MAGYAR SZÍNPAD 1907. április (10. évfolyam 89-118. sz.)

1907-04-28 / 116. szám

1907 április 28. M. KIR. OPERAHÁZ. tOMSXXSSSX A „Tatjána" szövege. Elsó felvonás. Karánban, a Volga mentén, nyugodtan éldegél az öreg Szergej halász Tatjána leányával. A nép varázslónak tartja s ö iparkodik hasznot húzni a balhiedelemből. Tilosban halászik, s az örtálló katona Alexej — rajta csipi, de leánya kedvéért szabadon bo­csátja. Tatjánát szereti Szasa, kirgisz harczos is; vetélkedik Aléxejjel, a ki arczul üti. Szasa bosszút esküszik és elrohan. A parasztoknak Szent-György napi halászata nem sikerül, a hálókat üresen húzzák föl, s a nép Szergejt okozza a sikerte enségért. Vizbe akarják dobni, s pártjukra áll a Sztarosz' is, kinek ez az alkalom kapóra jön, hogy boszut álljon Tatjana hideg riseikedéseéit. Alexej védelmére kel az öregnek; a küzdelem hevében megsebesíti a Sztarosztot, ki öt erre Szibériába küldi. Második felvonás. Kirgiz harczosok őrzik a számkivetetteket. Gyerid figyelmezteti Szását, hogy a rajta esett sérelemért bosszút kell állnia, különben családja kitagadja. A pihínő óra alatt különféle tréfákkal szórakoznak a foglyok, az egyik kaczag, a másik busul. Alexej ajkán fölcsendül a szabadság dala, mely lassanként valamennyit magával ragadja. Gyevid fenyege éseire azonban hamarosan vissza mennek a bányába, csak Alexej marad idekint: az ö szivében Tatjána képe a szabad­ság ellenállhatatlan vágyát keltette föl. Szasa föl akarju használni ezt az alkalmat, hogy az arczulütésért bosszút álljon; reá rohan, de megcsúszik, kését elejti, s teljesen vetélytársá­nak hatalmába kerül. Alexej kegyelmet ad neki, s a nemeslelkü kirgiz hálából megszabadítja. Harmadik felvonás. Egy uj fogoly-szállit­máDynyal Tatjána is eljött Karánba, hogy Alexej mellett lehessen. Nikolájev és leánya vendégszeretettel fogadják, de Szasa tudtára adja, hogy Alexej az ő segítségével megszökött. Tatjána utána megy és Szasa vezetésével reá is talál, de erejük elhagyja őket, s a végtelen puszta havas viharában a két szerelmes egy­más kebelén hal meg. Hogy siró gyermekének mosolyra nyíljon ajka, Dúdol és vígat mutat a bánatos anyai Milyen mélyn hatnak e szavak a gyengéden érzé anya •zivre, ml mindent tesz egy anya, hogy kedvenclének kfonyárját csillapítsa. Ne érdekelne tehát minden anyát, hogy hogyan szabadíthatja meg gyermekét a nedvesség és a fekvőhely okozta fájdal. máktól? Hintő­porra gondol ilyenkor I Pedig nem hintőpor való ide, mert I tényleg csak a | Babymlra Créme gjermekkeníes használ, mely szárítja a földör­zsölt kipattant bórt és kitűnő hatása van ha | a gyermeket karjai alatt, a nyakán, szóval minden érzékeny, a nedves­ségnek; kitett testrészén vele bekenjük. — Egy doboz min- i den gyógyszertárban «0 fillérért kapható. Postán ő d.oozt 8 korona 20 fillérért bérmentve szállít z készítő : 1 BRODJOVIN H. gyógyszerész, Zágráb, 36. szám. I HIRDETESEK felvétetneK e lap hirdetési osztályában. C erlóozy-u. 1, m. Telefon-szánt • 9—40. I I H VÍGSZÍNHÁZ. • r ft f t t r »Az ördög« szövege. I. Ifetvonds. Szák János nírneves, »ereaett festő. Jólét környezi öt ig, Lászlóné asszonyt is, a ki & férjével eljön, hogy üljön a művész­iek. László magára hagyja feleségét a festővel és ekkor János is, Jolán is visszaemlékeznek arra az időre, a mikor mindketten szegények voltak, szerették egymást, de lemondás lett a sorsuk. Most, hogy egyedül maradnak, erőt vesz rajtuk az emlékezés. Mialatt János a szomszéd szobába megy, Jolán leveti a blúzát, hogy a nyakát jobban láthassa a festő. Ebben a pillanatban feltűnik a szobában az Ördög. Az Ördöggel való szóvita hevében megfeled­keznek Jolán jövetelének tulajdonképeni czél­járól és semmisem készül el a képből. Pedig már közeledik a férj. A fiatalok még örülni is kénytelenek annak, hogy az Ördög magára vállalja, hogy miatta nem tudott János dol­gozni. Mi több, azt is kierőszakolja, hogy ; László is, a felesége is meghívják őt az esté­lyükre. A mikor pedig magára marad Jánossal, kigúnyolja a tartózkodásáért, a melyet Jolánnal szemben magára nézve kötelezőnek tart és ki­jelenti, hogy János igenis engedni fog a szen­vedély szavának, mihelyt észreveszi, hogy Jolán mást szeret és az Ördög egyúttal vállalkozik is arra, hogy Jolánt magába bolondítsa. Fel­korbácsolt kedélyállapotban hagyja ott Jánost, a ki ^edig becsületes és tisztességes akart ma­radni, mint ahogy Jolán sem gondolt arra, hogy hűtlenné legyen valaha a férjéhez, II. felvonás. Lászlóék estélyónek egyik czélja, hogy Jánost összeházasítsák Elza kis­asszonynyal. Jolán akarja összehozni a partit. Az Ördög azonban ügyesen keveri a kártyát. Elzában felébreszti a féltékenységet Jolánnal szembeD és ugyanakkor Jánost is felizgatja mesterségesen. Másrészt kihívja a Jolán hiúsá­gát, addig elfojtott érzéseit is azzal, hogy ki­jelenti neki, hogy János akármi rosszat is el­hinne róla. Jolán próbára akarja tenni Jánost és az Ördög biztatására magára ölt egy kö­penyt, a mely teljesen eltakarja alakját. És akkor Jánossal elhiteti az Ördög, hogy már annyira megnódi'otta Jolánt, hogy az Monna Vanna-képen kész hozzá jönni ruhátlanul, hogy az ő karján — az Ördög karján — igy végig sétáljon az estély közönsége sorain. János belemegy a csapdába, de a kalandnak még sem az lesz a következménye, hogy Jolán ki­ábrándulna Jánosból. Ellenkezőleg. Leül ugyan, hogy Jánosnak levelet irjori, amelyben örökre eltiltja magától, de az Ördög sugalmazására a a levélből forró, szenvedélyes szerelmi levél lesz. Az Ördög vállalja magára, hogy elviszi a levelet Jánosnak. III. felvont, s. c,lza megjelenik Jánosnál, a kit szeret. Az ördög hamarosan eltávolítja. Aztán eljön Jolán, hogy megakadályozza azt, hogy János megkapja az ő levelét. Az Ördög azonban megelőzte és elhiteti vele, hogy a levél már Jánosnál van. Pedig nem is adta , t Mindegy. A levél nélkül is eléri a msga go­nosz czélját az Ördög, a ki ura a mi mai tár­saságunknak, a melybe oly könnyen férkőzik be, csak kifogástalan frakk legyen rajta. ÚJÍTÁS NYAKKENDŐKOR NINCS TÖBBÉ BOSSZÚSÁG A DUHA 6A11É ROKKM IA.K1R «AB^CHIC' NVAKKtnooMour szeRKEzrru, MOSyESVAMAAKAT ALATT FEL­éa ltkapmolmató, a miután TCTUét«zeRlNTI MAAA^iAC* %Z> SÄtyOZ AATÖ UUWN /UL»WÍ kiznea eot»at MÁI wNmmO. KÍ»U ARJtGyzttt INCYEN ÉS BéftÁACNTVE OLCSÓ IZA( K QYOLA üri -OIVAT •TMHKEN BUDAPEST VI.TEfléZ-KÖRÓT' /Wrt»A>ATI PÁVM POM »tukHe«.l ,T ÁRUHÁZA Á 1 »&Ö ewuúu a««*«»»»« .TEfláZ-RÖRÓT Városligeti Nyári Színház. »A két pisztoly« szövege. Elsó szakasz. Stein sópénztárnok bevallja nejének, hogy Szirtfoki bárónál sok pénzt kár­tyázott el s e miatt ő a kezelésére bízott pénz­ből sikkasztott s büntette őt és családját a végromlásba dönti. Ily lelki állapotban megy nejével Szirtfoki báró estélyére, hol a báró leányát, Lenkét egy agglegénynyel, Várhidyvel jegyzik el. A bárókisasszony az utolsó percz­ben bevallja, hogy ő Bájkertit szereti, a ki a bárónál mint nyelv- és zongoramester van al­kalmazva. A báró elűzi Bájkertit. Kiderül, hogy Bájkerti és Stein testvérek, egy menekülő elő­kelő lengyel család ivadéka. Stein, hogy a báró által tőle nyert pénzt visszaszerezze, éjfélkor beoson a báró kártyaszobájába, feltöri a pénz­tárt s tízezer forintot rabol el, báró hallva a szomszéd szobában a zörgést, gyertyával be­nyit s felismeri a rablót. Stein, hogy a gyanú­tól szabaduljon, a nála lévő pisztolylyal agyon­lövi a bárót s pisztolyát elrejtve, a kertajtón keresztül menekül. Ebben a pillanatban az ab­lakon beugrik Bájkerti, a ki Lenke után jött. A cselédség berohan s az ott talált Bájkertit tartván gyilkosnak, elfo gják. Második szakasz. A báró meggyilkolásának hire az egész falut izgalomban tartja. Bájkertit rögtön itélő bíróság elé állítják. Ellene vall mindenki, a borbély, az éjjeli őr, a postamester, sőt — neje unszolására — Stein, a testvér is. Azt vallja ugyanis, hogy a bárónál a földön talalt pisztolyt, mely az ő másik pisztolyával teljesen megegyezik s bele ugyancsak a »Stein« név van vésve, Bájkerti tőle kérte kölcsön. Bájkerti átértve és átérezve bátyjának, a család­apának és férjnek kinos helyzetét, a gyilkossá­got magára vállalja. Bájkertit halálra itélik s mig felakasztanák, börtönbe vetik. Bájkerti a bör­tönből ugy menekül, hogy Stein a börtönépüle­tet titkon felgyújtván, öcscsét megszökteti. Bájkerti Sobri társaságában az erdők rengete­gébe szegény legények közé bujdosik. Harmadik szakasz. A kis községben álarczos bálra készülnek. Hogy Bájkerti, Lenkével, imá­dottjával összejöhessen. Sobri társaságában Hugli műhelyébe mennek s ott a borbély frakk­ját stb. veszik magukra. Az utolsó változás bál­helyiségében ott van a község szine-java. Lenke, a társalkodónőjével, Stein — a kit lelkiismerete soha sem hagy nyugton — Bibiánnával, a bor­bély nejével, Sobri, Bájkerti s Steinné. Ez utób­bit sötét gyanúja hozta a bálba, meglesni férjét igaz-e, a mi a községben köztudat, hogy Stein elfordult tőle és a rablott pénzt a borbélynéra pazarolja. A mulatság folyamán, a mig tudniillik Bájkerti Lenkével társalog, Steinné meggyőződve férje hűtlenségéről féltékenységének gyötrelmei közepette botrányt csinál, az egész társaságot odaszólitja, elárulva, hogy férje Stein ölte meg a bárót. Stein nehéz szívvel bevall mindent. Báj­kerti leálczázta magát, a két testvér könnyezve öleli meg egymást. Várhidy, a ki szintén jelen van, Bájkertit ártatlannak, szabadnak nyilvánítja, Steint pedig a behívott poroszlók letartóztatják. Csak S1CUL1A nówel ellátott üvegek valódlak A MÁLNÁSi ki „SIG U h IA 1&PF&3V.«.*' ' a sós savanyúvizek királya. SzilíiaffcíJgeíiii! íi'/jrt artézi-forrás. A gy orégéht rügtii megszünteti. Párat­lan étvágygerjesztő. Azonnal ható külön­legesség a gége, tüdé, torok, gyomor, vese, hoijsgnurutos bántalmal ellen Korányi, Kéth'v Tauszk, Nuricsán, (iinill IIU íjiglo tanár urak >zak- V A" véleményei a Málnási IfUlUULI" forrást a kontinens legdúsabb természetes ulkallkus sós savanyuv izének minősítik. Magyarországi főraktár Brázay Kálmán Budapest, József-körut 37. Kapható minden gyógyszertárban, drogéria és füszerkereskedésben. — Telefon 58—46.

Next

/
Oldalképek
Tartalom