MAGYAR SZÍNPAD 1907. május (10. évfolyam 119-149. sz.)

1907-05-09 / 127. szám

1907. május 7. 3 Budapesti szinpadok. Budapeit, május 10 A Magyar Királyi Operaház-ban Arnoldson Sigrid asszony e héten még egy estén vendég­szerepel : vasárnap, a mikor a Mignon-t ismét­lik meg, melynek legutóbbi előadásakor már a délelőtti órákban miden jegy elkelt. Anthes György nyári szabadságidejének megkezdése előtt e héten még egyszer lép fel: holnap, szom­baton a Lohengtin-ben. A Nemzeti Szinház-ban holnap, szombaton bemutató előadás lesz. Ekkor adják először Romain Coolus: Antoinetle Sabrier czimü szín­müvét. A czimszerepet P. Márkus Emma asszony kreálja ebben a nagyhirü franczia drámában, melynek teljes szinlapja a kö­vetkező : Sabrier Antoinetle Szinmü 3 felvonásban Irta : Coolus Romain. Forditotta : Salgó Ernő. Semélyek: Sabrier Mihályfi René Odry Doreuil Pethes Richard Hajdú Rurmilles Náday B. Savergne Bónis Vjgnac Horváth Z. Főpinczér ... Thuránszky Czigányprimás Narczisz Louis. S zőke Irodaszolga Deák Antoinetle P- Márkus £. Helén Pau'ay £. caverguené T. Vizvári M. Marcelle V Molnár R. Fanny.. Keczeri I. Az újdonság vasárnap kerül másodszor előadásra, mig vasárnap délután Sardou víg­játéka, A mult szerepel a műsoron. Hétfőn este Romeo és Julia kerül előadásra. * A Vígszínház hetét a berliniek vendég­szereplése tölti ki. A boszuálló isten-i ismétlik. Szombaton és vasárnapon Wedekind Frank diák­tragédiáját, a Tavaszi ébredés-1 játsszák. Szom­baton délután a Szinészegyesület szinésziskolája rendez vizsgálati előadást. Vasárnap délután a Salome-1 és a Déryné ifiasszony-1 adják. * A Magyar Szinház-ban ma este kerül 175 ödször szinre A vig özvegy, mely természe­tesen ezután is állandóan betölti a műsort, mindig Aí. Szoyer Ilonával a czimszerepben. Vasárnap délután is, este is fellép a diadalmas sikerű "operettben a művésznő. * A Királyszinház műsorát most a Salome­előadásokig a nagy sikerrel felelevenített Arany­virág tölti be, Fedák Sárival a czimszerepben. Vasárnap délután A csibészkirály kerül szinre. Május 16-ikától 23-ikáig bezárólag lesznek a Királyszinház-ban a Salome- előadások. Strauss Rikárd operáját tudvalevően dr. Loewe boroszlói opera-társulata fogja nálunk bemutatni, Priiwer Gyula karmester vezetése alatt, a ki egyike a legnevesebb bayreuthi dirigensek. A boroszlóiak díszletei, jelmezei és színpadi fölszerelése már Budapestre érkeztek és hétfőn lesz az első, úgynevezett némapróba, a melyen kipróbálják, hogy a 85 főre megszaporított zenekar minden tagja — a ki mind szemben ül a dirigenssel — látja-e a karmester minden mozdulatát? Heró­des szerepét első este a társulat hőstenórja: Fritz Trosttroff énekli, s az előadás, egyik szcze­nikai érdekessége, hogy Salome személyesitője, Fanchette Verhunk, maga járja el a Salome híres tánczát. A Fővárosi Nyári Színház- ban ma este A fekete tenorista czimü operettet adják elő uj ren­dezés mellett, uj betanulással. Holnap, szom­baton is ez a mulatságos operett kerül elő­adásra. Vasárnap a Kuruczfurfang czimü nép­színmű kerül előadásra, mig délután a Nebánts­virág czimü operettet adják. Ä kulisszák mögül. Budapest, május 10 Wedekind Budapesten A Vígszínház­ban vendégszereplő berliniek holnap, szomba­ton, Wedekind Frank diáktragédiáját, a Tavaszi ébredés t (Frühlingsei wachen) mutatják be. Ennek a különben is rendkívül natásos előadásnak érdekességét növeli, hogy a kiváló szerző maga is részt vesz benne. A mi közönségünk is két­ségkívül örömest ismerkedik meg Wedekind- del, a ki a berlini iróvilágnak egyik legen detibb és legtöbbet emlegetett egyénisége. Darabjai, a melyeket csak nemrégiben kuriózumokként te­kintettek, időközben egyre fokozódó mértékben hódítanak és köztük épen a Tavaszi ébredés-é az elsőség. A könyvpiaczon szintén párját ritkító eredményt ért el ez a mü. Wedekind mint szí­nész is egyike a legkiválóbbaknak. A lefolyt hetekben Bécsben játszott ugyancsak saját darab­jában, a Fíidallá ban és óriási sikert él. * Pálmav lika. Pálmay lika, a ki a leg­utóbbi hónapokat New-Yorkban töltötte, néhány héttel ezelőtt visszaérkezett az európai konti­nensre és most Bécsben tartózkodik. A diva, a ki New Yorkban több előkelő estélyen vett részt, mint értesülünk, a közel napokban Buda­pestre érkezik barátai és jó ismerősei láto­gatására. „Göre Gábor". A Királyszinház a bo­roszlói opera Salome- előadásai után fogja be­mutatni nagy nyári revüjét, a Göre Gábor-1, melyet Gárdonyi Géza Göre-történetei felhasz­nálásával Verő György irt a színház számára. A látványosságokban bővelkedő, elejétől végig mulatságos revü május huszonegyedikén kerül bemutatóra a női főszerepben Fedák Sárival, a főférfiszerepben pedig Szirmai Imrével, a kit erre a szerepre szerződtetett a Királyszinház igazgatósága. Szoyer Ilonka öltözőjében. — „A vig özvegy" mai százhetvenötödik előadásához. — A Glavari-öltözőt megint ünnepi köntösbe öltöztették ma. Épen hetedszer. Megint jubilál A vig özvegy, ma este eléri a százhetvenötödik í előadás ritka, szép ünnepét. Tele van virággál • a hires öltöző; csupa illatos, sárga tearózsának ! illata terjed az egész környéken. Mert a vig \ özvegy, épen a hetedik, nagyon szereti ezt a virágot és Szoyer Ilonka művészetének nagy­számú hódolói és a színház törzshabitüéi épen ezért borítottak el mindent a kedvencz rózsákkal. Benn az öltözőben, a montenegrói me­nyecske nemzetiszínű kosztümben fogadja a gratulánsokat. Mindegyiknek van egy-egy elmés bókja és Szoyer Ilonka, mint az egy igazán vendégszerető nőhöz illik, egy-egy pohárka likőrrel kínálja meg az urakat. Úszik a boldog­ságban és ebből alaposan kiveszi részét a férj: Márkus Dezső is. Ha valaki az énekét dicséri, a művésznő szerényen elhárítja azt magától, a mellette álló férjére pillant és hálás mosolylyal mondja: — Nem az én érdemem. Az övé. De akármilyen elsőrangú karmester és tanár is Márkus Dezső, annyi bizonyos, tehetségesebb növendéke nem is lehetne, mint épen a felesége. Szoyer Ilonka jókedvűen meséli, hogy menyire örül ennek a sikerének. — A századik előadás óta nem játszottam el Glavari Hannát, — mondja — és elhiszik-e, hogy azért mégis akárcsak a színpadon volnék: újra meg újra végigénekeltem A vig özvegy gyönyörű énekpártiját. Esténkint leültem a zon­gorám mellé és eljátszottam az egész partiturát, a melyben nap-nap után uj szépségeket fedez­tem fel. Aztán bemutatta a falon függő hét vig özvegy arczképét, a melyekről az eddigi Glavari Hannák mosolyognak le. — És nehogy — teszi hozzá — valaki el­vigye innen ezeket a fotográfiákat, egy kis táb­lát vésetek, ezzel a felírással: Bárki, bármikor költözzék is ebbe az öltö­zőbe, ne távolitsa el innen a hét vig özvegyet soha ... Figaro. Színháza pletykák. Budapest, május 10. A forgalmi akadályok. — Lunardi kalandja. — Az Operaház-ban szerdán este hirtelen szerepváltozás történt: a Patuszibecsiileí-ben Lu­nardi helyett Pichler énekelt és erről a dolog­ról tegnap a következő kis hivatalos kommü­niké jelent meg az újságokban: „A Aí. Kir. Operaház-ban tegnap elő­adott Parasztbecsület luriddu szerepét Pichler énekelte a szinlapon hirdetett Lunardi helyett, a ki néhány napi szabadságon lévén, forgalmi akadályok miatt idejében Budapestre nem ér­kezhetett." Forgalmi akadályok? Vájjon mi lehetett ez ? Az újságok nem adtak hirt semmiféle vas­úti szerencsétlenségről, se árvízről, mely ellepte volna valahol a vasúti síneket: a be nem ava­tottak joggal törhették hát a fejüket, hogy mik voltak azok a forgalmi akadályok, melyek miatt a derék és kötelességtudó Lunardi nem énekel­hette szerdán este a Turridu szerepét. A beavatottak azonban többet tudnak. Azok a fellépés elmaradásának történetét követ­kezőképen mesélik el. Lunardi a mult héten az Operaház igazga­tóságától néhány "napi szabadságot kapott, a melyet Milánóban töltött. Kedden aztán, hogy a szerdai előadáson elénekelhesse szerepét, vo­natra ült és sietett Budapestre. Már javában ült a gyorsvonat kényelmes elsőosztályu szaka­szában és egy igazi tenoristához illő buzga­lommal, ritmikus horkolással kisérte a forró itáliai napnak reá vetődő sugarait, a mikor — hogy ugy mondjuk — irtóztató robbanás rázta meg a levegőt. Lunardi felébredt, körültekintett és nagyon kellemetlen dolgot látott: a gyorsvonatnak, a drága pénzen fizetett gyorsvonatnak lokomotivja tehetetlenül, csökönyösen állt a nyilt pályán. Az történt ugyanis, hogy a túlfeszített nyomás széjjelrobbantotta a lokomotív gépjét, a kocsik pedig az óriási rázkódás következtében egy­másra torlódtak. Kocsija ablakán alaposan megrémült áb­rázattal tekintgetett ki Lunardi Giovanni és az ijedtség félreismerhetetlen jelei tükröztek le olajbarna arczáról. — Corpo di bacco, itt nagy baj van! — gondolá magában a széphangu férfiú. — Minden­esetre elég kellemes dolog, hogy sikerült meg­menekülnöm, de hogyan énekeljem én holnap a budapesti Ooeraház-ban Turiddut ? Többet nem gondolt, hanem felült szépen a legközelebbi vonatra és robogott tovább szép Magyarország felé. Nagykanizsára érve, — mi­vel innen nem volt tovább összeköttetése — telefonált Budapestre, hogy Müller Károly im­preszárió küldjön neki automobilt Nagykanizsára, mert különben ott reked végérvényesen. Persze küldték hamar az automobilt. Ámde mit tett Isten ? ! Megzavarta az automobil útját. Addig­addig zavarta, mig a szegény automobil Nagy­kanizsa helyett — Dombovár felé tévedt útjá­ban és nem találta meg a szerencsésen meg­menekült Lunardi-1. Az automobil rohant Dombovárra, Lunardi várt Nagykanizsán, Budapesten pedig ez alatt a diszletezők hozzáfogtak már a munkához. Lunardi persze nem jött. Nem is jöhetett, mert már vonat nem indult. Ellenben szépen meg­ebédelt, megozsonnázott, aztán lefeküdt és foly­tatta a ritmikus horkolást ott, a hol Itália kéklő ege alatt, a lokomotiv-robbanás előtt elhagyta... Ezért nem énekelhette el szerdán este a Parasztbecsület-ben Turiddu szerepét. Blbeiach Színházi élet. eat. mijus 10. A japán színművészet. — Egy japán szakember nyilatkozatai. — Japánban a dicső fegyvertények és az ipar terén elért haladás utain nem csoda, ha az em­berek mulatni vágynak. Legalább erre valFaz a törekvés, amelyet a japánok a színművészet fejlesztése körül legújabban kifejtenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom