MAGYAR SZÍNPAD 1907. május (10. évfolyam 119-149. sz.)
1907-05-20 / 138. szám
1907. május 1 8. 3 Budapesti színpadok. Budapest, május 20. A Magyar Kiiályi Operaház-ban ma, hétfőn este lép felőször vendégképpen az amerikai müvészkörutjából visszatért Szamosi Elza a Carmen czimszerepében. A művésznő szerdán a*Pillangó kisasszony-ban ismétli meg vendégfe'llépését. Mindkét előadást felemelt helyárakkal tartják meg. Kedden Tannhäuser, csütörtökön Othello, szombaton Manón kerül szinre. Jövő vasárnap az Istenek alkonyá-\ adják a két állami szinház nyugdíjintézete javára, rendes helyárakkal. * A Nemzeti Szinház e heti újdonságáról: a Transatlantica-ró], mely a csütörtöki premier után pénteken a EűsMel kerül szinre, alább bővebben irunk. Kedden a Zrínyi György házassága, szombaton, mérsékelt helyárakkal, Cyrano de Bergerac kerül szinre. Vasárnap délután Kemechey Jenő síremléke javára A föld, este az Egyenlőség kerül szinre. » A Vígszínház-ban két nagysikerű darab: A kis tiafikoslány és Az ördög váltakozik a mősoron. Mindegyik három eslét foglal le. Pénteken a Dériné ifiasszony kerül szinre a Salome-val, jövő vasárnap délután A tolvaj. * A Magyar Szinház-bao a héten is természetesen minden este A vig özvegy kerül előadásra, mindig M. Szoyer Ilonkával a női főszerepben. A hatalmas sikerű operett 200-adik előadására már váltható jegy. * A Királyszinház-ban csütörtökig minden este Sirauss Salome-ját adják elő, melylyel a boroszlói operatársulat oly szenzácziós sikert arat. Pénteken nincs előadás, mert ekkor esti főpróbát tartanak a Göre Gábor Budapesten czimü újdonságból, melyről mai számunk más helyein bővebben irunk. A Fővárosi Nyári Szinház-ban szombaton a Szép Ilonka czimü operett kerül bemutatóra. A hét változatos műsorát a budai szinház szinlapja alatt köüöljük. „Transatlantica." — A , Nemzeti Szinház" csütörtöki újdonsága. — A Nemzeti Szinház művészei e héten egy uj ember müvét mutatják be. Tudniillik a színpadon uj, mert a közönség mint újságírót, publiczistát és kritikust régen ismeri már a dr. Szalay Mihály nevét. S a milyen érdeklődéssel olvasták minden irását, akár művészetről vagy irodalomról, akár politikáról vagy valamely társadalmi kérdésről szóltak, ugyanoly élvezettel fogják végig nézni első színpadi müvének az előadását is. Transantlanticá-nak keresztelte a szerző ezt az egyfelvonásost. A furcsa czim pedig egy szövetkezetnek még sokkal hosszabb czimének az első szavát jelenti. Persze egy hitelszövetkezetről van szó, egyikéről ama fajtának, a milyen annyi van az országban és különösen a fővárosban. Az újdonságnak ez a premier-szinlapja: Transantlaniica. Vígjáték 1 felvonásban. Irta: dr. Szalay Mihály. Személyek: Sólyom Gratian Pethes Nemes Bónis Berkes Náday B. Hajdú Kiirlhy Beregvári Thuránszkv Ohegyi Gabányi Bürgözdi Gál Zsigmond Hajdú Károly Faludi Karmester Horváth J. '"na Lánczy I. Kerekes Garamszegi A Transantlanticá-nak egy teljesen tönkrement gentry a hőse, a ki miután végleg koldusbotra jutott, halálra szánja magát. Mielőtt azonban sötét tervét végrehajtaná, elhatározza hogy egy utolsót mulat és vigan, dalolva lépi át a másvilág küszöbét. Összes barátait, szeretőit meghívja magához egy kis bucsu-mulatságra. Ezek a meghivó feltételeihez hiven magukkal hoznak széket, asztalteritőt, tányérokat evőeszközöket és ételeket. A mikor a társaság összegyűlt, kezdődik a dáridó. A darab hőse persze nem lövi magát főbe és a szerző ügyesen ugy oldja meg a végét, hogy Transantlantica stb. czimmel egy uj szövetkezetet alakítanak, a melynek ö kerül az élére. Sok éles megfigyeléssel és szatírával van megírva ez a kedves apróság, a melylyel bizonyára sürün fogunk találkozni a szinház műsorán. F. A kulisszák mögül. Budapest, május 20. „Göre Gábor Budapesten". — A „Királyszinház" szombati újdonságáról. — Végén csattan az ostor! — ez a jelszava Beöthy Lászlónak. Idei szezonjának minden újdonsága jubileumot ért, — a legtöbbje nem is egyet — de ő nem elégszik meg a nagy sikerekkel: a legnagyobbat, a legkaczagtatóbb, a legszebb, a leglátványosabb darabot a szezón végére tartogatta. A Göre Gábor Budapesten ez a darab, Verő Györgynek, a magyar színpad egyik legkiválóbb munkásának egyik legkiválóbb munkája. Verő minden darabja ékessége és erőssége volt a fővárosi színpadoknak, s az illusztris szerző ezúttal voltaképen kettős premiernek néz elébe, mert a Göre Gábor Budapesten az első darabja, a melylyel a Királyszinház- ba bevonul és pedig előreláthatólag hosszú időre. Mert a Királyszinház, a mely a Madár Matyi-va\ nem egészen dicstelenül kezdte meg a budapesti revük sorát — hiszen 75-ször játszották a pompás daraboti — ezúttal a Göre Gábor-ban a leggazdagabb színházi aranybányák egyikét tárja föl. Konstatáljuk már eleve, hogy kaczagásba fulladt a darab minden prózapróbája, hogy ének, táncz és látványosság nélkül is, mint vidám, ötletes és a legaktuálisabb tréfákkal szinte túlzsúfolt bohózat is jubileumokat érne meg. Az a sok komikus kaland, melyen a jól ismert lepéndi biró: Göre Gábor ur és az ő hires Kátsa czigánya itt Budapesten átesnek : kaczagó-görcsökbe ejti a legkeserűbb életuntat, vagy a legszellemesebb angolt is. Ehhez azonban ráadásul éneket, tánczot és látványosságot is fog kapni a publikum és pedig micsoda énekeket, micsoda tánczokat és micsoda látványosságokat 1 Az énekeket eredeti számokból és külföldi slágerekből válogatták össze, de mindannyi olyan dallamos, olyan fülbemászó, hogy egy hallásra megtanulja egész Pest és a czigány- meg a katonabandák télig a Göre Gábor nótáiból fognak táplálkozni. A Mári-Marieti, a színházi szám, az álom dal, a taps-nóta, a két piszkos kezecskétől szóló dal, a selyemfiu és még vagy hat-hét társa csupa apró szenzáczió lesz. És a látványosságok! A babaország, a zenélő, éneklő és tánczoló babák egész tömegével, a Casino de Budapset tarka élete és főleg az eleven gramophon bármely londoni szinházban is szenzácziót jelentene. És mindezen felül Szirmai Imrét hozza a darab, az elegáns, a fürge, a jókedvű, az ötletes Szirmai-1, a közönség dédelgetett kedvenczét — zsidó-szerepben. Persze, neki illő fiatal izraelita gavallért játszik. És mindezeken és Szirmai-n felül — Fedák Sárit hozza a darab. Fedák-ot, a ki más években ilyenkor más vidéken vendégszerepelt, vagy az éjszaki tengerben fürdött, s a kit a szerződése is csak május 16 ig köt a színházhoz. De Fedák Sári olvasta a darabot és másnap levelet irt Beöthy Lászlónak, hogy ossza rá a Göre fő női szerepét: Lia dö Löpánd kisasszonyt, a szinésznövendékek gyöngyét, a hol ő szabadságidejéről is lemondva, játszani akar egy, két — isten tudja hány hónapig. „Legyen meg az akaratod, Zsazsal" — mondta Beöthy és a szombati este a Királyszinház- ban egy nagy siker hosszú sorozatú előadásának a kezdetét jelenti és jelenti Fedák Sárinak egy ujabb nagy, igen nagy sikerét. Göre Gábor Németh József lesz és a derék művész népszerűségét fogja megnövelni ez a pompás szerep. Ezt a hármast a Királyszinház legjobb erői egészítik ki, mint az alábbi színlap mutatja: Göre Gábor i udapesten. Látványos fővárosi életkép, énekkel és tánczczal, 9 kép ben. Irta Verő György. Személyek: Göre Gábor, bíró Németh Lepéndi Lidike Fedák S. Tseh Árpád Szirmai Bütyök Elvira, manikür P. Tárnoki L. Stanczi Ötvös G. Franczi - Szentgyörgyi L. Kátsa czigány Csiszer A szanatórium igazgatója Papp Saroglyás — Vágó Rudi Rátkai Hangszergyáros Körmendi A lisztes bohócz Z. Molnár A czilinderes bohócz Tarnai Persze, ez a színlap csak a főszereplők neveit árulja el, pedig ebben az újdonságban főszerepet játszik a kórus, a ballet, a statisztéria is, szóval a szines, tarka tömeg, mely pillanatról-pillanatra változik és uj meg uj látnivalóknak válik mozgó keretévé. Dehát teljes képét az újdonság sok-sok látványosságának és trükkjének még a végleges színlap se fogja nyújtani, a mely pedig maga is érdekes és meglepő újítással fogja mulattatni a közönséget. A Királyszinház revüjérőt 'hiába irunk, hiába olvasunk: azt meg kell majd nézni, a minthogy Budapest minden épkézláb színházlátogatója élni is fog a nagyszerű alkalommal, hogy egy estén a tiz színházi estre való élvezetből és szórakozásból kivegye a maga részét. Bibetach. Színházi pletykák. Budapest, május 20 Vasárnapi apróságok. I. Szamosi Elza — számokban Szamosi Elza diadallal, babérral és ami a fő: sok sok ezer dollárral megrakodva a mutt héten érkezett vissza amerikai körútjáról Budapestre és Mészáros Imre igazgató meghívására pünkösd hétfőjén este több vendégszereplést kezd a Magyar Királyi Operaház- ban. Abban a szerepben lép, több mint egy esztendei távollét után, a budapesti közönség elé, a melyben megalapította hírnevét, mint operaénekesnő: a Carmen czimszerepében. Három évvel ezelőtt, mint a Király-szinház tagja, a Carmen-ben vendégszerepelt először a budapesti Operaház-ban és most ismét ebben a kitűnő szerepében lép fel. Szinte széditő az a karrier, a melyet e két Carmen-fellépés között befutott Szamosi Elza. Hogy milyen arányú ez a karrier, azt a legjellemzőbben — számokkal lehet illusztrálni. íme, a számadatok Szamosi Elza amerikai körútjáról. Savage, a hires amerikai impresszárió és színházi vállalkozó a ki Szamosi Elzát sztárjául szerződtette, Puccini Pillangó kisasszony-év al 1906. október 15-én kezdte meg körútját Amerikában és 1907. április 25-én fejezte be. Ez idő alatt 222 előadást tartott 49 amerikai városban. Mindig és mindenütt csak a Pillangó kisasszony került előadásra. A czimszerepre öt különböző nemzetiségű művésznőt szerződtetett Savage, a kiknek felváltva kellett volna énekelniök Madame Butterfly szerepét. Azonban Szamosi Elza csakhamar oly kedvenczévé lett az amerikai közönségnek és annyira túlszárnyalta művészetével a többi négy primadonnát, hogy minden városban a legsűrűbben az ő fellépéseit kivánta a sajtó és a közönség és igy történt, hogy Szamosi Elza 85-ször énekelt, holott terv szerint csak 40-szer kellett volna énekelnie. Szamosi Elza, a kinek egy-egy estére szóló fellépési dija 300 dollárról fokozatosan 500 dollárra emelkedett, e 85 fellépésével 32,000 dollárt, vagyis 160,000 koronát keresett. E tekintélyes összeget magyarázza, hogy Savage a tournéeval tisztán — minden költségét leszámítva — 251,000 dollárt keresett, a mi jóval több mint egy millió korona. ... És hogy a Szamosi Elza karrierjét teljesen megvilágítsuk, még azt is feljegyezzük, hogy akkor, a mikor az Operaház- ban mint vendég először énekelte a Carmen-1, 2400 forint volt az — évi fizetése . .
