MAGYAR SZÍNPAD 1907. április (10. évfolyam 89-118. sz.)
1907-04-13 / 101. szám
190 7. április 13. 7 Budapesti színpadok. A Magyar Királyi Operaház-tan ma este Manón, vasárnap pedig a Lakmi a Tánczegyveleg-gel szerepel a műsoron. A Nemzeti Szinház igen nagy sikert aratott újdonsága: Henry Bataille: Nászinduló czimQ négy felvonásos drámája vasárnap- este szerepel a műsoron. Vasárnap délután A vasgyáros, jövő hét hétfőjén a Téli rege kerül előadásra, mérsékelt helyárakkal. A Vígszínház-ban rendkivfll nagy sikerrel került eddig háromszor előadásra Molnár Ferenc uj vígjátéka: Az ördög. A végtelen elmés, szellemes dialógust nagy gyönyörűséggel hallgatta a közönség, a mely az újdonság előkelő iro- ! dalmi nivóját is zajos tapsokkal ismerte el. Az ördög vasárnap kerül ismét szinre. A nagy- i sikerű Salome-i, melynek egyik előadását i Auguszta főherczegasszony is végignézte, ma ; este a Déryné ifiasszony-nyal együtt adják elő. 1 Herczeg Ferencz nagysikerű színjátéka már a jövő héten megéri a huszonötödik előadás i jubileumát. A Magyar Szinház- ban kétszer is játszották j A vig özvegy et. Délután a műszaki személyzet ; javára és a szinház (köznap délután a leg- í ritkább esel) zsúfolva volt, este pedig akkora volt az előadás iránt az érdeklődés, hogy délre elfogyott minden jegy és A vig özvegy 141-ik előadásán igen sokan mentek el a pénztártól jegy nélkül. Mindkét előadáson a közönség valósággal ünnepelte Küry Klárát. Nagy taps fogadta Ráthonyi-t, a ki tegnapi nappal újra átvette Daniló szerepét. Küry Klára és Ráthonyi tánczkettősét viharos tetszés közepette hatszor megismételtették. A vig özvegy április 19-iki százötvenedik jubiláris előadása iránt, a melyre az igazgatóság Lehár Ferenczet is meghivta, hogy ez estén a zenekart dirigálja, olyan rendkívüli az érdeklődés, hogy a jegyek túlnyomó nagy része már is elkelt. Ennek a nevezetes előadásnak is küry Klára, Ráthonyi Ákos, Boross Endre, Papír Sándor, Bezerédj Ödön, Szentirmay Béla, Giréth Károly, Örley Flóra és Tallián Anna lesznek a főszereplők. Zoltán Jenő igazgató három heti szabadságra elutazott és távolléte idejére Ráthonyi Ákost bizta meg a művészi igazgatói teendők ellátásával. * A Királyszinhdz jövő héten két színpadon fogja igénybevenni a közönség érdeklődését. Guetta tanár apró énekeseinek a vendégszereplése ád erre alkalmat, és a Királyszinhdz- ban és a budai Várszínház- ban fölváltva játszanak az apró olaszok nálunk is ösmert népszerű operákat, s a Királyszinhdz együttese a saját műsorának a legvonzóbb operettjeit. A gyermek opera-társulat hétfőn kezdi meg előadásai sorát A szevillai borbély- lyal, s már ez este föllép a kis müvésztársaságnak legkiválóbb tagja, Lidia Lédi, a ki Rozinát énekli. Ugyezen az estén vonul be a Várba a Királyszinház a legdiadalmasabb magyar daljátékkal, a /ános vitéz zel. Elsőrangú szereposztásban kerül színre a Bakonyi-Kacsóh darabja, a melynek fő ékessége a czimszerepben Fedák Sári lesz. Az ünnepelt primadonnát a budai és a várbeli közönség rendkivüli érdeklődéssel várhatja, mert már ma délelőtt — a jegy-árusitás első napján — tömegesen vitték a jegyeket további föllépéseire, amelyek során szerdán a Gül-Baba diákja, csütörtökön a Tüskerózsa czimszerepe, szombaton pedig ismét a János vitéz következik. A kis olasz énekesek a Királyszinház-ban szerdán Az ezred leányát játszszák, csütörtökön megismétlik A szevivillai t borbély t (ugyancsak ezt a Rossini-operát játszszák vasárnap este a Várban is), szombaton pedig először lépnek a budapesti közönség elé a Don Juan-nal. A közbeeső napokon, tehát kedden, pénteken és vasárnap este a Királyszinház szinpada mindenkor a zsúfolt házakat vonzó Tüskétózsá-é, amely már a jövö héten első jubileumát is megéri. A kulisszák mögül. Budapest, április 13 Goldoni ,A hazug* mai bemutatójához a Nemzeti Színházban. Carlo Goldoni, az olasz „commedia deli' arte" reformátora, született Velenczében 1707. február 25-én. Első tudományos kiképeztetését Perugiaban a jezsuitáknál nyerte, később Riminibe. a dominikánusokhoz került, majd Pávia és Velenczében jogot tanult. 1731-ben Páduában promoveálták s a következő évben letelepedett Velenczében s ügyvédeskedett. Ügyvédi gyakorlat mellett drámaírással foglalkozott. Nemsokára egy szerencsétlen szerelmi kaland következtében Velenczét el kellett hagynia és ettől kezdve Felső-Olaszország városaiban ügyvédséggel és irodalommal foglalkozott. így ismerkedett meg Genuában egy jegyző leányával, kit 1736-ban nőül is vett. E'ső nagyobb drámai kisérletei „II Gondoliére Veneziano", „Belizarió", „Rozamunda" Velenczében kerültek szinre s nagyrészt sikerrel. Ekkor határozta el magát arra, hogy az olasz vígjátékot megreformálja s az addig divatban volt álló figurákat, nyers rögtönzéseikkel s képtelen jellemzéseikkel a szinpadról kiküszöböli s Moliére és Racine mintájára az előadásokat megváltoztatja. Hosszantartó fáradságos küzdelem után sikerült is ez neki, noha közönség és szirészek, sőt kritikusok is szüntelen ellene harczoltak s tervét és czélját meghiúsítani igyekeztek. Legállhatatosabb ellensége Carlo Gozzi, korának egyik legnagyobb irodalmi tekintélye, annyira üldözte s gáncsolta, hogy kénytelen volt tartózkodási helyét minduntalan megváltoztatni. Végre mikor szorosabb összeköttetésbe jutott Medebach színigazgató társulatával (1749), mely Velenczében játszott, felhagyott az ügyvédséggel s kizárólag a szinpadnak dolgozott. Medebach hal szemben kötelezte magát, hogy évente 16 vígjátékot 'ir. Ennek a történetét Paolo Farrari, ki szintén jeles drámairó volt, megirta „Goldoni e le sue 16 coinmedie" czimü vígjátékában s ebből tudjuk meg, mily gigászi munkára vállalkozott a fiatal kriminalista ügyvéd. Goldoni idején csupán improvizált darabokat játszottak az olasz színpadokon, drámai cselekmény helyett laza, összefüggéstelen jeleneteket adtak elő, melyeket itt-ott humoros, sokszor trágár és Ízléstelen rögtönzésekkel fűszereztek. Ennek az elfajult Ízléstelenségnek akarta végét vetni Goldoni ugy, hogy egész darabot, összefüggő drámai cselekvényt akart eljálszani a színészekkel, mint ezt a franczia szinpadon Racine és Moliére tették. Tizenkét évi küzdelmes munka után sikerült is neki: újjáteremtette az olasz színpadot. Kortársai erre elnevezték őt az olasz Moliérenek. A pári ei olasz színtársulat 1760-ban meghivta Goldoni-1 a franczia fővárosba. A költő 1762-ben elhagyta első sikerei, szerencséje arénáját, a S ent-Lukács szinházat és ettől kezdve Párisban lakott. Szerencséje itt sem hagyta el s közel 20 évig dédelgetett kedvencze volt a párisi közönségnek. XV. Lajos leánya mellé olasz nyelvmesternek fogadta és ebből kifolyólag évi 3000 frank évjáradéka volt, melyet a forradalom alatt megvontak tőle és mikor 1793 junius 6 án a konvent újra engedélyezte, már a ravatalon feküdt s csak az özvegye élvezhette. Goldoni körülbelül 200 darabot irt, részint olasz, részint franczia nyelven és ezek között legtöbb a vígjáték. Darabjaiban a fősúlyt az erkölcs és jellemrajzok festésére fektette Korának erkölcseit nagy igazsággal és erős érzékkel rajzolta meg, nyelve természetes és párbeszédei elevenek. Egynémely darabját teljesen velenczei tájszólásban irta. Kedvelt vigjátékai még ma is: „11 bugiardo" (A hazug), „II ventaglio" (A legyező), „La locandiera^ (A fogadósnő;, „II burbero benefico" (A zsémbes jótevő), „La vedova scaltra" (A furfangos özvegy), „I rustheghi" (A faragatlanok), mind oly becses alkotások, melyekben a meseszövés zsenialitása, a jellemek meglepő rajza, a korfestés ereje és a magas irodalmi színvonal vetekedik a modern drámaírók remekeivel. Olaszország legtöbb városában szobrot emeltek emlékezetének és most legutóbb születésének 200 éves fordulóját az egész müveit világ kegyeletes tisztelettel ünnepelte. Zollner Béla. Színházi pletykák. Budapest, április 13 I. A szerző ajándéka. Az Operaház- ban tervbe van véve, hogy felelevenítik gróf Zichy Géza Roland mester czimü romantikus operáját és a főúri szerzőnek hö vágya, hogy az opera női főszerepét: Madame Parbleut a reprizen Vágóné-Krammer Teréz énekelje. Hogy a kiváló művésznőnek kedve legyen a szerephez, a minap gróf Zichy Géza egy szép ajándékot igért neki, ha elénekli. — Nos — kérdezte mosolyogva — és ha ugy eléneklem a szerepet, hogy a gróf meg esz elégedve, mit kapok? Gróf Zichy Géza egy kicsit gondolkozott, azután megmondta: — A birtokomról a legszebb és legkövérebb három — yorkshirei disznót 1 Krammer Teréz szemei felcsillantak. A kilátásba helyezett ajándék nagyon kedvére való volt. Mert a kitűnő operaénekesnő — és ezt csak a beavatottak tudják — szenvedélyes gazdálkodó és csömöri gazdaságának kétségtelenül ékességei lesznek a Roland mester szerzőjének négylábú ajándékai. II. Az utolsó próba. Újházi mester mesélte a következő történetkét : — Mikor Andorfi Péter, a pozsonyi szinház igazgatója beadta a kulcsot és lemondotta direkczióról; töríénetesen Pozsonyban jártam. Egy este a Palugyay-vendéglőben letelepedett az asztalomhoz egy úrias kinézésű ember, a ki egy kicsit be volt borozva s a kiből csak ugy ömlött a panasz. — Uram, uram; — mondogatta egyre; — én nagyon el vagyok ám keseredve 1 — No, no, miért? — kérdeztem én. — Hát kérem: felakasztottam magam — a kötelet levágták; vizbe ugrottam — kifogtak; mérget ittam — megmentettek. . . nem tudom magam elpusztítani! . .. — Barátom, — vigasztaltam én az elkeseredett embert, — tegyen még egy próbát. Csapjon fel Pozsonyban színigazgatónak; ha ebbe se pusztul bele: — akkor már igazán nincs segitség! . .. Színházi élet. Budapest, április 13 Az ördög frakkja. — A készítőjének vallomása. — Többször irtak már a Magyal Színpad hasábjain arról az elegáns, divatos frakkról, melyben Hegedűs Gyula, az „ördög", a Vígszínház szinpadján megjelent. Becses lapjuk tisztelt közönségét talán érdekelni fogják tehát azon intimus részletek is, í melyek annak a nevezetes ruhadarabnak létrejöttéhez hozzájárultak. Alig egy héttel Az ördög premierje előtt ; azzal a kérdéssel fordult hozzám Molnár Fei rencz, hogy milyennek képzelném azt a frakkot, melyben az ördög maga uri társaságban megjelenhetnék a nélkül, hogy kilétét az első pillanatban elárulná. — Olyanak kéne lenni annak a frakknak, — mondá Molnár Ferencz — hogy kifogástalan modern formái daczára különös és szokatlan hatást gyakoroljon, de az ismeretlen hatást előidéző részleteket a közönség csak akkor vegye észre, ha az ördög toilettejét közelebbről szemléli.
