csak hosszú küzdelem után engedte meg a czenzura, hogy a müvet a Reinhardt-féle kamara-esték során bemutassák, de aztán a hatalmas siker annál érthetőbbé tette, hogy Reinhardt annyira harczolt ezért a műért, a mely körül egész irodalom keletkezett. Hauptmann Gerhart egyik legszebb családi drámájával: A béke ünnepé-ve 1 (

Friedensfest) szerepel a műsoron. Ez a darab, a mely konczepcziójában a Magános embetek-Vre\ rokon, a legszebb méltatásra számithat mindazok részéről, a kik meg tudják becsülni a valódi irodalmat, annál is inkább, mert az előadása egyike a legjobbaknak. A német szerzők közt egy este jut az angol Wi/de-nak is, a kinél népszerűbb idegen iró alig is van most nálunk. Vígjátékot azonban még nem adtak Budapesten Wilde-tői és annál szívélyesebben fogják üdvözölni a Bunbuiy-1 (The importance of beein Earnesi), a mely a Salome költőjét mint fiiiom és elmés humoristát mutatja be. Haríleben Ottó Erich, a korán elhunyt poéta és drámaíró Angélá-\a is méltó helyet foglal el az újdonságok sorozatában, egyike a legszebb alkotásoknak. Az est kellemes bevezetéseül pedig Couteline egyik vidám egyfelvonásosa, A rendörbiztos kerül előadásra. Látnivaló, hogy a berliniek műsorát különös gonddal állították össze és minden egyes előadás megérdemli azt, a mi a tömeges előjegyzések után máris bizonyos, hogy zsúfolt ház nézze végig. Togo. Felvonásközben. Budapest, május 2. Szinészvizsga — akadálylyal. Az Országos Szinészakadémia növendékei a mult héten vizsgára készültek. A bot volt előadásra tűzve és Újházi Ede, az előadást vezető tanár természetesen előbb egy házi főpróbát tartott. A főpróbán a Mester és Váradi Antal helyet foglalnak az Uránia nézőterén és onnan figyelték a müvészcsemeték játékát. Eleinte jól ment minden és Váradi Antal nem győzte a Mestert gratulálni. De a felvonás közepe táján, egyszerre nagy baj keletkezett. A mikor ugyanis Göre Gábor, Duibints sógor a többivel asztalhoz ültek, az egyik növendék egyszerre csak elhibázta a mondókáját. Erre aztán megakadt az előadás menete; a sugő pedig, mintha mi sem történt volna, tátott szájjal bámult fel a színpadra, ahelyett hogy segített volna a kátyúba jutott előadáson azzal, hogy felsugja a végszót. A Mester a nézőtéren ülve, nagy haragra lobbant és várta, hogy no most mi lesz. És csakugyan Göre Gábor személyesitőjének jó ötlete támadt. Hogy valahogyan elpalástolja a dolgot, úgynevezett „játékot" csinált abban a reményben, hogy közben majd csak eszébe jut a többinek a szerep. Egymásután töltögetett a boros poharakba, koczintgatott a többivel, újra töltött és újra koczintott. Igy ment ez vagy tízszer egymásután, de tovább mégse tudtak jutni. Újházi egyre türelmetlenebb lett és végre is dühösen kiáltott fel a színpadra: — Hát mi lesz már, marhák! ? Sugó 1 Miért nem adja már a végszót? Nem tűröm, hogy az egész időt hiába — eltöltsétek!. . . Plerrot. Vidéki színpadok. Budapest, május 2. Zilahy Gyula színtársulata május 6-án tartja utolsó előadását a debreczeni színházban. A színtársulat énekes személyzete azonban már május 5-én átköltözik Nyíregyházára, a hol a harmincz napos idény első hetének műsora a következő: 6-án Vig özvegy, 7-én Milliárdos kisasszony, 8-án Koldus-gróf, 9-én Baccarat, 10-én Asszonyt egement, 11-én Gül baba, 12-én Eszményi férj. » A pozsonyi városi színházban, a hol most német színtársulat játszik, kedden este volt a lamaro czimü kétfelvonásos lirai operának bemutatója. Szerzője gróf Eszterházy Imréné, született Rossi Alexandrina grófnő. Az opera telt ház előtt sikert aratott. Az udvari páholyban Izabella főherczegnő hallgatta végig az előadást.