MAGYAR SZÍNPAD 1907. május (10. évfolyam 119-149. sz.)
1907-05-16 / 134. szám
7 yj^BiiiiML^ »Az ördög« szövege. I. feivonds. Szak János nírneves, aeresett festő. Jólét környezi őt Í3, Lászlóné asszonyt is, a ki a férjével eljön, hogy üljön a művésziek. László magára hagyja feleségét a festővel és ekkor János is, Jolán is visszaemlékeznek arra az időre, a mikor mindketten szegények voltak, szerették egymást, de lemondás lett a sorsuk. Most, hogy egyedül maradnak, erőt vesz rajtuk az emlékezés. Mialatt János a szomszéd szobába megy, Jolán leveti a blúzát, hogy a nyakát jobban láthassa a festő. Ebben a pillanatban feltűnik a szobában az Ördög. Az Ördöggel való szóvita hevében megfeledkeznek Jolán jövetelének tulajdonképeni czéljáról és semmisem készül el a képből. Pedig már közeledik a férj. A fiatalok még örülni is kénytelenek annak, hogy az Ördög magára vállalja, hogy miatta nem tudott Jáno3 dolgozni. Mi több", azt is kierőszakolja, hogy László is, a felesége is meghívják őt az estélyükre. A mikor pedig magára marad Jánossal, kigúnyolja a tartózkodásáért, a melyet JoláDnal .izemben magára nézve kötelezőnek tart és ki «lenti, hogy János igenis engedni fog a szenvedély szavának, mihelyt észreveszi, hogy Jolán mást szeret és az Ördög egyúttal vállalkozik is arra, hogy Jolánt magába bolondítsa. Felkorbácsolt kedélyállapotban hagyja ott Jánost, a ki redig becsületes és tisztességes akart maradni, mint ahogy Jolán sem gondolt arm, hogy -hűtlenné legyen valaha a férjéhez, II. felvonás. Lászlóék estélyének egyik czélja, hogy Jánost összeházasítsák Elza kisasszonynyal. Jolán akarja összehozni a partit. Az Ördög azonban ügyesen keveri a kártyát. Elzában felébreszti a féltékenységet Jolánnal szemben és ugyanakkor Jánost is felizgatja mesterségesen. Másrészt kihívja a Jolán hiúságát, addig elfojtott érzéseit is azzal, hogy kijelenti neki, hogy János akármi rosszat is elhinne róla. Jolán próbára akarja tenni Jánost és az Ördög biztatására magára ölt egy köpenyt, a mely teljesen eltakarja alakját. É» akkor Jánossal elhiteti az Ördög, hogy már annyira megnódi otta Jolánt, hogy az Monna Vanna-képen kész hozzájönni ruhátlf nul, hogy az ö karján — az Ördög karján — igy végig sétáljon az estély közönsége sorain. János belemegy a csapdába, de a kalandnak még sem az lesz a következménye, hogy Jolán ki ábrándulna Jánosból. Ellenkezőleg. Leül ugyan, hogy Jánosnak levelet irjcm, amelyben örökre eltiltja magától, de az Ördög sugalmazására a a levélből, forró, szenvedélyes szerelmi levél lesz. Az Ördög vállalja magára, hogy elviszi a levelet Jánosnak. III. felvont.s. cJza megjelenik Jánosnál, a kit szeret. Az ördög hamarosan eltávolítja. Aztán eljön Jolán, hogy megakadályozza azt, hogy János megkapja az ő levelét. Az Ördög azonban megelőzte és elhiteti vele, hogy a levél már Jánosnál van. Pedig nem is adta . t Mindegy. A levél, nélkül is eléri a maga gonosz czélját az Ördög, a ki ura a mi inai társaságunknak, a melybe oly könnyen férkőzik be, csak kifogástalan frakk legyen rajta. D norr BUDAPEST UKTLH K055UTH LAJOS UTCfl 4 Si. ÁRUSÍTJA A L£G5£ÉR€NC5£5EBB 05ZT.S0R5JEGYEKÉT ß el városi gyorsirási- és gépirási siakisknh IV., Párisi-utcza 5. A főpostával szemben) Végzett növendékeinket ingyenesen álláshoz juttatjuk. Tanfolyamok : magyar és német levelező és vitagyorsirás. Kereskedelmi levelezés és helyesírás. Oktatás az összes rendszerű írógépeken. Méraékelt tandíj. Telefon 93—03. A szépség megóvása és fentartása nem kis dolog ! Én őszintén bevallom, hogy szépségemet kiválóan a valódi „gyöngyvirág creme"-nek köszönöm. Kapható Budapesten a Városi gyógyszertárban, Váczi-ntcza 34/10. Kis tégely ára 1 korona. 512"^.' INagy tégely 1 korona 60 fillér. király színház. A « S alome» dalmű szövege. Heródes, Júdea helytartója nagy lakomát ad a római követ tiszteletére. A palotából kiballatszik a mulatók zaja. Köztük van Salome is, Heródiás leánya. Mindenki őt nézi, a kire [ azonban nyomasztólag hat a férfiaknak, külö| nősen mostoha atyjának bántó tekintete. Kij megy az udvarra, a szabad levegőre. Ebben a I pillanatban hangzik fel a cziszterna mélyéből Jochanaan hangja : Salome megdöbbenve hallgatja. Megtudja, hogy az a Jochanaan, a próféta, a kit Heródes fogva tart, mert fél tőle. Látni akarja a prófétát, beszélni akar vele. Hiába könyörögnek az őrök, hogy Heródes szigorúan megtiltotta Jochanaan kibocsátását, Salome nem tágit; megpillantja a fiatal szíriai barczost, ki epedő tekintettel folyton csak őt nézi. Asszonyi ravaszsággal súgja néki : „Te teljesíted kérésemet Naraboth ..." Jochanaan kiszáll a cziszternából. Salome megrettenve nézi. Vágygyal párosult rettegés fogja el Salomet. Közeledik hozzá, beszélni akar vele ; a próféta azonban tudói sem akarja, hogy kicsoda. Azt különösnek tartja Salome: hiszen ő Júdea herczegnöje, a kinek mindenki keresi kegyét. Hogy 'ecsillapitsa a próféta haragját, megalázkodik, mint valami rabnő. Odaáll Jochanaán elé és a szerelmes asszony szavaival felel átkaira. Midőn azonban az ekkor is durván utasítja el magától, felébred Talomeban anyjának, a bűnös asszonynak vére. Vágyódik e férfiú teste után, bármily visszataszító is. Látja ajkainak égő pirosságát: „Az ajkadat akarom megcsókolni Jochanaan !* A próféta pedig megátkozza és eltűnik ismét sötét börtönében. És Salome szenvedélyesen erősen kiáltja folyton: Meg akarom csókolni az ajkadat!:" Salome sorsa eldőlt. Lassan érlelődik meg benne a bosszú az ellen, a ki őt ennyire meggyalázta és akkor villan meg agyában a próféta megöletésének gondolata, mikor Heródes arra kéri, hogy tánczoljon. Heródes vendégeivel a palota széles terasszára jön. A bor gőze dolgozik agyában, fél, retteg. Ha Salome barátságosabb lenne hozzá, mindjáit megkönnyebbülne lelke. De hiába kínálja itallal, gyümölcscsel. És Salome tánczol, hogy Jochanaan meghaljon. Czinikusan lejti a „hét fátyol tánczát" az eszelős tetrarcha előtt, a ki belé, feleségének leányába szerelmes és mikor Heródes a legnagyobb extázisban van, lerogy lábai elé és kéri az esküvel igért jutalmat: Jochanaan próféta fejét. Salome elérte boszuját. A véres főt kezében tartva, eszelős vijjogással tapad a mozdulatlan ajkakra szája, szivja magába a csókot, a mit az élő megtagadott. A vendégek eltávoznak; Heródes még egyszer visszapillant a rettenetes dráma szinterére. Borzadva tátja maga előtt a minden emberiességből kivetkőzött asszonyt. Felébred benne az uralkodó öntudata és fenségesen, királyhoz méltón adja ki szilárd hangon a paiancsot: „Öljétek meg ezt az asszonyt. Egy órára nézzük meg az »Apolló* szinház előadásait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszínház mellett Előadasok délután 4-től folytatólag éjfélig. Fővárosi Nyári Színház, A »Szulamit« szövege. Első felvonás. Monaoh betlehemi polgár egy cspat zarándokkal elindul Jeruzsálembe, hogy a Thora parancsa szerint ott a sátoros ünnepet megülje. Leánya, Szulamit, elkíséri; azután hazatérve, eltéved a pusztában. Szomjúság gyötri, már majdnem oda van. Végre talál egy kutat, abba leszáll, hogy égető szomját oltsa, de nem tud kijönni többé. Félő, hogy ott vész. Legjobbkor érkezik oda szerecsen szolgájával, Czingitánggal együtt, a szintén Jeruzsálembe zarándokló Absolon, egy ifjú harczos, a ki Szulamitotkimenti. Szerelmet esküsznek és büséget fogadnak egymásnak. Szent esküjök tanuiképen a pusztai kutat és egy, a sziklákon kúszó vadmacskát hivnak fel s Absolon ezek jelenlétében jegyzi el magának Szulamitot. Absolon aztán bucsut vesz Szulamittól s tovább zarándokol Jeruzsálembe, de előbb ígéretet tesz Szulamitnak, hogy mielőbb visszajön s feleségül veszi. Ezzel Absolon megy Jeruzsálembe az ünnepre, miután megígéri, hogy rögtön ünnep után eljön Szulamitot megkérni. Második felvonás. Jeruzsálem mellett egy szőlőkertben vagyunk Az ünnepi istentisztelet után itt mulatnak: zsidó ifjak és leányok. A lányok között legszebb Abigail, ő az ünnep királynője. Az ifjak között van Absolon és tánczra kerekednek s a dévaj játék közben, a hirtelen szerelemre gyulladt Absolon elfogja Abigailt, a főpap leányát és feleségül kéri. Nyomban jön a főpap és összeesketi a szerelmeseket. Absolon és Abigail férj és feleségőlesznek. Harmadik felvonás. Két év mult el. Absolon és Abigail boldog házasok. Házuk népének a körében ülnek és boldog szerelmükről beszélgetnek. Igaz, hogy első gyermeküket megölte egy vadmacska, de az ur másikat adott helyette. A kertbe küldik Czingitángot, a szerecsen szolgát, hogy hivja fel a dajkát a gyermekkel. Czingitáng elrohan, de a következő pillanatban borzalmas hirrrel jön vissza: a dajka a kútba ejtette a gyermeket s az ártatlan kis teremtés meghalt. Abigail isszonyu sikoltással kirohan s vele együtt az egész háza népe. Absolon egyedül marad és viziót lát egy kut mellett, egyfelől a halál fekete angyala, másik felől Szulamit áll s fölöttük a vadmacska a pusztából. Absolon feleszmél a vizióbél, de akkor már tudtával bir annak, hogy két gyermekét ért szerencsétlensége hazug esküszegésének a büntetése. Mindent bevall a visszatérő Abigailnak s öngyilkossá akar lenni: de Abigail visszatartja: nemesen lemond róla s visszaküldi Szulamithoz, a kihez esküje köti. Absolon megy éa Abigail összerogy mély fájdalmában. Negyedik ftlvonas. A boldogtalan Szulamit visszavárja Absolont. A pusztában bolyong, kétségbeesve keresve kedvesét. Egy kitörő vihar elől hazafut. Otthon körök várják: Beliezár, Avidono, Jeremiás és Ezriel. Manoah sorsot huzat velők: a sors Ezrielnek kedvez. De nincs öröme benne. Szulamit, hogy mindenkitől megszabaduljon, őrültnek tetteti magát. Manoah házában továbbra megmarad a két éves gyász. Szulamitot egyre jobban sorvasztja a boldogtalan szerelem. Absolon megérkezik, de már — késő. Szulamit szive megszakad és Absolon a serető leánynak már csak a holttestőre borul* at rá. Egy órára nézzük meg az „Apolló" szinház előadásait, VIII., Nép5zinhá?-u. 1-3. Népszínház mellett. Előadások dclután 4-től folytatólag éjfélig. BUDAPEST urctati k055uth lflio s UTCA 4 S2. " .•• T? ->•;-- V 4 „ „ RU5ITJA A LE<352tRe/\IC5É5ÉBB 05ZT. SORSJEGYEKÉT tükörrel, mindennemü modern konyha bútorok (jobb minőségben); portál, boltberendezést jutányosán. lapide8, VI., Hajós-u. 27. Alapítva 1885. Telefon 88—47 ÄiÄÄÄ STER1BERG cs. és kii, adfari JungsxergyMban Kerapesi-ut 36.
