MAGYAR SZÍNPAD 1907. május (10. évfolyam 119-149. sz.)

1907-05-19 / 137. szám

19)7. máius 19 Budapesti színpadok. Budapeet, május 19. A Magyar Királyi Operaház műsorát az Operaház szinlapja alatt találják olvasóink. * A Nemzeti Szinház e heti újdonságáról: a Transatlantica-ró], mely a csütörtöki premier után pénteken a Füst-teI kerül szinre, alább bővebben irunk. Kedden a Zrínyi György házassága, szombaton, mérsékelt helyárakkal, Cyrano de Bergerae kerül szinre. Vasárnap délután Kemechey Jenő síremléke javára A föld, este az Egyenlőség kerül színre. • A Vigszinhdz-ban két nagysikerű darab: A kis trafikoslány és Az ördög váltakozik a mősoron. Mindegyik három estét foglal le. Pénteken a Dériné ifiasszony kerül szinre a Salome-val, jövő vasárnap délután A tolvaj. • A Magyar Szinház- bao a héten is természetesen minden este A vig özvegy kerül előadásra, mindig M. Szoyer Ilonkával a női főszerepben. A hatalmas sikerű operett 200-adik előadására már váltható jegy. * A Kiiályszinház-ban csütörtökig minden este Strauss Salome-ját adják elő, melylyel a boroszlói operatársulat oly szenzácziós sikert arat. Pénteken nincs előadás, mert ekkor esti főpróbát tartanak a Göre Gábor Budapesten czimü újdonságból, melyről mai számunk más helyein bővebben irunk. * A Fővárosi Nyári Szinház-ban szombaton a Szép Ilonka czimü operett kerül bemutatóra. A hét változatos műsorát a budai szinház szinlapja alatt köüöljük. „Transatlantica." — A .Nemzeti Szinház" csütörtöki újdonsága. — Budapest, május 19. A Nemzeti Szinház művészei e héten egy uj ember müvét mutatják be. Tudniillik a színpadon uj, mert a közönség mint újságírót, publiczistát és kritikust régen ismeri már a dr. Szalay Mihály nevét. S a milyen érdeklődéssel olvasták minden írását, akár művészetről vagy irodalomról, akár politikáról vagy yalamely társadalmi kérdésről szóltak, ugyanoly élvezettel fogják végig nézni első színpadi müvének az előadását is. Transantlanticá-nak keresztelte a szerző ezt az egyfelvonásost. A furcsa czim pedig egy szövetkezetnek még sokkal hosszabb czimének az első szavát jelenti. Persze egy hitelszövetkezetről van szó, egyikéről ama fajtának, a milyen annyi van az országban és különösen a fővárosban. Az újdonságnak ez a premier-szinlapja: Trunsaatlantlce. Vígjáték 1 felvonásban. Irta: dr. Szalay Mihály. Személyek: Sólyom Graiian Pethes Nemes Bónis Berkes Náday B. Hajdú Kürthy Beregvári Thuránszky Ohegyi Gabányi Bürgözdi Gál Zsigmond Hajdú Károly Faludi Karmester Horváth J. {»«a Lánczy 1. Kerekes ... Garamszegi A Transantlanticá-nak egy teljesen tönkrement gentry a hőse, a ki miután végleg koldusbotra jutott, halálra szánja magát. Mielőtt azonban sötét tervét végrehajtaná, elhatározza, hogy egy utolsót mulat és vígan, dalolva lépi át a másvilág küszöbét. Összes barátait, szeretőit meghívja magához egy kis bucsu-mulatságra. Ezek a meghívó feltételeihez híven magukkal hoznak széket, asztalteritőt, tányérokat, evőeszközöket és ételeket. A mikor a társaság összegyűlt, kezdődik a dáridó. A darab hőse persze nem lövi magát főbe és a szerző ügyesen ugy oldja meg| a végét, hogy Transantlantica stb. czimmel egy uj szövetkezetet alakítanak, a melynek ő kerül az élére. Sok éles megfigyeléssel és szatírával van megírva ez a kedves apróság, a melylyel bizonyára sürün fogunk találkozni a szinház műsorán. F. Ä kulisszák mögül. Budapest, május 19. „Göre Gábor Budapesten". — A .Királyszinház" szombati újdonságáról. — I Végén csattan az ostor! — ez a jelszava | Beöthy Lászlónak. Idei szezónjának minden újdonsága jubileumot ért, — a legtöbbje nem is egyet — de ő nem elégszik meg a nagy sikerekkel: a legnagyobbat, a legkaczagtatóbb, a legszebb, a leglátványosabb darabot a szezón végére tartogatta. A Göre Gábor Budapesten ez a darab, Verő Györgynek, a magyar színpad egyik legkiválóbb munkásának egyik legkiválóbb munkája. Verő minden darabja ékessége és erőssége volt a fővárosi színpadoknak, s az illusztris szerző ezúttal voltaképen kettős premiernek néz elébe, mert a Göre Gábor Budapesten az első darabja, a melylyel a Királyszinház- ba bevonul és pedig előreláthatólag hosszú időre. Mert a Királyszinház, a mely a Madár Matyi-va\ nem egészen dicstelenül kezdte meg a budapesti revük sorát — hiszen 75-ször játszották a pompás daraboti — ezúttal a Göre Gábor- ban a leggazdagabb színházi aranybányák egyikét tárja föl. Konstatáljuk már eleve, hogy kaczagásba fulladt a darab minden prózapróbája, hogy ének, táncz és látványosság nélkül is, mint vidám, ötletes és a legaktuálisabb tréfákkal szinte túlzsúfolt bohózat is jubileumokat érne meg. Az a sok komikus kaland, melyen a jól ismert lepéndi biró: Göre Gábor ur és az ő hires Kátsa czigánya itt Budapesten átesnek : kaczagó-görcsökbe ejti a legkeserűbb életuntat, vagy a legszellemesebb angolt is. Ehhez azonban ráadásul éneket, tánezot és látványosságot is fog kapni a publikum és pedig micsoda énekeket, micsoda tánezokat és micsoda látványosságokat! Az énekeket eredeti számokból és külföldi slágerekből válogatták össze, de mindannyi olyan dallamos, olyan fülbemászó, hogy egy hallásra megtanulja egész Pest és a czigány- meg a katonabandák télig a Göre Gábor nótáiból fognak táplálkozni. A Mári-Mariett, a színházi szám, az álom dal, a taps-nóta, a két piszkos kezecskétől szóló dal, a selyemfiu és még vagy hat-hét társa csupa apró szenzáczió lesz. És a látványosságoki A babaország, a zenélő, éneklő és tánezoló babák egész tömegével, a Casino de Budapset tarka élete és főleg az eleven gramophon bármely londoni színházban is szenzácziót jelentene. És mindezen felül Szirmai Imrét hozza a darab, az elegáns, a fürge, a jókedvű, az ötletes Szirmai-1, a közönség dédelgetett kedvenczét — zsidó-szerepben. Persze, neki illő fiatal izraelita gavallért játszik. És mindezeken és Szirmai- n felül — Fedák Sárit hozza a darab. Fedák-ot, a ki más években ilyenkor más vidéken vendégszerepelt, vagy az éjszaki tengerben fürdött, s a kit a szerződése is csak május 16 ig köt a színházhoz. De Fedák Sári olvasta a darabot és másnap levelet irt Beöthy Lászlónak, hogy ossza rá a Göre fő női szerepét: Lia dö Löpánd kisasszonyt, a szinészn,övendékek gyöngyét, a hol ő szabadságidejéről is lemondva, játszani akar egy, két — isten tudja hány hónapig. „Legyen meg az akaratod, Zsazsa!" — mondta Beöthy és a szombati este a Királyszinház- ban egy nagy siker hosszú sorozatú előadásának a kezdetét jelenti és jelenti Fedák Sárinak egy ujabb nagy, igen nagy sikerét. Göre Gábor Németh József lesz és a derék művész népszerűségét fogja megnövelni ez a pompás szerep. Ezt a hármast a Királyszinház legjobb erői egészítik ki, mint az alábbi színlap mutatja: G5re Gábor udapesten. Látványos fővárosi életkép, énekkel és tánczczal, 9 kép ben. Irta Verő György. Személyek: Göre Gábor, biró Németh Lepéndi Lidike — Fedák S. Tseh Árpád Szirmai Bütyök Elvira, manikür P. Tárnoki L. Stanczi Ötvös G. Franczi - Szentgyörgyi L. Kátsa czigány Csiszer A szanatórium igazgatója Papp caroglyás Vágó Rudi Rátkai Hangszergyáros Körmendi A lisztes bohócz Z. Molnár A czi inderes bohócz Tarnai Persze, ez a színlap csak a főszereplők neveit árulja el, pedig ebben az újdonságban | főszerepet játszik a kórus, a ballet, a statisztéria ; is, szóval a szines, tarka tömeg, mely pillanatról-pillanatra változik és uj meg uj látnivalóknak válik mozgó keretévé. Dehát teljes képét az újdonság sok-sok látványosságának és trükkjének még a végleges színlap se fogja nyújtani, a mely pedig maga is érdekes és meglepő ujitással fogja mulattatni a közönséget. A Királyszinház revüjéről hiába irunk, hiába olvasunk: azt meg kell majd nézni, a minthogy Budapest minden épkézláb színházlátogatója élni is fog a nagyszerű alkalommal, hogy egy estén a tiz színházi estre való élvezetből és szórakozásból kivegye a maga részét. Bibe ach. Szinhäio pletykák. Budapest, május 19 Vasárnapi apróságok. I. Szamosi Elza — számokban Szamosi Elza diadallal, babérral és ami a fő: sok sok ezer dollárral megrakodva a mult héten érkezett vissza amerikai körútjáról Buda pestre és Mészáros Imre igazgató meghívására pünkösd hétfőjén este több vendégszereplést kezd a Magyar Királyi Operaház- ban. Abban a szerepben lép, több mint egy esztendei távollét után, a budapesti közönség elé, a melyben megalapította hírnevét, mint operaénekesnő: a Carmen czimszerepében. Három évvel ezelőtt, mint a Király-szinház tagja, a Carmen-ben vendégszerepelt először a budapesti Opeiaház-ban és most ismét ebben a kitűnő szerepében lép fel. Szinte szédítő az a karrier, a melyet e két Carmen-fellépés között befutott Szamosi Elza. Hogy milyen arányú ez a karrier, azt a legjellemzőbben — számokkal lehet illusztrálni. íme, a számadatok Szamosi Elza amerikai körútjáról. Savage, a hires amerikai impresszárió és színházi vállalkozó a ki Szamosi Elzát sztárjául szerződtette, Puccini Pillangó kisasszony-á\al 1906. október 15-én kezdte meg körútját Amerikában és 1907. április 25-én fejezte be. Ez idő alatt 222 előadást tartott 49 amerikai városban. Mindig és mindenütt csak a Pillangó kisasszony került előadásra. A czimszerepre öt különböző nemzetiségű művésznőt szerződtetett Savage, a kiknek felváltva kellett volna énekelniök Madame Butterfly szerepét. Azonban Szamosi Elza csakhamar oly kedvenczévé lett az amerikai közönségnek és annyira túlszárnyalta művészetével a többi négy primadonnát, hogy minden városban a legsűrűbben az ő fellépéseit kívánta a sajtó és a közönség és igy történt, hogy Szamost Elza 85-ször énekelt, holott terv szerint csak 40-szer kellett volna énekelnie. Szamosi Elza, a kinek egy-egy estére szóló fellépési dija 300 dollárról fokozatosan 500 dollárra emelkedett, e 85 fellépésével 32,000 dollárt, vagyis 160,000 koronát keresett. E tekintélyes összeget magyarázza, hogy Savage a tournéeval tisztán — minden költségét leszámítva — 251,000 dollátt keresett, a mi jóval több mint egy millió korona. ... És hogy a Szamosi Elza karrierjét teljesen megvilágítsuk, még azt is feljegyezzük, hogy akkor, a mikor az Operaház- oan mint vendég «először énekelte a Carmen t, 2400 forint volt az — évi fizetése . . .