MAGYAR SZÍNPAD 1907. március (10. évfolyam 60-88. sz.)

1907-03-21 / 80. szám

1907. márczius 16. 170 Budapesti színpadok. Icuput, márczius 2 A Magyai Királyi Operaház- ban Feinhals ) Frigyes, bajor kamaraénekes szombaton a Don Juan czimszerepében iép fel (évi bérlet 49. sz., havi bérlet 13. szám.) Hétfőn a bérlőkre való tekintettel A nürnbergi mester dalnokok-ai ismétlik meg bérletfolyamban Feinhals fellépésévei. (Évi bérlet 51. szám, havi bérlet 15. sz.). A Feinhals-előadásokra [felemelt helyárak érvényesek, elővételi dij nélkül. Pénteken az Opeiaház és Nemzeti Szinház nyugdíjintézete javára a Tannhäuser kerül előadásra, vasárnap este pedig ifjú Ábrányi Emil Monna Vanna czimü operáját adják elő* A Nemzed Szinház-ban szombaton kerül bemutatóra a Wesselényi czimü történeti dráma. A szerzője Koroda Pál, a ki nem most ismerkedik meg először a sikerrel, néhány esztendő- j vei ezelőtt szép sikerrel adták elő a Nemzeti Szinház színpadán Alkibiades czimü tragédiáját. Ezúttal a magyar históriából merítette tárgyát és idősebbik Wesselényi Miklós érdekes alakját állította be egy érdekes dráma keretébe. A Nemzeti Szinház nagy ambiczióval készül az újdonságra, a mely már teljesen készen várja bemutatóját. A szinlapja ez: WESSELÉNYI. Történeti dráma 3 felvonásban. Irta; Koroda Pál. Wesselényi Miklós Cserey Ilona Anna Damél István Cserey Farkas ... Bánffy Rali Haller János Zsuzsa Korniss Zsigmond Bethlen Lajos ... Laskay Halmagyi Laczkovics Jaczoby Lord Hyáms Kotsy Eőry Dewin Wentura Lybad Konyhamester Gligov Pinczemester András Mosch Apácza Személyek: Bakó Cs. Alszeghy I. Paulay E. Kiirthy Náday F. Szacsvay Heténvi Gabányi Lánczy I. Horváth Náday B. Gyenes Mihályfi Pálfi Horváth Gabányi I. Bónis Hajdú Nárczis Dezső Latabár Abonyi Faludi Magyari Iványi Mészáros Németh I. Péntekre Verő György uj színmüve A nép van kitűzve, a rendes szereposztásban. Szombaton és vasárnap a Weeselényi keiül előadásra. # A Vigszinház-ban tegnap este igen nagy, szinte szenzácziós sikerrel került bemutatóra Wilde világhírű drámája, a Salome, melynek elsőrendű előadása is hozzájárult a tökéletes sikerhez. A Salome-1 ma este a Déryné ifiaszszony-nyal együtt adják elő. Pénteken Duse Eleonora lép fel olasz társulatával A kaméliás hölgy-ben. A világhírű művésznőt, a ki ezúttal először játszik a Vígszínház- ban, a legnagyobb érdeklődéssel várják. Második (és utolsó fellépése szombaton lesz, a mikor a Rosmersholmban Rebekát játssza. * A Magyar Szinház paratlan népszerüségü darabjának, A vig özvegy-ntV. eddigi fényes pályafutásán is emlékezetes az a nagyszerű fellendülés, a melylyel az operett — mostani kitűnő czimszereplőjének, Küry Klárának vendégjátéka óta — a második százas sorozatban előrehalad. Küry Klára eddig 12-szer játszott s azóta egyetlen előadásra sem nyílt meg az esti pénztár, mert napokkal előbb elkelt ez estékre minden jegy. A vig özvegy most következő előadásaira is hasonlóan nagy az elővétel s tömegesen viszik a jegyet a hét végére eső ünnep délutániélőadásokra is. A kiváló primadonna az összes délutáni előadásokon is fellép, mindenkor rendes esti helyárak mellett, de elővételi dij nélkül. A jövő héten A vig özvegy már ötödször jubilál egyébként. Csütörtökön, márczius 28-án lesz ugyanis a darab 125-ik sorozatos előadása. A Királyszinház szombaton mutatja be a Tüskerózsa czimü, nagy érdeklődéssel várt Martos-Jacobi operettet, a melynek zenei része különösen gazdag: Fedák Sári — a „tüskerózsa" — Lóna és Szendile szerepében a legnagyobb, de leghálásabb feladathoz jutott: ő énekli az aranyhajú királyleányról szóló Dalletszerü dalt, mint a uarczias Lóna erős magyaros nótával lép a szinre, s egy poétikus galambdal mellett övé az első finálé nagy keringője és az operett legnépszerűbbnek Ígérkező száma a süveg-nóta. Környei Béla előkelő művészete egy leánykérő-dalban, egy dallamos keringöben, Fedák Sárival énekelt szerelmi kettősben nyer érvényesülésre alkalmat. A partitura különös érdekessége a Sziklai Kornél két groteszk örmény-száma, a tatárok elől női ruhába bujt férfiaknak asszony hangon, falzettel énekelt tréfás indulója és Fedák Sári harmadik felvonásbeli dala, a melyben kettős alakjának: Lónának és Szendilének minden motívuma egyesitetten van földolgozva A Tüsketózsa zenéjét — a melyet Ötvös Gitta keleti ének- és tánczszáma egészít ki — a legvidámabb cselekmény kiséri. Az újdonság szinlapja a következő: TÜSKERÓZSA. Operett 3 felvonásban. Irta: Martos Ferencz, zenéjét szerzette: Jacobi Victor. Rendező: Bokor József. Karmester: Marthon Géza. Személyek: Lóna-Szendile Fedák S. Ribarcz Németh Adorján Környey Murza Khán Rátkai Haide Ötvös G. Vártán Sziklai Demeter Csiszér uszuf ... Körmendy Magyar harczos Tarnai Tatár hirnök Z. Molnár Őr Gyenis Történik Lóna várában, a 13-ik században. Ma este a népszerű Csibészkirály-i játszszák, holnap, pénteken pedig Blaha Lujza asszony vendégszerepel A harang-ban. A Népszínház-ban a héten Blaha Lujza r még háromszor fog föllépni. Ma este az Éjjel az erdőn-ben, szombaton délután a műszaki személyzet jutalomjátékául A toloncz- ban és vasárnap A gyimesi vadvirágban. A toloncz szombat délutáni előadását rendes esti helyárakkal (elővételi dijak nélkül) tartják meg. A cserkeszleány, melynek minden előadása iránt állandó a közönség érdeklődése, a hét folyamán még pénteken és szombaton kerül szinre. Április 1-én tartja a Népszínház személyzete utolsó előadását s azután még egy hangverseny-előadásra megnyílnak a Népszínház kapui ünnep utáni kedden, április 2-án a „Dunántuli Közművelődési Egyesület" javára rendkívül gazdag és valtozatos müsoru hangverseny lesz a Népszínházban, melynek műsorán Blaha Lujza, Sándor Erzsi, Fodor Aranka, Lunardi, Érdős Richárd az Operaház művészei, Fráter Loránd, Bendiner Nándor, Földesy Arnold, Regéczy-nővérek és Marschalkó Rózsi szerepelnek. A hangverseny után nyilvános színpadi záporpróba lesz s másnap megkezdik a s: inház átalakítását. A Népszinház ezen kétségkívül érdekes utolsó előadására már most válthatók rendes helyár ak mellett a jegyek. A kulisszák mögül. Budapest, márczius 21. „Wesselényi". — A „Nemzeti S zinház" szombati újdonságáról. — A Nemzeti Szinház-ban történeti dráma előadására készülnek. Wesselényi a czime az újdonságnak s a hőse az idősebbik Wesselényi Miklós báró, az atléta termetű, nagy műveltségű magyar főúr, a kit hazafiassága Kufstein földalatti börtöneibe juttatott. Koroda Pál, a dráma szerzője, müvében ragaszkodott a történeti adatokhoz, a miket feljegyeztek, az idősebbik Wesselényi-ről. A cselekményt mindamellett érdekesen szőtte, igen jól épitette fel a darabot, a melynek nem egy nagy jelenete bravúros, elragadja a nézőt és az igazi színpadi iró kezére vall. Wesselényi Miklós báró, a ki Hypias és Hyparkos czimmel színdarabot is irt, 1777-ben a szebeni zárdából megszöktette Cserey Ilonát, feleségül vette és zsibói várkastélyába költözött vele. Cserey Ilona inkább az aulikus természetű apja rábeszélésére lett a hatalmas magyar főúr felesége, mert azt hitte, h"gy ilyen formán sikerül őt József császár hivének megszerezni. Csakhogy Wesselényi nem engedett, hanem harczot üzent azoknak, a kik Magyarország alkotmányát lábbal tapossák és fegyveres erővel indult a szintén aulikus gróf Haller gorbói kastélya ellen, hogy azt elfoglalja. Az első felvonás II. József császár uralkodása alatt az 1780-as évek közepén játszik Gorbón, a második a Wesselényiek ősi kastélyában Zsibón, a harmadik falvonás színhelye pedig Kolozsvár egyik piacza és 1790-ben történik II. Lipót császár idejében. Koroda Pál darabjához méltán fűznek szép reményeket. A Nemzeti Szinház diszes, teljesen stílszerű kiállításban hozza szinre az újdonságot. A sikerből rész jut majd az előadásnak is. Bakó László, a szinház fiatal hősszinésze igazán nagyszabású és nagyskállju szerephez jutott a czimszerepben. Cserey Ilonában Cs. Alszeghy Irma fogja megint bebizonyítani, hogy milyen ereje ő a színháznak. A próbákkal csaknem teljesen elkészültek már. Most már csak a simításokat végzik. Annyi bizonyos, hogy a Nemzeti Szinház környékén nincs boldogabb ember, mint Koroda Pál. Nap-nap után ott van a próbák alatt a nézőtéren, olykor tesz egy-egy megjegyzést, a felvonások közben pedig alig győz hálálkodni a szereplőknek, a miért annyi igyekezettel és művészettel segítenek neki a darabja sikere érdekében. F. Színházi pletykák. Budapest, márczius 21. Haidé kosztümje. — A „ Tüskerózsa" egyik szenzdcziója. — Igen, a Tüskerózsa egyik szenzácziója lesz a Haidé kosztümje. Csak az egyik szenzácziója, mert a Királyszinház pompás újdonsága még száz és egy meglepetéssel fog szolgálni a szombati premierest közönségének. A Martos-Jacobi-operettnek ugyanis mulatságos, érdekes szövege és kitűnő muzsikája mellett még az a nagy erőssége is megvan, hogy csupa olyan látni és hallani valóval fog kedveskedni a közönségnek, melyekből fejvesztés terhe alatt sem szabad a szereplőknek valamit elárulni. Már pedig jól tudjuk a Királyszinház-ról, hogy ha ott titkolnak valamit, akkor az olyan titok, a melyre érdemes, hogy kíváncsi legyen a publikum. Egy ilyen titkos meglepetésnek készül a Haidé kosztümje. Haidé egy gyönyörű rabnő és mert a főkötelessége, ..hogy nagyon szép legyen: kétségtelen, hogy Ötvös Gittában a legkitűnőbb személyesitőre fog találni. A Királyszinház nagyon szép asszonya kreálja Haide szerepét és az ő kosztümje lesz a Tüskerózsa egyik nagy szenzácziója. Hát milyen is lesz ez a kosztüm ? Hiszen éppen ez az, a mit nem szabad elárulni 1 De hogy mégse legyünk olyan nagyon diszkrétek, leírjuk azt a beszélgetést, melyet a Királyszinház tegnapi előadása közben folytatott egy habitüé Ötvös Gittával. — Mesébe való dolgokat regélnek a maga kosztümjéről! — kezdte a habitüé — Ugyan, nem árulná el, hogy milyen lesz? — Látta a Salome-1? — kérdezte erre váratlanul erre váratlanul az ifjú művésznő. — Láttam, láttam ... De ne beszéljünk másról. . . Milyen lesz a Haidé hires kosztümje ? — Látta a Salome-1? — ismételte újból a kérdést Ötvös Gitta. — Láttam ... De nem erről van szó .. Milyen lesz . . . — Ne faggasson I Ha látta a Salome-1, csak annyit mondok, hogy a Salome kosztümje a hires hétfátyoltáncz alatt — valóságos prémesbunda a Haidé kosztümjéhez képest. . . Tartarla.