MAGYAR SZÍNPAD 1907. május (10. évfolyam 119-149. sz.)

1907-05-05 / 123. szám

»Magyar Sali pad* melléklete. 1123 am ßf. KIR. OPERAHÁZ. NEMZETI SZÍNHÁZ. »A walkür« szövege. (Wotan megtudta Erdától, hogy ha nem •ikerül a zsarnok Alberichtől a varázsgyürüt visszahódítani, az isteneket a pusztulás veszedelme fenyegeti. A walkürök Wotan ás Erda szerelméből származtak, a kik hivatva vannak a hós vitézeket a Walhallába vezetni. A varázsgyürüt fogadalma szerint Wotan saját maga nem veheti vissza az óriásoktól. Hogy azonban mégis birtokába kerítse, mint vándor a földre Indul, a melyből annak a hősnek kell származnia, a kire neki szüksége van.) Első felvonás. Hunding viskója, a melynek közepén egy hatalmas fa áll, a mely a tetőn tul nőtt. Egy fegyvertelen, kimerült férfi rohan be a szinre és fáradtan rogy le. Sieglinde, a ház asszonya segítségére siet a menekülőnek. A ház ura távol van, de a mikor Hunding hazatér, a vendége tiszteletére lakomát készíttet. Lakoma közben Hunding megkérdezi az idegent, ki 6, a ki azt mondja, hogy Wehwaltnak hivják és azért volt kénytelen menekülni, mert megölt egy embert, a ki ellen egy házasságra kényszerúett asszonyt védelmezett. Hunding megismeri az idegenben ellenségét, a ki véletlenül az ő házába menekült; de azért éjszakára felajánlja neki tűzhelyét. Sieglinde nagy vonzalmat mutat az idegen iránt és sejti kilétét. Miután férje számára álomitalt kevert és az már mély álomba merült, visszatér az idegenhez és megmutatja neki a tölgy hatalmas törzsében levő kardmarkolatot, a melyről elmondja, hogy menyegzője napján egy félszemű vándor (Wotán) ékelte be tövig a fába. A kard markolatát túlvilági fény világítja meg, az idegen odarohan és teljes erejével kirántja a kardot a fából. Sieglinde megtudja ebből, hogy az erős hős senki más, mint Siegmund, a fivére. Kitörő örömmel borulnak egymás karjaiba és az ébredő erdőbe vonulnak egymással. Második felvonás. Sziklahasadék. Wotan testvérei közül kitünteti Brünhildát és megparancsolja neki, hogy az üldöző Hunding és Siegmund közötti küzdelemben, ez utóbbit támogassa, közben azonban megjelenik Fricka, e házasélet védője és büntetést kér Siegmund ellen, a ki tulajdon testvérével szeretkezett. Wotan hiába kéri Frickát, ez nem enged s igy kénytelen kivánságát teljesíteni. Visszahivja hát Brünhildát és meghagyja neki, hogy vegye el Sigmund kardjának hatalmát és Hundingot gegitse győzelemre a kettős harezban. A walkür azonban észreveszi, hogy Wotán nem a saját akaratából rendelte ezt igy és elhatározza, hogy a küzdelemben mégis Siegmund pártjára áll. Wotan azonban haraggal lép közbe, védelmére kell Hundingnak és a Siegmund kardja kettétörik. Hunding megöli Siegmundot. Sieglindet azonban, a xinek fivérétől gyermeke született, Brünhilda megmenti, de Wotan dühösen üldözi az engedetlen walkürt. Harmadik felvonás. Szikla, a mely körül • walkürök gyülekezni szoktak. Brünhilda jön Sieglindeval és kéri testvérei oltalmát. Wotan büntetése elől azonban hiába akar menekülni. Sieglindet és gyermekét az erdőbe küldi és bevárja « haragjában tomboló apját, a ki megfoeztja istenségétől, varázsálomba ringatja és est határozza, hogy annak: legyen a felesége, a ki csókjával felébreszti. A szerető gyermek könyörgéseitől azonban meglágyulva, tekintve, hogy az tulajdonképen az ő titkos óhaját akarta teljesíteni, lángtengerrel övezi a hegyszakadékot él azt határozza, hogy csak az a hős férfi ébreszthesse fel Brünhildát, a ki a lángokon keresztül mer gázolni. Selralek Nándor Cs. és kir. nagy érem TUDOMÁNY és MŰVÉSZETÉRT. Ajánlja dúsan felszerelt raktárát legjuiányosabb árak mellett. mttkéseam«*«ter Budape t, VII., Klrályu. 3. Ja íitanok és köszörülések olcsón és pontosa* készíttetnek. »LadyWindermere legyezője« szövege. Első felvonás. Lord Windermereről azt beszéli a londoni társaság, hogy viszonya van egy Mrs Eriyune nevü hölgygyei, a ki merész föüépésével, szabad életmódjával, titokzatos múltjával és főképp egyéni érdekességével nagy f eltűnést keltett az angol fővárosban. Lady Windermere mintaképe a tisztességes asszonynak, a ki bálványozza férjét s eleinte nem akar hitelt adni a pletykáknak. Lord Darlington szerelmes Lady Windermerebe, rá akarja venni őt, hogy váljék el a férjétől, de a lady a legmerevebben visszautasítja. Férjének kiadási naplója azonban, a melyben föl vannak jegyezve a Mrs Erlyunenek adott jelentékeny összegek, Lady Windermeret arra a meggyőződésre hozzák, hogy férjének csakugyan viszonya van a hírhedt nővel. Megerősíti a meggyőződésében férjének az a kérése, hogy Mrs Erlyunet hivja meg az estélvére. Lady Windermere tiltakozik s azzal fenyegetőzik, hogy botrányt csinál, hogy kimegy a házból, de Lord Windermere elküldi a meghívót. , Második felvonás. Lord Windermerék estélye. i Mrs Erlynne megjelenik s elmésségével, okosságával lefegyverzi ellenfeleit. Egy idősebb lord, Augustus Lorton, szerelmes Mrs Erlyunebe s feleségül akarja venni s Mrs Eriyune hajlandó is már igent mondani. E czélból azonban ismét szüksége van Lord Windermere anyagi támogatására. Lady Windermere annyira fel van háborodva, hogy áll szavának ; levelet ir férjének, a melyben tudtára adja, hogy Lord Darlingtonhoz ment. Alig hogy a lady eltávozott, jön vissza Mrs Eriyune az erkélyről s kérdé a komornyikot, beszélhetne-e lady Windermere-rel. A komornyik megmondja neki, hogy a lady eltávozott s a lord számára egy levelet hagyott az asztalon. Mrs Erlyunenek szivébe nyilai e szó. Hogyan, hát az élet megismétli a maga tragédiáit ? Felbontja a levelet s nagy megütközéssel olvassa ugyanazokat a szavakat, melyeket 22 évvel ezelőtt ő irt lady Windermere atyjának. Mrs Erlynne mindenáron meg akarja menteni a leányát, megbízza lord Augustust, hogy Windermeret vigye magával a klubba, marasztalja ott reggelig s ő kocsiba veti magát s elhajtat lord Darlington lakására. III. felv. Nagy jelenet megy végbe a két nő között. Mrs Eriyune végre rábírja Lady Windermeret, hogy menjen vissza férjéhez. Már indulni akarnak, a mikor Lord Darlington és barátai jönnek vissza a klubból. A két nőnek csak annyi ideje marad, hogy elrejtőzhessenek. Mrs Eriyune ugy rejti el Lady Windermeret, hogy az alkalmas pillanatban kiosonhasson, a mi meg is történik. Ámde Lady Windermere legyezője az asztalon maradt, a férj felismeri s a helyzet komolylyá kezd válni, a mikor kilép Mrs Eriyune s kijelenti, hogy véletlenül magával hozta Lady Windermere legyezőjét; ezzel aztán kompromittálja magát Lord Augustus előtt, a ki szintén az urak között van Negyedik felvonás. Mrs Eriyune eljön Lord Windermere lakására. Ezúttal a lord nem akarja fogadni őt s felesége fogja Mrs Eriyune pártját. Végre is: Lord Windermere nem tudja meg, hogy mi történt a feleségével, Lady Windermere nem tudja meg, hogy Mrs Eriyune az ő édes anyja. Lord Augustus nőül veszi Mrs Erlynnet, a ki múltja daczára is »jó asszony«. As ucz és kezek ápolására u orvosok PARUII I A PBÉMF mintkitflnéés t«ll»aeii ártalmatlanszert,s WUiniLLH UIU.ITIL ajánlják, kci/ szárai ti zsírmentes. A manicürok legkedveltebb kéz ésarciáp»ió szere aCarnllaeróm«, a mely a leckitünőbb eredménynyel használtatik pörsenések, májfoltok, bőratkák, stb. ellen. Pár napi használat után alegkicserepedettebb, iám ló vörös bör is üde, rózsaszínűvé válik. A CunUla-eréme Idrálóságat legjobban bizonyítja, hegy ma már a hölgyek milliói használják. I tégely •arallla-eréae ára I kar. - I érb Camillasiappaa I kar. - I érb Carallla-tailgyper I bar. SÄ Petrovics Miklós, drognlsta Badapeat, IT., Béesl-atesslt. sráai. A «Nászinduló» szövege. I. felvonás. Grace de Plessans, egy vidéki uricsalád leánya, megszökik a zongora mesterével : Claude Morillot-val Párisba, mert szülei semmi áron sem akarnak beleegyezni ebbe a messaliaoce-ba és ki is átkozzák leányukat, a ki egyébként sem akar hazulról semmi segélyt elfogadni. Grace felkeresi Párisban gyermekkori barátnőjét, a gazdag és előkelő Suzanne Lechatelier asszoiiyt, a ki Claude számára férje irodájában egy kis állást szerez. II. felvonás. Grace és Claude nagy nélkülözések között élnek egy másodrendű kis szállodában, de Grace mégsem követi anyját és nővéreit, a kik érte jönnek, hogy őt hazavigyők, Lechatelier, a mig Claude az irodában van, meglátogatja Grecet és ajánlatot tesz neki, hogy legyen a szeretője. Grace visszautasítja és megmagyarázza neki, hogy ö csak egyet szerethet. Lechatelier megindultan távozik és utána kétségbeesve jelenik meg Claude és bevallja szerelmesének, hogy az irodában száz frankot sikkasztott, hogy Grace számára, a ki ezt nagyon kívánta, zongorát bérelhessen. III. félvonás. Lechatelier megbocsátott a megtévedt Claudenak és mert az eset után Grace beteg lett, meghívta vidéki kastélyába, a hol már három hét óta tartózkodik. Lechatelier szereti a leányt, minden lépését lesi és figyelmességeivel elárasztja. Grace is érzi, hogy szereti Lechateliert, de a mikor Lechatelier felesége — a kinek gyanúját egy barátnője élesztgette — kérdőre vonja: megnyugtatja Suzannet, hogy sohasem fogja meghallgatni férjét és ha érezné, hogy szereti: megbünteti magát ezért az érzelemért. Lechatelier bevallja Gracenak szerelmét és a leány önfeledten borul a karjaiba, hogy egyetlen csókot váltson vele. De aztán sietve magára ölti kabátját és a mulató vendégsereg közül észrevétlen a pályaudvarra szökik, hogy az első vonattal visszatérjen Párisba Claudehoz, IV. felvonás. Claude érzi, hogy Grace megváltozott, értésére is adja neki, de a leány megnyugtatja, hogy sohasem fogja őt megcsalni. Es mig Claude a zongorához ül, hogy Grace kérésére eljátssza a naszindulót: Grace a szomszédszobában agyonlövi magát. Budapest y U Ivizi t KOSSUTH LAJOS UTCA 4 SS. ÁRUSÍTJA A , LTQ5£T'R£NC5F5£BB O5ZT.S0R5JEGYEKET HANGIÉMEZEK 5CHÍFF ES TÁRSA EGYETEM UTCA 5. HIRDETESEK felvétetnek e lap kiadóhivatalában Gerlóczy-utcza 1. — Telefon: 9—40.