MAGYAR SZÍNPAD 1907. május (10. évfolyam 119-149. sz.)

1907-05-21 / 139. szám

1907. május 22 3 M. KIR. OPERAHÁZ. ajjjjjjixjxxxxxxxxxxxf „Tannhäuser" szövege. Első felvonás. A Vénuszhegy belseje. Nimfák. bacchansnök táncza. A három gráczia jelképezi a boldog szerelmet. Vad emberek ölbe kapják a kecses leánykákat. Festői csoportozatokban plasztikus állásokban vannak, hogy gyönyörét lelje bennük a nyugágyon heverő Vénusz és ölében pihenő lovagja Tannhäuser. Tann- häuser, hogy a szerelem legnagyobb szenvedélyét megismerhesse, a Vénusz barlangba vonulbe s most már hosszú idők óta lévén bennt _ megunta az érzéki boldogság édességeit. Álmá- j ban, mintha harangok szavát hallotta volna visszavágyakozik az ő régi világába. Szívesen megénekli Vénusz isteni szépségét s az általa élvezett gyönyöröket, de emberi halandó lévén, most már valami változást óhajt. Vénusz ijedten hallja ezt, tartóztatja mézes, csábító szavakkal — hiába! El kell bocsátania kedvesét, de vad haragjában még utána veti, hogy ha mint eretneket mindenki eltaszítja magától, térjen vissza ő hozzá. Változás. Idyllikus thüringiai vidék, a háttérben a Wartburg. Pásztorfiu a nyáját legelteti. Tannhäuser a feszület előtt imádkozik — hosszú idők óta először. Zarándokok Rómába vonulnak. Az őrgróf arra jő kíséretével; a dalosok örömmel ismerik fel a térdeplő idegenben régi barátjukat, a legjobb dalost, s kérik, maradjon körükben. Tannhäusert egy kimondhatatlan érzés tovább üzi, de Wolfram szavára : „Oh maradj Erzsébet mellett!" megbűvölten áll. A név varázsa, de még inkább Wolfram elbeszélése, melyből megtudja, hogy az angyali leány csak őt akarja lovagjának, a maradásra bírják. Második felvonás. A wartburgi dalosterem. Erzsébet, a ki mióta Tannhäuser távozott körükből, nem is volt a dalos-versenyeken, örömtelt szívvel üdvözli a kedves csarnokot. Wolfram hozzávezeti Tannhäusert, a ki térdre borul a nemes hajadon _előtt. Erzsébet szűzi szeméremmel adja tudtára, hogy mióta ő eltávozott az öröm is kivonult szivéből . . . Wolfram, ki maga is gyöngéd szerelemmel van eltelve Erzsébet iránt, lovagias önmegtagadással igyekszik ideálja vágyait elősegíteni. Figyelmezteti őket, hogy a vendégek már közelednek. A vendégek bevonu'ása. Az őrgróf üdvözli őket s kihirdeti, hogy a ki győztes lesz a versenyben, annak Erzsébet nyújtja át jutalmát, melyet maga az illető szabhat meg . . . Wolfram az első dalos; dalában a női erényeket dicsőíti, melyek nélkül nem is lehet szeretni. A lovagok és a nők helyeslik nézetét, Tannhäuser ezzel szemben az égő szenvedélyt, a forró vágyat csillapító csókot dicsőíti. Walther Wolfram pártjára áll, az erényekben keresve a szerelem forrását. Tannhäuser azt válaszolja, hogy Walther torzképét adta a szerelem lényegének. Beiterolf most kevesen megtámadja Tannhäusert s istenháromlónak nevezi, mire az megvetéssel vágja vissza, hogy vájjon hol ismerhette volna meg Biterolf a szerelmet? A lovagok Tannhäuser ellen fordulnak, az pedig, mintha egy magasabb ihlet szállta volna meg, a Vénusz szépségét dicsőíti, csak az mondhat véleményt szerelemről, a ki őt ismeri, a ki a Vénusz-barlangban volt . . . Erre a szóra a nők elfutnak, a lovagok kardot rántanak Tannhäuserre, de Erzsébet közbeveti magát ... Ez megindítja az őrgrófot s bár Tannhäuser halált érdemelt volna, e szent szűz kérésére megkegyelmez Éppen hallatszik a Rómába zarándoklók kara, csatlakozzék Tannhäuser hozzájok s ha a pápa bünbocsánatát megnyeri, «zabadon térhet ő is vissza. Harmadik felvonás. Színhely, mint az első felvonás második részében. Erzsébet a feszüle, előtt imádkozik. Wolfram a távolból kísér, hallgatást parancsol szive érzelmeinek, csak azt óhajtja, hogy büntelenül térjen vissza vetélytársa ; a zarándokok első csapata visszatér, de Tannhäuser nincs közöttük. Erzsébet imája, a ki kétségbe van esve, hogj kedvese nincsen azok között, kiknek a pápa megbocsátott. Lemondással indul haza felé, Wolfram el akarja kisérni, de ö jelekkel mutatja néma fájdalmát, hogy gyógyíthatatlan . . . Wolfram dala az esti csillaghoz. Tannhäuser visszatér és elmondja, hogy midőn fáradságos vándorlás után Rómába érkezett és a pápához jutott, az megtagadta az ö nagy bűnétől a bocsánatot. »Valamint ez a bot, a mely kezedben van, nem fog virágohat hajtani, ugy a te vétkes tested sem menthető meg a pokol és az átok kínjaitól! Tann- häuser látván, hogy az egyház megtagad tőle minden jóakaratot, vissza akar térni a Vénuszbarlangba . . . Már érzi is a levegőben az édes illatot, mely annak közelségét jelenti, látja már Vénuszt és karjaiba akar rohanni, midőn a dombról szomorú temetési menet száll alá, Erzsébet holttestét hozzák a gyászolók. Tannhäuser megtudja, hogy Erzsébet halálát az ő szerencsétlensége okozta s meghatva rogy holtan a koporsóra: »Szent Erzsébet imádkozz értem !« ezek végszavai. A zarándokok diadallal hozzák be a Tannhäuser botját, mely íme! csodák csodája virágokat hajtott! Egy órára nézzük meg az „Apolló" szinház előadásait, VIII., Népszinház-u 1—3. Népszínház mellett Előadások délután 4-től folytatólag éjfélig. NEMZETI SZÍNHÁZ, '***«*»••»•"»»^"••»•-MMiUUUUlUUUUUUtt« A »Zrínyi György házassága« szövege. Első felvonás. Széchy Tamás, aXVII. századé protestáns ravasz nagyura, szeretné egyik leánya, Magdolna számára megszerezni a daliás Zrínyi Györgyöt. Segíti őt e tervben fia, Miklós és Zsibrik Pista, amaz azért, mert Zrínyi mátkáját, Bánffy Máriát szereti. Zrínyi azonban nem akar házasodni, ki csak azért van Széchyéknél, hogy Már ától szabadulhasson Hogy ez annál könnyebben megtörténhessék, Széchy ráveszi, hogy kérje meg — a Bánffyak bosszantására — az ö leánya kezét. Zrínyi beleegyezik, de megbánja, mert ezzel megsérti Magdolnát, a ki iránt pedig, ugy érzi, nem tud egészen közömbös lenni. Második felvonás. Széchy Tamás házanépe a kanizsai kalandról tér vissza. Széchy jól megsarczolja a szolgáit. Zrínyi György ajándékot hozott e kalandról Magdolnának, de ez visszautasítja. Zrínyi elkeseredésében szolgájának veti az ékszert. Szabadon bocsátja a magával hozott török foglyot is. Elkeseredése nő, látva, hogy Széchy komolyan tervezi a házasságot, s mivel azt i° látja, hogy Magdolna nem szereti, elhatározza, hogy ravaszságáért megkeseríti Széchyt: kimutatja katolikus érzelmeit. A protestáns Széchy megbotránkozik rajta s most már ő tagadja meg tőle leánya kezét, — Magdolna bánatára. Harmadik felvonás. Jön Bánffyné a leányával. Zrínyinek könnyen megbocsát, mert tudja, hogy Mária a Széchy fiát szereti, de Széchy tői, engesztelésül eddigi sérelme ért, azt követeli, hogy Széchy fia kérje meg az ő leánya kezét. Széchy, bár kelletlenül beleegyezik. Mária, Magdolna és Zrinyi tisztázzák e?ymás közt a szivük ügyét, csak az öreg Széchy makacsságával nem bírnék. Ez belenyugszik végre a Miklós és Mária mátkaságába is, csak a pápista Zrínyiről nem akar hallani. De mindenki ellene zudul, s egyfelől Bánffyné, másfelől Zrínyi fenyegetésére végre is belenyugszik Magdolna és Zrinyi György házasságába. ^BUDAPEST . „Kossuth lüjos utca 4 s 2. ÁRUSÍTJA,FL . ki ismeri ezt a gyöngéjét, czimeres kérőkkel házalnak nála. Az egyik egy szerb herczeg, a másik egy tönkrement huszártiszt. Második felvonás, 'örténik ugyanott, egy rokoko-ünnep keretében A házasságközvetitők, a jó provízió reményébm, előbb egymás ellen, majd vállvetve dolgoznak jelö'tjeik érdekében. Hogy a titkár és Betsy terveit meghiúsítsák, felkutatják a Véry egy régi, elhagyott szerelmét, Harmat Évi masamódleányt, sőt mint tánczosnőt csempészik be a társaságba. A titkár és régi kedvese közt viharos jelenetek játszódnak le, a melyeknek az a vége, hogy Betsy, a ki mindent megtud, az eljegyzés előtt közvetlenül, a herczeggel cserél jegygyűrűt. Harmadik felvonás. Ugyt nott. A szerb herczeg mostohaságával egyre nevetségesebbé fea*; magát menyasszonya előtt, annyira, hogy Betsy miután közben meggyőződött, hogy Véry titkíi régen szakított a masamóddal, lerázza a nyak ról. A lakodalmi nép előtt ugyanis kijelenti, hogy neki nem kell hozomány, csak szerény apanázs, mert nem akar érdekházasságot kötni. A herczeg természetesen impreszszárióval együtt takarodót fuj és Betsy a titkáré lesz. A milliárdos örömében, néhány millió províziót és végkielégítést oszt ki a házasságközvetitők, a herczeg és a masamód között. Egy órára nézzük meg az »Apolló« szinház előadásait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszínház mellett Előadások délután 4-től folytatólag éjfélig. Fővárosi Nyári S£iiihá£, »A milliárdos kisasszony« szövege. Eső felvonás. Történik Ross milliárdot hűvösvölgyi nyaralójában. A milliárdos, daczára a nagy vagyonának, folyton dolgozik a titkárával, Véry Ákossal, Betsy leánya pedig ezalatt csupa excentrikus dolgot müvei. Betsy erősen vonzódik a titkárhoz, a kit az atyja is nagyon szeret, de nálánál is jobban szeretné a czimeres vöt; két ravasz házasságközvetitő zsidó, a MAmm ^inháza I *A vig özvegy« szövege. Első felvonás. A montenegrói követség palotája Párisban. Zéta Mirko, Montenegró párisi követe, hogy állama zilált pénzügyei! rendezze, Glavari Hannát, a dúsgazdag özvegyet, a ki husz milliót örökölt, hazájabelí emberrel akarja összeházasítani. A vig özvegy jövendőbelijéül kijelöli Danilovics Danilo gróf követségi titkárt; egy vidám, mulatós, balkáni arisztokratát. Hanna és Danilo között — még Hanna leánykorában — lejátszódott egy sze relmi regény. Denilo, mikor megtudja, hogy miről van szó, tudomására hozza Hannának hogy soh' sem vall neki szerelmet, nehogy hozományvadásznak lássék. De megfogadja hogy elriasztja mellőle a kérők nagy seregét Második felvonás. Nemzeti ünnep Glavan Hanna párisi palotájának parkjában. A szereim

1 játék és évődés folyik Hanna és Danilo között, Ezzel együtt szövődik egy szerelmi regény $ követ felesége: Valencienne ós egy pária! gavallér: Rosillon Kamill között. Rosillon rábirja Valenciennet, hogy vonuljon vele a kert pavillonba és a mikor a követ gyanút fog óf oda betör: Hannát (a ki, hogy barátnőjót meg mentse: a pavillonba lopózott) találja ott Rosi! Ionnal. Danilo, a ki valójában szereti Hannát kétségbeesve távozik, abban a hitben, hogy Hanna Rosillon kedvese. Harmadik felvonás. Cabaret-est Hann» palotájában. Hanna — hogy Danilot az ö megszokott vidám környezetével vegye körül — * grízetekkel estét rendeztet. Danilo ezekkel mulat, de a mikor Hanna bevallja neki, hogy ártatlan ós a pavillonba cs«t «"ért ment be, hogy Valenciennet megmentse es azonkívül azt állítja, hogy a milliókat elveszti, ha férjhei megy: Danilo bevallja neki szerelmét. A vig özvegy boldogan igent mond és most már meg vallja, hogy a Glavari-milliók az ö jövendőből' — férjét illetik. Egy órára nézzük meg az »Apolló« szinház előadasait. VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszinhaz mellett. Előad* • sok délután 4-től folytatólag éjfélig. r^ns^ BUDAPEST IUKuL K055UTH LfljOS JK^F UTCA4S2. ÁRUSÍTJA FL . LtQSZt'R£NC5É5£BB OSZT. SORS JEGYEKÉT Uiolat és m8vészt hegedik, valamint lenekari hangszerek kitfinö minőségben STERRBERG cs, és kir. odmi öiagsMPgYÄrÄbia, Kep«p«si-atj 36