MAGYAR SZÍNPAD 1907. április (10. évfolyam 89-118. sz.)

1907-04-08 / 96. szám

1907. április 8

. 7 Budapesti színpadok. április 8. j A Magyar Királyi Operaház-bán holnap, } kedden a Monna Varrna, csütörtökön a Bánk bán kerül előadásra. Pénteken Az afrikai nő, j szombaton Manón, vasárnap pedig a Lakmé a | Táncitgyveleg-gt\ szerepel a műsoron. • A Nemzeti Színház igen nagy sikert aratott újdonsága: Henry Bataille: Nászinduló czimü négyfeivonásos drámája holnap, kedden, csütörtörtökön és vasárnap este szerepel a műsoron. Szerdára a Mary Ann, péntekre pedig Az eszményi férj van kitűzve, szombaton pedig Carlo Goldoni: A hazug czimü hires vígjátékát mutatja be a Nemzeti Színház, ebben a szereposztásban : A HAZUG. Vígjáték 3 felvonásban. Irta: Carlo Goldoni. Fordította: Radó AntaL Or. Balanzoni Beatrice _ _. Rosaura _ _ Co!ombina_ _. Ottavio Florindo ... Brighello Pantaleone Lelio ... _ Arlechino .. _ Fuvaros Kereskedősegéd Levélhordó ... Személyek : Horváth J. Paulay E. Vízvári M. D. Ligeti J. Náday B. Kürthy Bónis Hajdú Pethes Rózsahegyi Iványi Gabányi I. Szőke Az ördög Jolán ... János Elza ... Czinka .. András László _ Szinte szigorúan stílszerű lesz A hazug előadása a Nemzeti Színház-ban. A darabban előforduló „commedia deH'arte"-beli típusokat, mint Pantaleonet, Colombinát, Arlechinot, Brighellot ugyanabban a jelmezben fogják játszani, melyek e típusokra nézve Goldoni korában divatosak voltak. Az uj velenczei díszletek, a stílszerű szerenád-zene, az álarczos sokadalom mind növelni fogják az előadás érdekességét és az irodalomtörténeti ünnep keretén belül kétségtelen, hogy külön színházi sikert is fog jelenteni A hazug bemutatója, amelyre a Nemzeti Színház művészgárdája a legnagyobb ambiczióval készült. Vasárnap délután A vasgyáros, jövő hét hétfőjén a 7éli rege kerül előadásra, mérsékelt helyárakkal. » A Vígszínház hetének nagy eseménye Molnár Ferencz Az öt dög czimü fantasztikus vígjátékának a bemutatója lesz, a mely elé szokatlan érdeklődéssel néz a budapesti színházi közönség. Molnár Ferencz uj vígjátéka, éppen ugy, mint az író előző színpadi müvei: A doktor ur és a /ózsi is, Budapesten játszik. Az első és harmadik felvonás egy festő műtermében történik, a második pedig egy előkelő család szalónjában. A szatirikus czimszerepet — magát az ördögöt, a modern frakkban és lakkczipőben járó sátánt — Hegedűs Gyula adja. A nagy magyar színművészt a megjelenésében és karekterében egyaránt rendkívül érdekes alak kreálása nehéz, de felette hálás művészi feladathoz juttatja. Fenyvesi Emil játssza a festőművészt, kinek szerelmi regénye körül fejlődik a vígjáték cselekménye. Varsányi < Irén milliomos uriasszonyt személyesít, Gazsi Mariska zsurkisasszonyt, Hegedűs Gyuláné pedig egy modell-lányt. Szerémy Zoltán a férjet játszsza az újdonságban, melynek szerdai premierjére már megkezdték a jegyek árusítását. Az újdonság szinlapja a következő: AZ ÖRDÖG. Vígjáték 3 felvonásban Irta i Molnár Ferencz. Személyek: — Hegedűs Varsányi I. Fenyvesi Gazgi M Hegedüsné — Győző Szerémy Az ördög a szerdai premier után után csütörtökön és vasárnap este kerül ismét szinre. A nagysikerű Salome-melynek egyik előadását Auguszta főherczegasszony is végignézte, ma este a Micz forrd-val, kedden a Déryné ifiaszszony-nyal és szombaton ismét a Micz bátó-\al együtt adják elő. A Magyar Színház^ban a héten Lehár Ferencz európai sikerű operettje A vig özvegy, a czimszerepben Küry Klára vendégfölléptével ismét kilencz előadással közeledik legközelebbi jubileuma: a százöt/enedik előadás felé. A héten ugyanis két teljes helyáru délutáni előadás lesz a darabból. Csütörtökön délután a műszaki személyzet jutalomjátékául megy A vig özvegy és a czimsrerepet a színház ünnepelt vendége: Küry vállalta el. Ugyancsak Küry Klára minden este is föllép és vasárnap, április 14-én a délutáni és esti előadásban is eljátssza pompás szerepét. A százötvenedik előadás április 19 ikére esik és a közönség érdeklőpése máris óriási elővételben nyilatkozott meg. A jubiláris estére nagy ováczió készül a Küry Klárával élén működő népszerű együttes ünneplésére. A Király színház- ban minden este Martos és Jacobi nagysikerű operettje, a Tüskerózsa kerül szinre, melyet tizedik előadásáig folyton zsúfolt nézőtér előtt adtak elő. A közönség nagy kedvét találja Fedák Sári brilliáns kettős alaki- _ fásában, mely a pompás előadásnak rendkívüli érdekességet kölcsönöz. Környei gyönyörű éneke, a komikusok: Sziklai, Németh, Rátkai és Körmendy kaczagtató játéka és Ötvös Gitta tüzes táncza egyformán hozzájárult a nagy siker kivívásához, melynek révén a Tüskerózsa hosszú ideig, fogja betölteni a színház műsorát. Vasárnap délután Blaha Lujza asszony lép fel A hatang-bm. „Nászinduló." — A sajtó bírálataiból. — Pesti Hirlap : A dráma igen nagy hatást tett a közönségre, de ebben igen nagy része volt a remek előadásnak. P. Márkus Emilia, Cs. Alszegi Irma és Odry Árpád triászsza biztos kezekkel vezette a sikert. P. Márkus Emilia remek művészi alakítást nyújtott; játéka eseményszámba megy; fokozta összes eddigi sikereit; csak az ő játékáért érdemes megnézni a darabot. A premiére-közönség oly tüntetést rögtönzött mellette, hogy húszszor is kihívták két partnerével együtt. Cs. Alszegi Irma szintén tökéletes alakítást mutatott be, érzés, nemesség, finomság volt játékában. Odry különösen a két utolsó felvonásban elementáris erővel játszott. Kitünö volt Dezső a zongoratanitó szerepében. A két Váradi-nővér Ízléssel és sikkel lejtett el egy skót tánczot. Paulay Erzsike, Helvey Laura, Vízvári Mariska, Molnár Rózsi és Gero Lina az összjátékot javították. Budapesti Hirlap r Ebből a vázlatból is világosan látható, hogy a szerző négy, merőben egyéni, érdekes és az útszéli sablontól eltérő jellemet alkotott. A szülészek közül a nők élték át e jellemek erős, egészséges és egységes életét. Márkus Emma már a második fölvonás végén hatalmasan fölemelkedett és megrázta a sziveket. Az utolsó két fölvonásban pedig tökéletes és megragadó volt, teljes birtokában páratlanul gazdag eszközeinek és nagyszerű lendülettel kifejtve zseniálitását a nagyszenvedések és a belső lelki válság ábrázolásában. Pesti Napló : Az előadás Márkus Emilia diadalával járt. A művésznő mesterségének minden bevált eszközét, uj hatást keltvén, alkalmazta. Leginkább a szembeszédét. Szép szemének izgalmaas deklamáczióját. Az ő nézésének nem is beszédessége, hanem pátosza van. Szinte olyan, amilyen a régi görög színészeké volt, akik kürtön keresztül harsogtak. Az ó tekintete nemcsak éreztet, hanem demonstrál. A nagyothallóknak szemléltetve magyaráz. Ma este talán még a vakok is megérezték tekintetének pátoszát. S egyéb játéka, az az arczjátéka is, a kifejezett végletek ugrásszerű egymáshoz kapcsolásában való remeklés volt. A közönség lelkesen ünnepelte kedvenczét. Minden fölvonás után vagy tízszer kitapsolták s megéljenezték. Cs. Alszeghy Irma finoman egyszerű volt. Éreztetni tudta passziv szerepe értékességét s a maga érzésének meleg természetességét. Magyarország: Ezt az érdekfeszítő, izgató történetet meglehetősen egyenetlenül adja elő a szerző. Ä legtöbbször a melodrámában téved, de minden eszközt jónak tart, hogy minden perczet kiaknázzon valamely színpadi mesterfogással. A föjelenetekben azonban — a tudtommal fiatal szerzőt — teljesen a maga hatalmas tehetsége ragadja el s ezek a jelenetek legelsörangu szinpadi dolgok. Ezeket a jeleneteket azután teljesen ki is aknázzák a színház művészei s ezek a megragadó momentumok fogják eldönteni a darab sikerét. A színház nagy gonddal és sok Ízléssel állította ki a darabot s a közreműködők a legőszintébb ambiczióval s határozott nagy művészi eredménynyel segítik sikerre a franczia szerzőt. Az újság : De hát hagyjuk a sötétlátó, duzzogó, epés irót! De ismerjük el, hogy érdekes, nagyon érdekes ; vakmerő lázongó pózában. A közönség nagy figyelemmel is nézte. Gyakran és nagy lelkesedéssel tapsolták P. Márkus Emiliát, Grace személyesitőjét, ki az igen nehéz és fáradalmas szerepben az ifiuság meggondolatlan hevének, a vakon haladó rajongasnak kifejezését mesteri szépen tudta megegyeztetni a gondos nevelésű hölgy természetes és imponáló előkelőségével. Külön tapsot kapott a művésznő a második felvonás elején egy kis inczidens ügyes elintézéseért. Igen szépen Játszotta Cs. Alszeghy Irma a Suzanne-t, igazi bensőséggel tolmácsolván ennek szivjóságát. Kettőjük nagy jelenetében (harmadik felvonás) érte el a darab a hatás tetőpontját. Mellettük dicsérettel emlitendők fel Dezső, Helvey Laura, Vízvári Mariska és Náday Béla. Magyar Estilap : Különösen a két fö nöi szereplő teljesített igazi művészi munkát: Márkus Emma és Cs. Alszeghy Irma. Mindketten megértették a szerző igazi intencziöját és kifejezték mindazt, amit a szerző kifejezésre juttatni akart. Ennél nagyobb művészi munkát pedig művészek nem teljesíthetnek. A polgár: A siker rendkívüli nagy volt. P. Márkus Emilia ma talán önmagán is túltett. Alszegi Irma Suzanne bájos, jóságos alakját annyi melegséggel és grácziával játszotta, hogy az est sikeréből az oroszlánrész kétségtelenül őt illeti. Dezső József a z,ongoramester szerepében meglepő jót produkált. Odry Árpad, mint Lechatelier a szenvedélyesebb jelenetekben határozottan legjobb művészeink közé emelkedett. Kedves volt Molnár Rózsi, Váradi Aranka és Ilonka;, az utóbbiakat egy skót tánczukért nyilt szinen is megtapsolták. Bizonyos, hogy a „Nászinduló" még a szezon végén is müsordarabja lesz a Nemzeti Színháznak. Független Magyarország : A közönség felvonásrólfelvonásra, fokozódo érdeklődéssel hallgatta a darabot és a harmadik felvonás után már meg lehetett állapítani a nagy, a diadalmas sikert. A Nemzeti Szinhaznak már régen, nagyon régen nem volt ilyen meleg estéje, mint ma, mikor a közönség meghódolt a Bataille poézisének, mindenekfelett a Márkus Emilia csodálatos művészetének. Felvonásközben. Budapest, április 8. A vig özvegy. — A darab is a direktor. — Zoltán Jenővel, a Magyar Színház szerencsés igazgatójával beszélgetett a minap Valentin Lajos, az ismert szinházi ügynökség vezetője. Miről másról Beszélgethettek volna, mint A vig özvegy roppant sikeréről és arról, hogy a százötvenedik előadása felé haladó Lehároperettnek most estéről-estére Küry Klára szerez táblás házakat. — Mágis csak peche van magának, direktor ur! — mondja csak egyszerre és váratlanul Valentin. — Pechem van?—csodálkozik a Magyat Színház igazgatója. — Hogy érti ezt? — Hát csak ugy, hogy éppen most, amikor térdig gázol egy ilyen nagy sikerben és amikor olyan darabja van, melyet akár három évig is adhatna egyfolytában: akkor meg kell válnia a színháztól. Mert hiszen októberben meghal az ön számára a Magyar Színház . .. — Meghal, meghal, — hagyta helyben, mosolyogva Zoltán Jenő — de azért ne busul jon, kedves barátom, mert ha meg is hal, legalább én leszek a — vig özvegye . . . T. Színházi álet. Budapest, április 8. Porel-Réjane. — A konkurrensek gyermeke. — Réjane asszony, a hires párisi színésznő, tudvalévően elvált a férjétől: Porel-tői, a ki a párisi Vaudeville-szinház igazgatója. A válás nemcsak azt jelentette, hogy Porel elvesztette a színháza sztárját, de azt is, hogy konkurrenst kapott a felesége személyében, a ki hamarosan megnyitotta a maga színházát, a Théaite Rejane-i. Nemrégiben egy ismert párisi drámaíró kereste fel a Vaudeville igazgatóját, Porel-1, hogy felolvassa előtte legújabb darabját. — Ugy-e bár, a kis fiam nem fogja önt zavarni az olvasásban ? — kérdi Porel a szerzőt — Óh, a világért sem! — feleli az udvariasan és belékezdett a kézirat olvasásába. Porel végighallgatta a háromfelvonásost és azután nagy sajnálkozások között kijelentette, hogy a darabot nem adhatja elő. Nem való az ő színházának. A szerző távozott és másnap megjelent a darabbal a Theátre Rejane igazgatónőjénél: Rejane asszonynál. A directrice mosolyogva helyet mutatott neki, maga is elhelyezkedett és a szerző beiéfogott a darabja felolvasásába.