MAGYAR SZÍNPAD 1907. április (10. évfolyam 89-118. sz.)

1907-04-14 / 102. szám

1907. április 115 . 7 alakban, hát a kiadók szeretnék a pénztárhoz adni, hogy hátha lehet néhány példányt eladni. De kisült, hogy az neu ér semmit. Az embe­nem vásárolnak színdarabokat... Ma azonban kora délelőtt megszólított egy ur és kérdezte, hogy nem kaphatná-e meg Az ördög-öt könyv­alakban Soha életében még nem vett színda­rabot, de ezt szeretné elolvasni. Délután pedig még ketten kérdezték, hogy nem jelent-e meg Az ördög nyomtatásban. Három ember nem sok, azt tudom, de hogy én ezt a kérdezőskö­dést joggal tartom nagyon jó tünetnek, azt elhiheti. . . * A Vígszínház környékén találkozik valaki Szerémy Zoltánnal. — Hová, művész ur? — Próbám van. Behívták a zsidókati — A . . . a . .. zsi. . . ? — Igen, a zsidókat. — Nem tudtam, hogy a Vigszinház-nÁ\ ilyen felekezeti megkülönböztetéseket tesznek ... — Pedig tesznek — De ha tesznek is, az csak nem vonat­kozhatik önre, a gentry-színészre ?! — De elfelejti, hogy a Salomé ban az első zsidót játszom .. . Győző, a ki a zsidócsoport­ban játszik, vasárnap nászútra indul, Gyarmati fogja helyettesíteni, hát a zsidó jelenetből pró­bát tartunk. Ezért czitálták be a »zsidókat.« • Az ördög bemutatójára Molnár Ferencznek öt koszorút küldtek tisztelői és barátai A sze­rény szerző azonban nem jelent meg a babér­ajándékokkal. Ezért aztán szelíd szemrehányá­sokkal illette a koszoruzók egyike: — Kötelességed lett volna kihozni a koszo­rúkat, egyrészt önmagaddal szemben, hogy emeld az est dekórumát, másrészt azokkal szem­ben, a kik a koszorúkat küldték. — Kérlek, — felelt Molnár, — kérlek, jertek, el ma, a második előadásra. . . Láthat­tad, hogy a művésznőknek sem küldtem virá­got, de ma, a mikor a siker már konstatálva van,, a mikor már nem kell attól félnem, hogy megbukom: Kiállhatok a virágaimmal. Most már örömmel hódolok a hagyománynak A második felvonás után, a mikorra a ko­szoruzók a virágerdőt várták, a szerző megint csak virág nélkül jelent meg, de közben meg kérte barátait, hogy jöjjenek fel a színpadra. A kik ott voltak, fel is mentek a színpadra. A főszinpadon javában diszleteztek, de a hátsó színpadon ott állott Molnár Ferencz két­két koszorúval mindegyik karján, egygyel a nyaka körül és ott állottak a művésznők virá­gokkal megrakva és amint a barátok és a tisz­telők közeledtek: meghatottságot színlelve, majd meg kaczagva bókolgattaK, mintha nagy közön­ség előtt állottak volna. — Na — szólt aztán Molnár Ferencz, — most az est dekórumát is emeltem és elétek hoztam a koszorúkat is. Remélem, meg vagy­tok elégedve velem I Benfentes. Szinh ázi Budapest, április 14 A százötvenedik előtt. — A Magyar Színházból. — Ez már aztán igazán monstre jubileum 1 A százötvenedik előadás! Április 19-én, pénteken este jut el ehhez a dicső állomáshoz A vig özvegy és hogyan jut el? Hóditó erejének tel­jességében, csökkenés nélküli vonzóerővel, virág­jában, sikerének még csak nem is a zenitjén. A bécsi Theater an der Wien-ben április 24-én négyszázadik előadását éri meg Lehár Ferencz kolosszális sikerű operettje, de a császárváros előtt néhány nappal a világhírűvé lett komponistáját honfitársai, a magyar fő­város közönsége ünnepelheti, mert a száz­ötvenedik előadásra ismét meghívta a Magyar Szinház igazgatósága Lehár Ferenczet, a ki bizonyára nagy örömmel jön ismét Budapestre, hogy a jubiláris estén vezesse az előadást. Diadala lesz ez az este a Magyar Szinház ensembléjának is, de mindenekfölött Kiity Klá­rának, a ki éppen azon az estén fogja ötve­nedszer eljátszani Glavari Hanna szerepét, melynél jobb, kedvesebb szerepe talán még sohasem volt. De nem is játszott még a kitűnő művésznő soha olyan kedvvel, szeretettel és művészettel, mint A vig özvegy estéin. Valaki azonban, a kinek pedig legtöbb öröme van A vig özvegy nagy sikerében, nem lesz jelen a nevezetes százötvenedik estén. Ez a valaki Zoltán Jenő, a Magyar Szinház szerencsés igazgatója, a ki most Brixenben, Déltirolban üdül néhány hétig és itt piheni ki száz és egynéhány táblás ház — fáradalmait. Hogy nyugodtan és elégedetten pihen ba­bérain, azt az itt következő levélke bizonyítja, melyet a legkitűnőbb Glavari Hannához, Küry Klárához intézett: „Édes Klárika I Üdvözlöm Európa legzsúfoltabb házait csináló primadonnáját. És pedig mély hálá­val, mert lehetővé tette nekem, hogy egy hónapra nyugodtan elutazzam. Kézcsókkal: Zoltán Jenő". A mig a direktor üdül, addig Danilovics Danilo, azaz hogy Ráthonyi Ákos intézi a szinház művészeti ügyeit és igy a pénteki jubiláris elő­adás is az ő felügyelete alatt fog lefolyni. No, meg az ő közreműködésével. Mert ez is nagyon fontos a jubiláris est teljes és zavar­talan ünnepi hangulata szempontjából. M. Vidék*; színpadok. Budapest, április 14 Az aradi színházban a jövö héten Carmen­ben vendégszerepelni fog Fodorné Aranka, az Operaház művésznője. Ugyancsak a jövő héten három estén fog áz aradi színházban vendég­szerepelni Gál Gyula, a Nemzeti Ssinház mű­vésze, a ki a Luczifer, az Asszony és A vörös talár czimü darabokban lép fel. * A nagyváradi színházban a héten két estén vendégszerepelt M. Szoyer Ilonka, az Operaház művésznője .4 vig özvegy ben és A czigány­báró-ban lépett fel. * A fiumei Lenice-seinkör-ben kedden, április 16-án, 4 vig özvegy gyei kezdi meg előadásait Balla Kálmán színtársulata. A drámai társulat A tolvaj-ban fog bemutatkozni. Külföldi színpadok. Budapest, április 14 A berlini Berliner Theater hóbortos igaz­gatója: Bonn Ferdinand a minap bemutatta Az ifjú Fritz czimü darabját és e premiéren ismét beszédet intézett a közönséghez. Elmon­dotta, hogy ezzel a darabjával nyolez évig házalt és ma se tudja, hogy miért nem akarták sehol előadni. Érdekes, hogy Bonn a premier napján közzétette az újságokban, hogy a szín­háza zárva van. Ezt azért telte, hogy a kritiku­sok ne jöjjenek el a premierre. * A monte carlói szinház operatársulata csütörtökön mutatta be a berlini királyi opera­házban Leroux Theodora czimü operáját, mely­nek szövege Sardou hasonló czimü drámájából készült. Az opera, melynek előadását maga a szerző vezényelte, nem aratott sikert, csak Renard és Rousseliéte éneke tetszett. A czim­szerepben Héglon asszony kevésbbé tetszett. * Newyorkból táviratozzák, hogy Conried, a hírneves amerikai színigazgató megvált a new yorki német szinház, az Ytving­Place Theatre igazgatóságától. Utódául Baumfeld Móriczot, a „Neue Freie Presse" newyorki levelezőjét ne­vezték ki. Sarah Bernhardt a „New-York World" czimü lapot beperelte 100,000 dollár kártérítésre azért, mert a lap azt állította, hogy a művésznő emlékiratait nem maga irta, hanem barátjával: Mayer Frederik újságíróval iratta. * Az olasz színész-csillagoknak valóságos Eldorádója Dél-Amerika, a melynek spanyol és portugál nyelvű lakóssága rajong az olasz szó­ért és művészetért. Észak-Amerikában, a mely az angolszászoké, már kevésbé rajonganak ér­tük. Az első olasz, a kinek igazán nagy sikere volt az Egyesült-Államokban, Ermete Novelli, a nagy tragikus színész. Első tournéeja most ért véget óriási anyagi eredménynyel. Kétszáz­ezer koronánál többet keresett Novelli rövid néhány hét alatt. Sikere akkora volt, hogy jövő esztendőre ismét szerződtették már, még fénye­sebb föltételekkel. A czigareita. Gabriele D'Annunzio-nak, az irodalmi mű­ködése és Duse Eleonora révén egyaránt világ­hírű olasz irónak egy amerikai impresszárió 80,C00 koronát ajánlott fel nyolez felolvasásért. D'Annunzio ridegen visszautasította ezt az ajánlatot, kijelentvén, hogy „egy pár skatulya szivarért nem kel át az óczeánon." Az irónak ez a kijelentése ujab megerősítése egy nagyon modern tünetnek: az irók és művészek tudni­illik egyrészt azt affektálják, hogy az anyagi dolgok őket nem izgatják, másrészt azt, hogy a közönséggel nem törődnek. Sőt megvetik. Ennek a divatnak a kezdeményezője Oscar Wilde, a Salome hires szerzője, volt. A Lady Windermete legyezője-nek első előadásán a közönség zajosan és lelkesen hivta. Wilde so­káig kérette magát, végre megjelent a lámpák előtt, czigarettával a szájában. Köszönés helyett a füstöt a közönség felé fújta. Mikor a közön­ség tiltakozni kezdett ez udvariatlanság ellen, 1 igy szólt: — Hölgyeim és uraim, önök ugy találják, hogy illetlenség, ha én most czigarettázom . . , Ez lehet. De épen olyan illetlenség önöktől, hogy azt kívánják, hogy idejöjjek, a mikor cigarettázom .. . S a közönség akkor annyira imádta és kényeztette Wilde-ot, hogy ez a szemtelenség ujabb sikert biztosított neki. WYILTJÉR. DiNIMMA PDlII arezszépitő és klztinomitó szert, rAllnUnlA'Unblll mely teljesen ártalmatlan; a bőrt bársonysimává teszi. Mindenféle szeplőt, májfoltot, pattanást, kiütést rövid használat után megszüntet. Teljesen zsírtalan és nappali világítás mellett is teljes hatással használható Ara 1 korona. A prémnez'való szappan 30 fil­lér Poude ir.r 3 tzinben í doboz 1 korona. topható Ladányi Zoltán, Szent-Bertalan gyógyszertárában Andrássv-ut 55., (Eötvös-utcza sarok). Telefon 12—33 öt koronát rendeies portőmentes. — Számos kitüntető elismerés. — Színeszeink és művészeink ruhaszöveteibe Semler J. elsőrangú posztókereskedésében (Bécsi-utcza szerezik be Hirdetések. tejcsokoládé a világon. Képviseli Karácsonyi Fe­rencz, Budapest, Rottenbilhr-u. 24. Telefon 81—84. Eladok és veszek ZZZZZ Urasági bútorokat, teljes berendezéseket, angol bőrbutorokat, ma­hagóni és rézbutorokat, perzsa- és szmírna­szőnyegeket, függönyöket, olajfestményeket, gáz­— és villamos-csillárokat. —r NAGY ZSIGMOND Ä Budapest, Semmelweis-atcza 21. szám. Az egész házban. Telefon 17—77. iongorát, pianinót kölcsönöz STERNBERG Karepssi-ot itó, Kitűnő zongorák dús raktár«

Next

/
Oldalképek
Tartalom