MAGYAR SZÍNPAD 1907. április (10. évfolyam 89-118. sz.)

1907-04-06 / 94. szám

1907. április 6. Budapesti színpadok. április 6. A Magyar Királyi Opetaház-b&n holnap, vasárnap a Lakmé a Tánczegyveleg­gel kerül előadásra. Ma este a Tosca-X adják elő és ez estén vesz bucsut a közönségtől Mádét Rezső, az Operaház távozó igazgatója, a ki az előadást vezényli. A szinház személyzetétől holnap dél­előtt vesz bucsut Máder Rezső az Operaház színpadán. m A Nemzeti Szinház-ban ma este kerül be­mutatóra Henry Bataille Nászinduló czimü négyfeivonásos drámája. Az újdonság második előadása vasárnap este lesz. Hétfőn, április 8 ikán a Lear király kerül szinre sj a czim­szerepet SZŰCSVŰV Imre fogja játszani. # A Vígszínház-ban nolnap, vasarnap két előadás lesz. Délután A tánezos regiment-eX, Kadelburg ts Skowronnek mulatságos vígjátékát adják, a mely legközelebb éri meg a huszon­ötödik előadás jubileumát, este pedig a Salome-X Wilde Oszkár szenzácziós drámáját ismétlik, a mely előtt a Leánykérés, Csehov Antal vígjátéka .orfll szinre. A jövő héten nagyérdekességü premier lesz a Vígszínház-ban. Ismét magyar irő müve, Molnár Ferencznek Az ötdög czimü háromfelvonásos vígjátéka következik. A j népszerű szerző, a kinél jobban alig ismeri j valaki a fővárosi társaság életét, ezúttal is a 1 modern Budapest alakjait viszi színpadra, még pedig rendkívül érdekesen szőtt cselekmény keretében, a melynek intézője az ördög, a ma j Mefisztója. Az ördögöt, a ki mint divatos uri- í ember jelenik meg, Hegedűs Gyula játssza és ! ezzel a kiváló művész egy méreteiben is im- j ponáló szerephez jutott, a mely őt jóformán az j első jelenettől fogva mindvégig a színpadon • foglalkoztatja. Partnerje Varsányi Irén lesz, a ki egy budapesti asszonykát játszik. Az újdon­ságból a jeles szerző jelenlétében és Szilágyi Vilmos rendező vezetése mellett már teljes disz­letezéssel tartják^a próbákat. A'Magyai Szinház áprilisi játékrendjére A vlgZőzvegy-nek egy ujabb jubiláris estéje esik: a 150-ik előadás, a mely pénteken, április 19-én fog lefolyni Küry Klára és az egész nép- \ szerű együttes föllépésével. Vasárnap a szinház • kitűnő vendégének, Küry Klárának is jubiláris J alkalma volt. Huszonötödször jálszotta ugyanis 1 Glavari Hannát, a mely szerepével nagy mü- I vészi feltűnést keltett és sikert aratott. Április j 11-én, csütörtökön délután A vig özvegy a mű­szaki személyzet javára fog szinrekerülni. A jutalomjátékot rendes esti helyárakkal tartják. A százötvenedik előadásra jegy már kapható a szinház pénztáránál és a Bárd-czég jegy­irodáiban. e A Király szinház áprilisi műsora — a min­dennapi zsúfolt házak biztos ígérete szerint — alighanem egy operett előadásaiból fog állani. Martos és facobi uj darabja ugyanis a közön­ségnek olyan maximális érdeklődése és lelkes hangulata mellett kerül estéről-estére szinre, hogy más darabot egyelőre nem is tanul a szin­ház személyzete. A Tüskerózsa rendkivűl si­kerének egyaránt részese a két szerző és a szereplők kiváló együttese, a melynek élén Fedák Sári halad, a kinek művészi játéka, éneke, szuggesztív táncza és a kettős ellentétes leányalakban való villámgyors meglepetésszerű átváltozásai folytonos tapsban nyerik jutalmukat. Sziklai kabinet-alakitásainak sorában az örmény­szerepe az első helyre jutott, s mellett a Németh József, Rátkai és Körmendy humora és jókedve ellenállhatatlanul viszi magával a közönséget, a mely az ötvös Gita látnivalószámba menő bajadér-tánczát is megismételteti. A Tüskerózsa csak a vasárnap délutánt hagyja szabadon, a mikor A csibészkiiály kerül szinre, mérsékelt helyárakkal. * A Népszinház-Vigopera igazgatósága pályá­zatot hirdet a következő állásokra: 30 kar­dalosnő, 24 kardalos, 12 kartánezosnő, 8 első hegedűs, 8 másod hegedűs, 4 mély hegedűs, 4 gordonkás, 4 gordonos, 2 fuvolás, 2 oboista, 2 kiarinettista, 2 fagottista, 4 kürtös, 2 trom­bitás, 3 harsonás, 1 Qsldobos, 1 dobos, 1 hár­fás. Pályázók jelentkezhetnek próbaéneklésre, illetve próbajátékra a színházban levő igazga­tósági irodában (VIII., Rákóczi-ut) f. évi április hő 9-től mindennap d. e- 10—l-ig és d. u. 3—6 ig a következő sorrendben: 9 és 10-én karénekesnők. — 11-én karénekesek — 12. és 13-án vonósok. — 14-én délelőtt kartánezosnők. — 15-én fafuvók. — 16-án rézfúvósok. — 17-én hárfások és dobosok. Máder Rezsó. Bucsu az Operaház Igazgatójától. A Magyar Királyi Opeiaház-ban ma este a Tosca eladásán Máder Rezső, az Operaház távozó igazgatója, utoljára jelenik meg a kar­mesteri pulpituson, hogy a Puccini-dalmű diri­gálásával bucsut vegyen az Operaház közönsé­gétől, melynek művészi igényeit négy éven át — minden elfogulatlan birálója megállapíthatja « — becsületes tönkvéssel, nagy ambiczióval és elismerésre méltó sikerrel szolgálta. Holnap az Operaház művészi személyzete vesz bucsut Máder Rezsőtől, a ki most már, mint a Népszinház uj igazgatója, minden ere­jét és minden idejét uj vállalkozásának fogja szentelni. Máder Rezső, a ki négy évig vezette az Operaház-at, önként hagyja oda diszes állását, hogy mint a Népszinház uj bérlője, ezután ön­állóan értékesítse tehetségét és a szakértelmét a hazai művészet érdekében. Kétségtelen, hogy mindenki őszinte sajnálattal látja őt távozni arról a helyről, a melyet föltétlenül kiváló szak­értelemmel és becsülettel töltött be. Négy évi működéséhez az Opeiaház mű­vészi és anyagi helyzetének lényeges javulása fűződik. A viszonyok szerencsés alakulásai foly­tán a közönség megszerette ezt a kulturinléze­tet és oda szokott. El nem vitatható, hogy az Operaház ilyetén való szerencsés fellendülésé­hez főkép Máder jeles munkálkodása járult hozzá. Mint kiválóan szakértelmes és diszting­vált muzsikus, felismerte a kor ízlését és ahhoz mérte művészi ténykedését is. Divatba hozta valósággal Máder Rezső az Opetahdz-aX, melynek nyolezvan százalékkal nagyobb lett a látogatottsága az utóbbi évek­ben, mint volt azelőtt, a mint azt ez a kimuta­tás is bizonyítja. Az Operaház bevétele volt: Kor. fül. 1899-ben Káldy igazgatása alatt 402,410 58 1900-ban Mészáros „ „ 423,076 — 1901-ben „ „ „ 370,156 90 1902-ben Máder „ „ 406,786 17 1903-ban „ , , 485,763 85 1904-ben „ „ „ 509.676 23 1905-ben „ „ „ 530,088 92 Növekedett Máder alatt az Operaház bérlői­nek száma, mig azelőtt csak két kaszinó bérelt helyet, ma nyolez kaszinónak és egy egyesület­nek vannak bérelt helyei az Opera- ban Máder érdeme, hogy az Operaház sze­mélyzete megkapta a fizetési rendszert; uj ked­vet tudott önteni az Operaház régi tagjaiba, uj tagjaival: Anthes-sze\, Lunardi-va], Szamosi Elzával, Bochnicsek-kel és a kiváló talentuma teljességében elhunyt Scompatini Máriával pedig emelte az Operaház színvonalát, európai művé­szek vendégszerepléseivel megerősítette az inté­zetnek áitala megalapozott népszerűségét. Vilá­gosan beszél ama művészek és művésznők névsora, a kik Máder igazgatósága alatt az Operaház-ban vendégszerepeltek : Bianchi Bianca, Warmuih Ignácz, Wyns Charlotte, Szoyer Ilonka (szerződtették), Castellano Emánuel, Gar- nier Mary (Opéra Comique), Gilion Mario, Moszolova Vera, Obukoff Mihály, Prevosti Franceschina, Ambrus Zoltánné (szerződtették), Isalberti Silvano, Bernal Gusztáv, Maleczky Bianka, Brada Ede (szerződtették/, De Nuovina (Opéra Comique), Brozel Fülöp, Wald­mann ignácz, Cucini Alice, Szörényi Bella, Stoll Gizella, Bonci Alessandro, Davidov Sándor, Scomparini Mária (szerződtették), Orelio M. József, Dippel András, Anthes György (szerződtettek), Lucini Giovanni, Szamosi Elza (szerződtették), Arnoldson Sigrid, Revere Elvira, Erdős Richárd (szerződtették), Calvé Emma, Rothauser Teréz, Treville Yvonne, Mátray Dezső, Maas Jean, Cahier asszony, Oberstetter Edgár, Pauwels Desiré, Lunardi Gio/anni (szerződtették), Feinhals Frigyes, Kirkby Lun, Slezák Leo, Sabelico Antonio, Kohlberg Róza, Better Leonora, Destinn Emmy Változatos, érdekes és értékes műsort tudott teremteni Máder Rezső az Operaház számára. Újdonságok dolgában is szerencsésen válasz­tott, pedig előadatott minden valamirevaló érté­kes dalművet, különös tekintetlel a magyar dalmüirodalom friss termékeire. Neki köszönhetjük, hogy megismertük Saint-Saens Sámson és Delila-\i\, Gluck klasz­szikus Orfeusz-ät, de különösen hálásak lehe­tünk azért, hogy az ő vezetése alatt hódilottak annyira tért Puccini színpadi alkotásai, a melyek imhol olyan erős gyökereket vertek Opera­ház unk repertoárjában. A Bohémélet, Tosca és Pltangó kisasszony diadalai elválaszthatatlanul összeforrtak Máder nevével és az ő sikeres működésével. Ám sokat lendített a hazai szer­zők érvényesülésén is. Négy évi működése alatt bemutatóra kerültek többek között: A moha­rózsa, Berlichingeni Götz, Mária, Nemo, Sigrid, A tigris, Csavargó és királyleány, Nagyidai czigdnyok, Lavotta szerelme, Monna Vanna és a régebbi magyar dalmüvek reprizei érdekében is eredményesen buzgólkodott. Mindezekből kitűnik, hogy Máder Rezső megérdemli a legteljesebb elismerést a tevé­kenységért, melyet az Operaház fellendítése körül kifejtett. És ma este, a mikor a Toscá­val — melynek sikere szintén az ő fáradságos művészi munkájának volt egyik fényes ered­ménye — elbúcsúzik az Operaház közönségé­től : a legnagyobb rokonszenvvel fordul feléje mindenki, a ki méltányolni tudta négy évi mű­ködése alatt kifejtett érdemes és eredményes munkálkodását. —Y— A kulisszák mögül. Budapest, április 6. „Nászinduló." — A „Nemzeti Szinház" mai premierjéhez. — Olyan újdonságot kap ma este a Nemzeti Szinház premierközönsége, a melyről a szín­háziak, a tizedik előadás után kétségtelenül színházi műnyelven meg fogják állapítani, hogy — „kasszadarab." Ez a megjelölés bár ázt jelenti, hogy a darab nagy közönséget vonz, telt házakat és tele pénztárt „csinál", mégis titkos értelme szerint azt is jelenti, hogy kevésbbé előkelő, kevésbbé irodalmi, felszínes, szóval a „tömeg­nek való." Nos, Henry Bataille Nászinduló-ja kassza­darab lesz, a mi a nagy vonzóerejét illeti, de egyszersmind ráczáfol arra a hitre, hogy nagy pénztári sikert nem arathat igazi irodalmi munka, mert ez az újdonság nemcsak javából való iró munkája, de az első jelenetétől az utolsóig iro­dalmi mtl. Sem problémákkal, sem tézisek­kel nem kínozza a franczia iró a közönséget, darabot irt, drámát, lélekteljes drámát, érdekes és izgalmas cselekvénynyel, őszinte, emberi és éppen ezért a néző szivéhez gyorsan közel­férkőző szereplőkkel. És a Nászinduló éppen ezért keltette fel már a tegnapi főpróba-közönségének figyelmét, őszinte és jelentős sikert aratva már a főpró­bán. Hogy a mai premieren az újdonság nagy és intenzív sikert fog aratni: ebben a kritikusok tegnap délelőtt kivétel nélkül megegyeztek. É szép darab, e megindító dráma sikeré­hez azonban kétségtelenül hozzá fog járulni a Nemzeti Szinház elsőrendű előadása. Ilyen .tö­kéletes előadásban már régóta nem tellett gyö­nyörűsége a közönségnek. Az előadás közép­pontjában P. Márkus Emilia, a ki az utóbbi tiz esztendőben talán egyetlen olyan nagystílű szerepet sem játszott,, mint a milyen a Nász­induló Grace-ja. És a művésznő ezzel a kreá­cziójával igazán fölülmúlja önmagát. Egy elő­kelő kritikusunk a tegnapi főpróbán a második felvonás után szinte lázban ismételgette barátai előtt a szinház udvarán: — így még sohasem játszott Márkus Emma! Ez a legtökéletesebb színpadi művészet! A többi három főszereplő: Cs. Alszegi Irma, Odry Árpád és Dezső József ugyancsak

Next

/
Oldalképek
Tartalom