MAGYAR SZÍNPAD 1907. április (10. évfolyam 89-118. sz.)

1907-04-02 / 90. szám

1907. április 2. Budapesti színpadok. Buáztet, április 2. A Magyai Kiialyi Opetaház-ban ma este a Pillangó knasízony kerül előadásra. Szerdán a Monnu Vonna van műsoron, csütörtökön a Bohémélet a She /AT-ik képével, vasárnap a Lakmé a Tdnczegyveleg-gel. Szombaton este a Tosca-i adják elö. A Nemzeti Szinház-ban ma estére A bor van kitűzve, szerdára a Boszorkány, csütörtökre pedig a Wesselényi. Pénteken Az eszményi férj et adják a rendes szereposztásban, szom­baton pedig bemutetó előadás lesz Ekkor kerül először szinre Henry Bataille: Matche nuptiale czimü színmüve, Császár Imre fordításában A Nászinduló czimmel. A Nemzeti Színház e'ső­rangu szereposztásban mutatja be a gyönyörű darabot, a melynek teljes szinlaDja különben így fest: a mászinduló. Dráma 3 felvonásban, irta Henry Bataille. Császár Imre. Fordította Roger Lechatelier Claude Morillot _ Eugene Vicomte de Sauss Clozieres General Latour ... D'Audely Karmester Charles Francois Joseph Bizományos Nelly ^ Grace Suzanne Mme de Plessaus Hortense Mariette Clozieresné Mlle D'Audely ... Magnet Julienne Miette Mlle Aimee Mm. Verneuil ... Mm. Grillot Személyek: . „ Odry Dezső Szőke Kürthy Horváth! |. Heténvi Náday B. Hajdú Faludi Latabár Nárczis Magyari Baranics P. Márkus E. Cs. Alszeghy I Helvey L. T. Vízvári M. Tóth I. Gerő L. Paulay E. Várady A. Váradi I. Cziráky V. Molnár R. ... Szacsvayné Demjén M. Az újdonság második előadása vasárnap este lesz. Hétfőn, április 8-ikán a Lear király kerül szinre s a czimszerepet Szacsvay Imre fogja játszani. a A Vígszínház-ban ma este a Leánykérés, Csehov Anial jóizü vígjátéka előzi meg a Salomé-1, a melynek főszerepeit Góthné Kertész Ella, Haraszthy Hermin, Fenyvesi Emil és Góth Sándor jstsszák. Csütörtök kivételével, a mikor A tolvaj A adják, minden este szinre kerül a Salome. Szerdán és pénteken a Micz bdró-val, szombaton a Déryné ifiasszony czimü vijáték­kal, vasárnap pedig a Leánykérés­sei. A Magyar Színház• ban ünnepi kedvben az utolsó zugig zsúfolt nézőtér előtt folytak le A vig özvegy húsvéti előadásai. Az összes elő­adásai. Az összes előadásokon Küry Klára, a színház kitűnő vendégmüvésznője játszotta óla­vari Hanna szerepét s a közönség minden énekszámát vihsros tap-sal ismételtette meg. Hasonló nagy ünnepléssel fogadták Ráthonyi Ákost is, a kinek ez volt első föllépése sza­badsága után. Ma és a további estéken is Küry Klára és Ráthonyi Ákos fölléptével folynak A vig özvegy előadásai s jövő vasárnap, április 7-én délután is ők jáiszszák a népszerű operett két főszerepét. A délutáni előadásra elővételi dij nincsen. A jegyforgalom könnyebb lebonyo­lítása czéljából az igazgatóság ismételten figyel­mezteti a közönséget, hogy délután a rendes­nél félórával előbb, vagyis már félnégy órakor van A vig özvegy előadásai során a pénztár­nyitás. * A Király szinház-ban Fedä k Sári fölépülé­sével a nagysikerű pompás zenéjü és mulatsá­gos uj operett, a Tüskerózsa megint elfoglalja a műsoron helyét, vagyis a hét minden estéjén szinrekerül. Fedák Sári mellett uj szereplő is van a darabban, a ki egyszersmind nagy erős­sége is, főként a zenei részeknek, tudnillik Környei Béla, a kinek számára egy uj magán­számot, egy nagy Valse brillante ot irt jacobi Viktor, a melyet a II. felvonásban ád elő. A két húsvéti ünnepestén zsúfolt nézőtér előtt lépett fel Fedák Sári, a kit a közönség nagy ünneplésben részesített. Vasárnap délután, mér­í sékelt helyárakkal, A csibészkirály kerül elő­adásra. A Népszínház ezidei előadásai tegnap este A piros bugyelláris- sal véget értek és ez alka­lommal a közönség nagy óváczióban részesitte Blaha Lujzát Ma este a D. K. E javára ren­dezett hangverseny után megtartják a színpadi záporpróbát és azután októberig zárva lesz a Népszínház és ez idő alatt átalakítják nézőterét. Októberben nyitja meg Máder Rezső, az uj igazgató, az uj Népszínház- at. A kulisszák mögül. Babapest, április 2. Gyenes László. — A művész 25 esztendős jubileuma. — A mit ideirtunk: voltaképen leleplezés. Egy érdemes és közismert művész leleplezése. Ki hitte volna, hogy Gyenes László már 25 esztendeje tagja a Nemzeti Színház-nak, ki hitte volna, hogy a fiatalos művész immár negyedszázada játssza a gonosz intrikusokat a Nemzeti Szinház színpadán! Pedig ezt nem lehet letagadni, ha még ugy szeretné is maga a művész. A világért sem hiúságból, hanem szerénységből, mert minden áron elakarta kerülni, hogy őt nyilvánosan ünne­peljék. Nem is ünnepelték tegnap, a mikor be­töltötte tegnap nemzeti színházi tagságának huszonötödik évét, de azt már aligha kerüli ki, hogy ma este — mikor kitűnő szerepében: A bor Baracs Imréjében lép fel — kollegái sze­retettel ne üdvözöljék. 1882. április 1-én szerződtette a Nemzet Szinház Gyenes Lászlót, a kit karakterisztikus egyénisége — alakja, arcza, hangja — egyene­sen predesztinált arra, hogy „gonosz szelleme" legyen a Nemzeti Szinház darabjainak. Ez persze esek ugy értendő, hogy külső tulajdon­ságai is az intrikus-szerepkörre utalták, mely­ben nevezetes, számottevő sikereket aratott. Sőt valósággal iskolát csinált: ma már az ország színpadai el vannak árasztva Gyenes-imitáto­roktól, a mi csak az ő erős egyénisége mellett bizonyít. Az ö alakjai valósággal a köztudatban él­nek. A magyar színházi közönség .Az ember tragédiája Lucziferjét, a Faust Mefisztóját, az Othello Jágóját és a Bánk bán Biberachját csak a Gyenes László alakításain át látja. De nemcsak intrikusokat alakított Gyenes i/y jellegzetesen. Se szeri, se száma a karakter­szerepeknek, melyeket alakított, sőt kreált hő­söket és különösen az utóobi években úgy­nevezett szalón-szerepeket is. És hogy mennyire magyar művész a jubiláns Gyenes László, azt A bot Baracs Imréjének kreálásával bizonyí­totta be. A sokoldalú, fáradhatlan ambiczióju, lelkes művész a magánéletben éppen az ellenkezője azoknak a jellemeknek, melyeket a színpadon játszik: jóságos, udvarias, egyszerű és szerény úriember, a ki a jubileuma elől is bizonyosan legjobban szeretett volna megszökni. De mi leleplezzük ime és a Nemzeti Szin­ház inai előadásának közönsége bizonyosan szeretetteljes ét tüntető tapsokkal fogja ünne­pelni a jubiláns művészt. Színházi pletykák. Budapest, április 2, Az^előleg. — Hogyan osztozkodik két^igazi bohém ? — A Vígszínház tudvalevőleg a kitűnő nevü iró-társasczégnél: Molnár Ferencznél és Heltai Jenőnél egy egész estét betöltő revüt rendelt meg a szezónvég számára. A szerzőknek már­czius 15-én kellett volna a kéziratot beszolgál­tatni, de mi sem természetesebb, mint az, hogy ez nem történt meg. Sőt, az irodalmi kompo­nisták megjelentek Faludi Gábor igazgatónál ujabb előlegekért. — De uraim, kedves jó uraim — szólt az igazgató — ha a darabot május közepéig szinre nem hozom, a szerződés értelmében köteles vagyok önöknek tízezer korona pönálét fizetni; viszont, ha a kéziratot teljesen készen nem adják ál nekem, ezt az összeget Önöknek kell megfizetni. Most meg azzal jönnek, márczius 15-én, hogy nincs a darabból egyetlen soruk, de kérnek ujabb előleget I Molnár és Heltai egymásra néztek. Végre Molnár kivette az óráját : — Most déli 12 óra van, — mondta nyu­godtan. — Márczius 15-ike csak éjjeli 12 órakor végződik. Ön nem tudja igazgató ur, mire ké­pes két magyar iró. Mi képesek vagyunk le­menni a kávéházba és éjfélre teljesen elkészíteni a revüt. Hogy a darab ilyen formában nem lesz szinrehozható, az kétségtelen, önnek pedig ebben az esetben a 10,000 korona pönálét meg kell fizetnie. Már most tessék választani: ide adja a kért 2000 korona előleget, vagy a 10,000 korona bánatpénzt! Faludi Gábor jóizüen kaczagott, becsön­gette a pénztárost és ropogó tizes bankókban leolvastatott nekik kétezer koronát. Erre eltávoztak a szerzők, hogy a pénzen osztozzanak. Igem ám, de hol? Faludi Miklós szobája zárva volt, Faludi Sándoré szintén, dr. Komor, a művészeti titkár, mint parlamenti gyorsíró a Házban volt elfoglalva és Wister, a gazdasági főnök, már elment ebédelni. Mit tegyenek hát ? A kávéházba csak nem mehetnek be, hogy czigányok módjára kirakják a pénzt a márványasztalra és ott osztozzanak 1 Végre egy jó ötletük támadt. Hivtak egy konflist és igy szóltak: — Várjon egy kicsit 1 Aztán beleültek a kocsiba, szépen meg­osztoztak az előlegen, zsebrevágták a pénzt és elhagyták a kocsit, miután a konflisnak, a ki a csodálkozástól nem tudott hova lenn, átadtak egy koronát. Molnár Ferencz erre szépen haza­ment a Margitszigetre, Heltai Jenő pedig népszinház-utezai lakására. Yorlk. VidéH színpadok. Budapest, április 2. A kolozsvári Nemzeti Színházban ma este kezdi meg Újházi Ede két estére tervezett vendégjátékát. Ma este a Lebonnatd apó czim­szerepét játssza, holnap, szerdán pedig az Országgyűlési szállás czimü régi Vachot-ié\e vígjátékban lép föl. A második föllépés érde­kességét emeli, hogy ugyanaz este a Naplegenda, Bánffy Miklós gróf darabja is szinrekerül. Az aradi színtársulatnak egy igen derék tagja, Bácsné-Maár Julia, vett bucsut vasárnap este a színpadtól 33 esztendei szinészkedés után. A bucsuestén a Rosenkrantz és Gülden­stern került szinre és vége-hossza nem volt az óváczióknak. Mivel az érdemes színésznő bete­ges, Arad város évi kegy dijat szavazott meg neki. * A szegedi szinház belső berendezését a város tanácsa 25 ezer korona költséggel rendbe­hozatja. A folyosókon pihenő helyeket létesíte­nek s általában elegáns bútorzatot alkalmaznak. A szinház teknikai berendezését olykép egészí­tik ki, hogy a fényhatásra szamitó darabok is előadhatók lehessenek. Rendbehozzák a tűz­jelzőket is, hogy a berendezés lehetőleg töké­letes legyen. A nagy átalakítási munkát a nyári szünet alatt végzik, hogy az őszi szezón kez­dete a színházat teljes rendben találja. í A debteczeni szinház igazgatója: Zilahy Gyula komoly tárgyalásokat folytat Kugel I. bécsi színházi ügynökkel a Berlinben tartandó magyar előadásokra vonatkozólag. Kugel a húsvéti ünnepeket Debreczenben tölti, a fonto­sabb ügyek megbeszélése és esetleg a szerző­dés megkötése végett. A debreczeni színtársulat

Next

/
Oldalképek
Tartalom