MAGYAR SZÍNPAD 1907. április (10. évfolyam 89-118. sz.)

1907-04-29 / 117. szám

2 1907. április 29 J | Budapesti színpadok. Badapaif, április 29. A Magyar Királyi Operaház-ban Arnoldson Sigrid asszony, a ki utoljára 1904 ben vendégszerepelt nálunk, ez idén ismét vendégszerepelni fog. A művésznő első fellépése május 4-ére, szombatra Mignon czimszerepében van kitűzve. Második fellépéseül május 6-án, hétfőn, Margit szerepét énekli a Faust-ban. Az Arnoldson-előadásokat felemelt helyárakkal rendezik. Rossi Giulio holnap, kedden lép föl a szombaton elmaradt Hugonotlák Marczel szerepében. Szerdán, május 1-én ujitják fel Máder és Regei balletjét, A piros czipő t, mely 1897. évi január 9-én került szinre először s kilenczvenhárom előadást ért meg az Operaház- ban. Csütörtökön az Istenek alkonya kerül előadásra és ez az előadás fél hét órakor kezdődik Vasárnap A walkür-t adják elő, DióssynéHandel Berta fellépésével. A Nemzeti Szinház e heti műsorán ismét a szinház nagysikerű újdonsága, Henry Bataille Nászinduló czimü színmüve dominál, a mely kedden, csütörtökön és vasárnap kerül szinre s mindannyiszor P. Márkus Emilia adja a női főszerepet. Szombaton Shakespeare: Velenczei kalmár-jának lesz a reprize Teljesen uj szereposztás, uj jelenetezéssel és rendezéssel elevenítik fel a klasszikus müvet, a melynek első előadása 1840. április 27-én volt e színpadon, Lukács L. fordításában. Az első Shylock Megyeri volt. Azóta ezt a szerepet Fáncsy, Tóth József, Feleky, Egressy Ákos, jány Gyula, Gyenes és Újházi játszották, sőt 1853-ban és 1858-ban az akkori idők világhírű néger színművésze: Ira Aldridge is vendégszerepelt benne, a ki ezt a szerepet öt ízben játszotta el a Nemzeti Szinház-ban. 1877. óta Ács Zsigmond fordításában adták a darabot. A mostani reprizen Radó Antal uj fordításában fog szinre kerülni. Ez lesz a remekmű ötvenkettedik előadása. A szereposztás, a melyben a darabot felelevenítik, a következő: A velenczei kalmár. Vígjáték öt felvonásban. Irta: Shakespeare. Fordította Shylock Basanio Antonio Grácián Lorenzo Lancelot Gobbo Portia Nerissa lessika Solanio Salarino Marcccoi herczeg... Aragoni herczeg _ A dogé Radó Antal. Személyek: Ivánfi Beregi Mihályfi Pethes Odry Rózsahegyi Gabányi Á. Hegyesi M. Ligeti J. Paulay E. Bónis M. Kürthy Bakó Náday Hetényi A Vígszínház- ban május első hetében is estéről-estére magyar szerzők müveit adják és a szezón legkedveltebb eredeti vígjátékai váltakoznak a hét műsorán is. Természetesen a legújabb nagy sikerű, Molnár Ferencz diadalmas vígjátéka, Az ördög dominál, a mennyiben ma, szerdán, csütörtökön, szombaton és a következő vasárnapon adják. A Micz báró-1 és a Salome-1 pénteken ismétlik, Herczeg Ferencz jubilált színjátéka Déryné ifiasszony — ugyancsak a Salome-\al — kedden kerül szinre. Május 6-án kezdik meg vendégszereplésüket a berliniek, a kiknek első előadása Asch Salom • A bosszúálló Isteft czimü tragédiája lesz. « A Magyar Szinház e heti játékrendje ismét A vig özvegy kilencz előadását hozza, a melyek közül négyet még Küry Klára, a szinház kitűnő vendégprimadonnája játszik, ötöt pedig M Szoyer Ilonka, az operaház kiváló énekmüvésznője. Küry Klára kedden este lép föl utoljára szabadsága előtt, szerdától, május elsejétől, kezdve pedig több heti időtartamra M. Szoyer Ilonka veszi át Glavari Hanna szerepét. Valamennyi előadás iránt rendkívüli a közönség érdeklődése. s A Királyszinház-ban csütörtök kivételével minden este a Tüskerózsa kerül szinre, ez a mulatságos, kedves szövegű és kitűnő zenéjü operett, melynek kettős czimszerepében Fedák Sári oly kiváó alakiiást nyújt. Csütörtökön este még egyszer játszik az olasz gyermekopera társulat, mely — ez alkalommal először — a Carmen-1 adja elő. Jövő vasárnap délután A harang kerül előadásra. • A Fővárosi Nyári Szinház-ban (Budán) szerdán, május elsején, kezdi meg az idei szezónt Krecsányi Ignácz színtársulata A koldusgróf czimü operett előadásával. Csütörtökön megismétlik A koldusgróf előadását, pénteken a Troubadour, szombaton és vasárnap Boccaccio kerül szinre. Vasárnap délután A sárga csikó kerül mérsékelt helyárakkal előadásra. Színházé pletykák. Budapest, április 29 A költő és a doktor. — A művésznő udvarlói. — A ki a színházak kulisszái mögé járatos, tudni fogja, hogy a színházi előadás legköltőietlenebb, a legkiabránditóbb járuléka az a pillanat, a mikor az ünnepelt művésznő „lefesti magát." A cseresznyeajak, a rózsás pír az arczon, a mélyen árnyalt fekete szempilla — ah 1 — ragyogó disznózsírba ful és fénylő keverékké olvad össze, mely letöröltetvén, gyakran csak egy sápadt, fáradt arczocska marad alatta, minden cseresznyepir és éjsötét nélkül. Nagy gond tehát ez a lefestés. A zsiradékok közül a tiszta disznózsír, avagy a vazelin szerepel ilyenkor. De egyiket se szeretik a hölgyek. Az arczbőr, a finom, bársonyos arczbőr. szenved a festék alatt s ezen segíteni kell. Az egyik pesti szinház egészen fiatal művésznőjének két ifjú udvarol. Az egyik foglalkozására nézve költő, a másik orvos. Mentségükre legyen mondva: a költő épp annyit keres a verseivel, mint az orvos a tudományával. Virágra, ékszerre, automobilra tehát egyiknek sem telik. Fogja magát a minap a költő és egy gyönyörű hosszú verset ir a művésznőhöz. Átnyújtja neki szép miniszterpapiron, sőt ki is adja egy lapban és a lappéldányt is csatolja. A művésznő el van ragadtatva. A doktor megjelenik este az öltözőben és látva a koloszszális hatást, lesújtva, szivében némi savanyusággal távozik. A művésznő pedig másnap délután a Stefánia-uton egyszer végigsétál a költővel, hálából. Tegnapelőtt azonban beállt a fordulat. Megjelenik az öltözőben a doktor s átnyújt egy kis papirost, mely messziről szintén versnek látszik. — Mi ez? — kérdi a művésznő. — Reczept. — Micsoda reczept? — Kenőcs! — kiáltja diadallal a doktor. — Egy nagyszerű kenőcs, mely hivatva van kiszorítani a disznózsírt meg a vazelint Az én találmányom. Egy féléve dolgozom rajta Most itt van. De nemcsak kéziratban van meg. Meg is jelent. íme .. . És átnyújt egy félkilós tégelyt. Majd szerényen szól: — Ilyen az élet. A költő imádottjának verset ir. Az orvos imádottjának — kenőcsöt ir. Másnap a doktorral sétált végig a művésznő a Stefánia-uton. És a doktornak van igaza: ilyen az élet. Felvonásközben. Budapest, április 29. A tészta. — Mi volt a legszebb ? — A napokban négy leánykájával elment egy apa a színházba ; a Királyszinház-ba. A leányok ezúttal először láttak operettet és el voltak ragadtatva a gyönyörűségektől, a melyeket láttak és hallottak. Hogy teljes legyen a boldogság, atyjuk szünet közben czukrokkal és Kuglerekkel traktálta a leánykákat. Másnap aztán odahaza a jó apa kérdéseket intézett a leányokhoz a darabot és az előadást illetőleg. — Mi tetszett nektek a legjobban? — kérdezte többek között, — Nekem a Fedák! — felelte a legidősebbik leány. — Nekem a szép belépődal 1 — mondta a második. — Én a tánczot szerettem nézni I — sietett megjegyezni a harmadik. — Hát te, kérdi az apa a legkisebbtől, a 7 éves Ilonkától — neked ki tetszett leginkább ? — Nekem apuka, legjobban tetszett — a tészta .. . M. Vidéki színpadok. Budapest, április 29. A szegedi színházban a héten négy estén fog vendégszerepelni Gueria olasz gyermekopera-társulata. Azután Góth Sándor és G. Kertész Ella fognak vendég-szerepelni három estén: A tolvaj, a Baccarat és a Salome czimü darabokban. Pünkösdkor pedig a Thália-társaság fog előadasokat tartani a szegedi színházban. Az aiadi színházban szombaton kezdett négy estére terjedő vendégszereplést Szoyer Ilonka, az Operaház művésznője. A vig Özvegy, A bőregér és a Szép Heléna czimü operettekben lép fel. • Szombathely város tanácsa javaslatot tett a képviselőtestületnek, hogy határozza el 560,000 korona költséggel uj szinház építését. Az építést a szombathelyi társadalom és színházi választmány áldozatkészsége tette lehetővé. Külföldi színpadok. V Budapest, április 29 A párisi Chalelet-szinház-ban május 8-án kerül bemutatóra Strauss Richard „Salome"-ja, a szerző vezetése mellett. A czimszerepet Destin Emmy, Heródest Burtián Károly, Jochanaan-t Feinhals Frigyes énekli, a rendezést Dr. Löwenfeld, a stuttgarti udvari szinház főrendezője végzi. A londoni His Majesty's Thea ír e-ben Beerbohm-Tree a jövő szezón elején egy német darabot fog bemutatni: Misch Róbert Az örök asszony czimü verses színjátékát. Hamburgban a jövő szezonban két uj szinház nyilik meg. Az egyik a régi Tivolitheater helyén, melyet egy konzorczium 25 évre kibérelt és Volkschauspielhaus néven fog vezetni. A másik szinház Hamburg elővárosában: Altonában nyilik meg és ez a fiókja lesz a Báró Betget vezetése alatt álló Schauspielhaus-nak. A düsseldorfi idei rajnai ünnepi előadások során szinrekerül Shakespeare: Antonius és Kleopátrá-jának egy uj átdolgozása, melyet Heyse Pál fordítása után Grube Miksa főrendező készített. * Charles Lecocq első operettjének, a Le docteur Miracle-nak most van az ötvenéves jubileuma. Ezt az operettet Lecocq Bizet-ve 1 együtt irta és 1857-ben megnyerte vele az Offenbach által kitűzött pályadijat. Több ismert párisi iró és művész a jubileum alkalmából ünnepi előadást akart rendezni, de az agg zeneköltő elháritvtta magától az ünneplést és ezt egy Catulle Mendés-hez intézett levélben okolja meg, a melyben szigorú kritikát mond a mai párisi színházakról. Elmondja, hogy az ünneplésre a jelenlegi viszonyok közt semmi okot