MAGYAR SZÍNPAD 1907. május (10. évfolyam 119-149. sz.)

1907-05-21 / 139. szám

1907. május 22 3 M. KIR. OPERAHÁZ. ajjjjjjixjxxxxxxxxxxxf „Tannhäuser" szövege. Első felvonás. A Vénuszhegy belseje. Nim­fák. bacchansnök táncza. A három gráczia jel­képezi a boldog szerelmet. Vad emberek ölbe kapják a kecses leánykákat. Festői csoportoza­tokban plasztikus állásokban vannak, hogy gyö­nyörét lelje bennük a nyugágyon heverő Vénusz és ölében pihenő lovagja Tannhäuser. Tann- häuser, hogy a szerelem legnagyobb szenvedé­lyét megismerhesse, a Vénusz barlangba vonul­be s most már hosszú idők óta lévén bennt _ megunta az érzéki boldogság édességeit. Álmá- j ban, mintha harangok szavát hallotta volna visszavágyakozik az ő régi világába. Szívesen megénekli Vénusz isteni szépségét s az általa élvezett gyönyöröket, de emberi halandó lévén, most már valami változást óhajt. Vénusz ijed­ten hallja ezt, tartóztatja mézes, csábító sza­vakkal — hiába! El kell bocsátania kedvesét, de vad haragjában még utána veti, hogy ha mint eretneket mindenki eltaszítja magától, térjen vissza ő hozzá. Változás. Idyllikus thüringiai vidék, a hát­térben a Wartburg. Pásztorfiu a nyáját legel­teti. Tannhäuser a feszület előtt imádkozik — hosszú idők óta először. Zarándokok Rómába vonulnak. Az őrgróf arra jő kíséretével; a dalosok örömmel ismerik fel a térdeplő idegen­ben régi barátjukat, a legjobb dalost, s kérik, maradjon körükben. Tannhäusert egy kimond­hatatlan érzés tovább üzi, de Wolfram szavára : „Oh maradj Erzsébet mellett!" megbűvölten áll. A név varázsa, de még inkább Wolfram el­beszélése, melyből megtudja, hogy az angyali leány csak őt akarja lovagjának, a maradásra bírják. Második felvonás. A wartburgi dalosterem. Erzsébet, a ki mióta Tannhäuser távozott körük­ből, nem is volt a dalos-versenyeken, örömtelt szívvel üdvözli a kedves csarnokot. Wolfram hozzávezeti Tannhäusert, a ki térdre borul a nemes hajadon _előtt. Erzsébet szűzi szemérem­mel adja tudtára, hogy mióta ő eltávozott az öröm is kivonult szivéből . . . Wolfram, ki maga is gyöngéd szerelemmel van eltelve Erzsébet iránt, lovagias önmegtagadással igyekszik ideálja vágyait elősegíteni. Figyelmezteti őket, hogy a vendégek már közelednek. A vendégek bevonu­'ása. Az őrgróf üdvözli őket s kihirdeti, hogy a ki győztes lesz a versenyben, annak Erzsébet nyújtja át jutalmát, melyet maga az illető szab­hat meg . . . Wolfram az első dalos; dalában a női erényeket dicsőíti, melyek nélkül nem is lehet szeretni. A lovagok és a nők helyeslik nézetét, Tannhäuser ezzel szemben az égő szenvedélyt, a forró vágyat csillapító csókot dicsőíti. Walther Wolfram pártjára áll, az eré­nyekben keresve a szerelem forrását. Tann­häuser azt válaszolja, hogy Walther torzképét adta a szerelem lényegének. Beiterolf most kevesen megtámadja Tannhäusert s isten­háromlónak nevezi, mire az megvetéssel vágja vissza, hogy vájjon hol ismerhette volna meg Biterolf a szerelmet? A lovagok Tannhäuser ellen fordulnak, az pedig, mintha egy magasabb ihlet szállta volna meg, a Vénusz szépségét dicsőíti, csak az mondhat véleményt szerelem­ről, a ki őt ismeri, a ki a Vénusz-barlangban volt . . . Erre a szóra a nők elfutnak, a lovagok kardot rántanak Tannhäuserre, de Erzsébet közbeveti magát ... Ez megindítja az őrgrófot s bár Tannhäuser halált érdemelt volna, e szent szűz kérésére megkegyelmez Éppen hallatszik a Rómába zarándoklók kara, csatlakozzék Tannhäuser hozzájok s ha a pápa bünbocsána­tát megnyeri, «zabadon térhet ő is vissza. Harmadik felvonás. Színhely, mint az első felvonás második részében. Erzsébet a feszüle, előtt imádkozik. Wolfram a távolból kísér, hallgatást parancsol szive érzelmeinek, csak azt óhajtja, hogy büntelenül térjen vissza vetélytársa ; a zarándokok első csapata visszatér, de Tannhäuser nincs közöttük. Erzsébet imája, a ki kétségbe van esve, hogj kedvese nincsen azok között, kiknek a pápa megbocsátott. Le­mondással indul haza felé, Wolfram el akarja kisérni, de ö jelekkel mutatja néma fájdalmát, hogy gyógyíthatatlan . . . Wolfram dala az esti csillaghoz. Tannhäuser visszatér és elmondja, hogy midőn fáradságos vándorlás után Rómába érkezett és a pápához jutott, az megtagadta az ö nagy bűnétől a bocsánatot. »Valamint ez a bot, a mely kezedben van, nem fog virágo­hat hajtani, ugy a te vétkes tested sem ment­hető meg a pokol és az átok kínjaitól! Tann- häuser látván, hogy az egyház megtagad tőle minden jóakaratot, vissza akar térni a Vénusz­barlangba . . . Már érzi is a levegőben az édes illatot, mely annak közelségét jelenti, látja már Vénuszt és karjaiba akar ro­hanni, midőn a dombról szomorú teme­tési menet száll alá, Erzsébet holttestét hoz­zák a gyászolók. Tannhäuser megtudja, hogy Erzsébet halálát az ő szerencsétlensége okozta s meghatva rogy holtan a koporsóra: »Szent Erzsébet imádkozz értem !« ezek végszavai. A zarándokok diadallal hozzák be a Tannhäuser botját, mely íme! csodák csodája virágokat hajtott! Egy órára nézzük meg az „Apolló" szinház előadá­sait, VIII., Népszinház-u 1—3. Népszínház mellett Előadások délután 4-től folytatólag éjfélig. NEMZETI SZÍNHÁZ, '***«*»••»•"»»^"••»•-MMiUUUUlUUUUUUtt« A »Zrínyi György házassága« szövege. Első felvonás. Széchy Tamás, aXVII. századé protestáns ravasz nagyura, szeretné egyik leánya, Magdolna számára megszerezni a daliás Zrínyi Györgyöt. Segíti őt e tervben fia, Miklós és Zsibrik Pista, amaz azért, mert Zrínyi mátká­ját, Bánffy Máriát szereti. Zrínyi azonban nem akar házasodni, ki csak azért van Széchyéknél, hogy Már ától szabadulhasson Hogy ez annál könnyebben megtörténhessék, Széchy ráveszi, hogy kérje meg — a Bánffyak bosszantására — az ö leánya kezét. Zrínyi beleegyezik, de meg­bánja, mert ezzel megsérti Magdolnát, a ki iránt pedig, ugy érzi, nem tud egészen közöm­bös lenni. Második felvonás. Széchy Tamás házanépe a kanizsai kalandról tér vissza. Széchy jól meg­sarczolja a szolgáit. Zrínyi György ajándékot hozott e kalandról Magdolnának, de ez vissza­utasítja. Zrínyi elkeseredésében szolgájának veti az ékszert. Szabadon bocsátja a magával hozott török foglyot is. Elkeseredése nő, látva, hogy Széchy komolyan tervezi a házasságot, s mivel azt i° látja, hogy Magdolna nem szereti, elhatározza, hogy ravaszságáért megkeseríti Széchyt: kimutatja katolikus érzelmeit. A pro­testáns Széchy megbotránkozik rajta s most már ő tagadja meg tőle leánya kezét, — Mag­dolna bánatára. Harmadik felvonás. Jön Bánffyné a leá­nyával. Zrínyinek könnyen megbocsát, mert tudja, hogy Mária a Széchy fiát szereti, de Széchy tői, engesztelésül eddigi sérelme ért, azt követeli, hogy Széchy fia kérje meg az ő leánya kezét. Széchy, bár kelletlenül beleegyezik. Mária, Magdolna és Zrinyi tisztázzák e?ymás közt a szivük ügyét, csak az öreg Széchy makacsságával nem bírnék. Ez belenyugszik végre a Miklós és Mária mátkaságába is, csak a pápista Zrínyiről nem akar hallani. De min­denki ellene zudul, s egyfelől Bánffyné, más­felől Zrínyi fenyegetésére végre is belenyugszik Magdolna és Zrinyi György házasságába. ^BUDAPEST . „Kossuth lüjos utca 4 s 2. ÁRUSÍTJA,FL . ki ismeri ezt a gyöngéjét, czimeres kérőkkel házalnak nála. Az egyik egy szerb herczeg, a másik egy tönkrement huszártiszt. Második felvonás, 'örténik ugyanott, egy rokoko-ünnep keretében A házasságközvetitők, a jó provízió reményébm, előbb egymás ellen, majd vállvetve dolgoznak jelö'tjeik érdekében. Hogy a titkár és Betsy terveit meghiúsítsák, felkutatják a Véry egy régi, elhagyott szerel­mét, Harmat Évi masamódleányt, sőt mint tánczosnőt csempészik be a társaságba. A tit­kár és régi kedvese közt viharos jelenetek ját­szódnak le, a melyeknek az a vége, hogy Betsy, a ki mindent megtud, az eljegyzés előtt közvetlenül, a herczeggel cserél jegygyűrűt. Harmadik felvonás. Ugyt nott. A szerb herczeg mostohaságával egyre nevetségesebbé fea*; magát menyasszonya előtt, annyira, hogy Betsy miután közben meggyőződött, hogy Véry titkíi régen szakított a masamóddal, lerázza a nyak ról. A lakodalmi nép előtt ugyanis ki­jelenti, hogy neki nem kell hozomány, csak szerény apanázs, mert nem akar érdekházas­ságot kötni. A herczeg természetesen impresz­szárióval együtt takarodót fuj és Betsy a tit­káré lesz. A milliárdos örömében, néhány millió províziót és végkielégítést oszt ki a házasságközvetitők, a herczeg és a masamód között. Egy órára nézzük meg az »Apolló« szinház előadá­sait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszínház mellett Előadások délután 4-től folytatólag éjfélig. Fővárosi Nyári S£iiihá£, »A milliárdos kisasszony« szövege. Eső felvonás. Történik Ross milliárdot hűvösvölgyi nyaralójában. A milliárdos, daczára a nagy vagyonának, folyton dolgozik a titká­rával, Véry Ákossal, Betsy leánya pedig ezalatt csupa excentrikus dolgot müvei. Betsy erősen vonzódik a titkárhoz, a kit az atyja is nagyon szeret, de nálánál is jobban szeretné a czime­res vöt; két ravasz házasságközvetitő zsidó, a MAmm ^inháza I *A vig özvegy« szövege. Első felvonás. A montenegrói követség palotája Párisban. Zéta Mirko, Montenegró párisi követe, hogy állama zilált pénzügyei! rendezze, Glavari Hannát, a dúsgazdag özve­gyet, a ki husz milliót örökölt, hazájabelí emberrel akarja összeházasítani. A vig özvegy jövendőbelijéül kijelöli Danilovics Danilo gróf követségi titkárt; egy vidám, mulatós, balkáni arisztokratát. Hanna és Danilo között — még Hanna leánykorában — lejátszódott egy sze relmi regény. Denilo, mikor megtudja, hogy miről van szó, tudomására hozza Hannának hogy soh' sem vall neki szerelmet, nehogy hozományvadásznak lássék. De megfogadja hogy elriasztja mellőle a kérők nagy seregét Második felvonás. Nemzeti ünnep Glavan Hanna párisi palotájának parkjában. A szereim 1 játék és évődés folyik Hanna és Danilo között, Ezzel együtt szövődik egy szerelmi regény $ követ felesége: Valencienne ós egy pária! gavallér: Rosillon Kamill között. Rosillon rá­birja Valenciennet, hogy vonuljon vele a kert pavillonba és a mikor a követ gyanút fog óf oda betör: Hannát (a ki, hogy barátnőjót meg mentse: a pavillonba lopózott) találja ott Rosi! Ionnal. Danilo, a ki valójában szereti Hannát kétségbeesve távozik, abban a hitben, hogy Hanna Rosillon kedvese. Harmadik felvonás. Cabaret-est Hann» palotájában. Hanna — hogy Danilot az ö meg­szokott vidám környezetével vegye körül — * grízetekkel estét rendeztet. Danilo ezekkel mu­lat, de a mikor Hanna bevallja neki, hogy ártatlan ós a pavillonba cs«t «"ért ment be, hogy Valenciennet megmentse es azonkívül azt állítja, hogy a milliókat elveszti, ha férjhei megy: Danilo bevallja neki szerelmét. A vig özvegy boldogan igent mond és most már meg vallja, hogy a Glavari-milliók az ö jövendőből' — férjét illetik. Egy órára nézzük meg az »Apolló« szinház előadasait. VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszinhaz mellett. Előad* • sok délután 4-től folytatólag éjfélig. r^ns^ BUDAPEST IUKuL K055UTH LfljOS JK^F UTCA4S2. ÁRUSÍTJA FL . LtQSZt'R£NC5É5£BB OSZT. SORS JEGYEKÉT Uiolat és m8vészt hegedik, valamint lenekari hangszerek kitfinö minőségben STERRBERG cs, és kir. odmi öiagsMPgYÄrÄbia, Kep«p«si-atj 36

Next

/
Oldalképek
Tartalom