MAGYAR SZÍNPAD 1907. március (10. évfolyam 60-88. sz.)

1907-03-10 / 69. szám

1907. márczius 10. Budapesti színpadok. •mipw

, márczius 9. A Magyar Királyi Operaház e heti érdekes és változatos műsorát az Operaház szinlapja , alatt találják olvasóink. A Nemzeti Szinház-ban kedden lesz a Hedda Gabler premierje, felemelt helyárak mellett Erről a nagyérdekességü szinházi eseményről mai számunkban bővebben is írunk. Ibsen művének második előadása szombaton lesz. Szerdán Az eszményi férj, csütörtökön A nép, pénteken pedig 11. Rákóczi Ferencz fogsága kerül előadasra, a márczius 15-iki nemzeti ünnepnap alkalmából. Jövő vasárnap este újból a műsorra kerül Szécsi Ferencz kitűnő és nagy sikert ért vígjátéka, az Utazás az özvegység felé, délutáni előadásul pedig Herczeg Ferencz Bizáncz-a szerepel a műsoron. Jövő hétfőn, márczius 18 án egy nagyon érdekes eredeti darab premierje lesz a Nemzeti Szinház-ban: Kisbán Miklós (gróf Bánffy Miklós, Kolozsmegyei főispán) Naplegenda czimü egyfelvonásosa kerül bemutatóra. Az újdonsággal egy estén A tudós nőket adják elő. * A Vígszínház jövő hetének nagy eseménye az a kettős bemutató lesz, a melyet szombaton, e hó 16-án tartanak meg. Ezen az estén kerül ugyanis szinre a Micz báró, Zboray Aladár vígjátéka és Wilde Oszkár világhírű drámája, a Salome. Pénteken, márczius 15 én, a Déryné ifiasszony-1 adják; a színjátékot megelőzően a zenekar Kun László vezénylete mellett ünnepi nyitányt játszik, Győző Lajos pedig elmondja Balla Miklós „Nagy idők tanúi" czimü költeményét. Ugyancsak Herczeg Ferencz nagyszerű darabját adják ma és kedden este. A tolvaj-1 szerdára tűzték ki, A tánczos regiment-et pedig hétfőn és csütörtökön ismétlik. * * •> A Magyat Szinház pénztáránál Küry Klára L második és harmadik föllépésére már pénztárnyitáskor elkelt minden jegy. A közönségnek ez óriási arányú érdeklődése érthető visszhangja annak a nagy művészi diadalnak, a melyet Küry Klára A vig özvegy czimszerepében elért. A kitűnő művésznő a most következő hét minden estéjén föllép a Magyat Szinház-ban és ez előadásokra már ma temérdek elővétel történt. A vig özvegy együttese mindez előadásokon ugyanaz marad, Danilót Ráthonyi Ákos játFsza és a többi szereplő Batizfalvy Elza, örley Flóra, Szentgyötgyi Márta, Tallián Anna, Botoss Endre, Papír Sándor, Iványi Dezső, Bezerédy Ödön, Köváry Gyula, Gonda István és Marosi Géza lesz. Jövő vasárnap délután ismét Lehár-operettet játszanak. A drótostót kerül szinre 188-adszor mérsékelt helyárak mellett. * A Kitályszinházyban az a rendkívüli siker, a mely A csibészkirály-nak bemutatóját kisérte, mint előrelátható volt: az első jubileumhoz juttatja el immár a gyönyörű zenéjü darabot. Ez a hét hozza meg ugyanis a Buttykay Ákos és Szél Lajos operettjének huszonötödik előadását, a mely szombatra esik. A vidám meséjü és íátnivalókban is ritka gazdaságú darab eddig minden este zsúfolt házat vonzott és ma a délutáni előadások különleges közönsége is hozzájut, hogy az operettet és annak czimszerepében Fedák Sárit lássa. A népszerű primadonna ugyanis — a kinek rengeteg tapsot, sok ismétlést és kihivást jelent ez az uj szerep — vasárnap délután is, este is eljátssza diadalmrs kreáczióját, mindakétszer az esti előadások rendes helyáraival. Partnere ezúttal is A csibészkirály nagy vonzóerejének egyik tőrészese: Sziklai Kornél lesz — s egyebekben is a bemutató szereplői viszik első jubileumára a gyorsan népszerűvé lett pompás operettet. * A Népszínház nagysikerű újdonsága: A cserkeszleány a héten négyszer kerül előadásra: hétfőn, kedden, pénteken és szombaton. Három estén Blaha Lujza lesz vendége a Népszínháznak : szerdán A falu /osszd-ban, csütörtökön Verő György Menyecskék czim alatt összefoglalt egyfelvonásos paraszt-darabjaiban, jövő vasárnap este pedig a Szókimondó asszonyság czimszerepében lép fel. Három délutáni előadás is lesz a héten. Csütörtökön délután, ifjúsági előadásul, Prém József Frangepán Imre czimü történeti drámája kerül előadásra, szombaton délután lesz a karszemélyzet jutalomjátéka, a mikor is a Nebántsvirág- ban Küry Klára, Hegedűs Gyula, Sziklai Kornél és Papp Mihály lépnek fel, mint vendégek. Jövö vasárnap délután, mérsékelt helyárakkal, A vörös sipka kerül előadásra. A kulisszák mőgQI. Budapest, márczius 10. i. „Hedda Gabler." — A „Nemzeti Szinház" keddi újdonsága. — Somló Sándor, a Nemzeti Szinház kitűnő igazgatója, programmjául tűzte ki azt is, hogy minden szezonban bizonyos számú irodalmi estét rendez, amelyen a nagy szinpadi irók legjobb alkotásait mutatja be az intelligens közönségnek. Az erre a szezonra tervezett irodalmi estékre két Ibsen-darab: a Kisértetek és a Hedda Gabler, továbbá Shakespeare: A velenczei kalmár czimü drámája van kitűzve. Köztük a Hedda Gabler-iel már kedden este találkozunk a Nemzeti Szinház-ban. Egészen különös véletlen, hogy Brandes György, a világhírű esztétikus és Ibsen magyarázó épen most'tartózkodik a fővárosban és igy roppaní aktuális a Hedda Gabler-ről tartott felolvasása. A Hedda Gabler-t a nagy norvég iró későn, hatvanéves korában irta meg. Ebben emelkedett Ibsen a legmagasabbra ragyogó művészetével és bámulatos karakterizálásával. A témája frappánsabb talán minden más darabjáva). Maga Hedda, a tábornok leánya, a ki oly fenomenális biztonsággal kezeli a pisztolyt, mint amilyen kegyetlenül bánik a saját és a mások szivével, ép olyan tökéletesen megrajzolt női alak, mint Nóra. A Nemzeti Szinház ebben az igazán elsőrangú szereposztásban mutatja be az újdonságot, melynek első eladását az „Országos Gyermekvédő Liga" javára rendezik: HEDDA OABLER. Dráma négy felvonásban Irta: Ibsen Henrik. Fordította: Lenkey Hedvig. Személyek: Hedda Gabler Lenkey H. Thesman Julia ... Rákosi Sz. Elsted asszony Delli E. Brack Gál Lövborg Pethes Jörgen Odry Berta Demjén M. A milyen irodalmi eseményt jelent egy Ibsenpremier, épp olyan művészi szenzáczió lesz a Hedda Gabler előadása. A Nemzeti Szinház művészei, a kik csatasorba álltak ezúttal, érthető lelkesedéssel készültek erre a nevezetes alkalomra. És valamennyiök között a leglelkesebb: Lenkey Hedvig, a Hedda Gabler személyesitője és a dráma fordítója. Az övé a legnehezebb feladat; ennek a szerepnek az átértéséhez, megjátszásához, nemcsak eminens talentum kell, hanem elsőrangú intelligenczia is, a mivel ez a jeles szinésznő bőven dicsekedhetik. A partnere: Pethes Imre. Lövborgban a végső kétségbeesésében öngyilkossá lett tudóst megrázó erővel játssza meg. A Cytano de Betgetac óta nem is volt akkora sikere, mint ezúttal lesz, suttogják a beavatottak. A többiek : Rákosi Szidi, Gál Gyula és Delli Emma szintén nagy meglepetéssel fognak szolgálni. A Nemzeti Szinház eddig a következő /ósen-darabokat adta elő: Nóra, Népgyülőlő, A lenget asszonya, A társadalom támaszai és a John Gabriel Borkmann. Az utóbbit tudvalevőleg szintén szinésznő fordította: Jászai Mari. Figaro. II. „Micz báró" és „Salome" — A „Vígszínház' szombati újdonságai. — A Vígszínház-ban a héten kettős premier lesz. Bemutatóra kerül egy jeles magyar iró müve: Zboray Aladár Micz báró-ja és Wilde Oszkár világhírű egyfelvonásos drámája: a Salome. Zboray Aladár nem ujoncz a színpadon sem, de kiválóbb müveket eddig az elbeszélő irodalom terén produkált. Most azonban arra készül, hogy a szinpadi szerzők sorában is előkelő helyre tegyen szert. Maga az a körülmény, hogy a Vígszínház a maga finyás közönsége elé bocsátja a Micz báró-1, tanúskodik róla, hogy magas nivóju darabról van szó, a melyet a szinház elsőrangú szereposztásban mutat be. íme a teljes színlap: MICZ BÁRÓ Vígjáték 3 felvonásban. Irta Zboray Aladár. Személyek: Özv. Szent-Annay Jenke herczegnö... T. Halmi M. Sandviczky Micziszláv báró, az unokája Tanay Ecsedy Vazul gróf Hegedűs Zsoltvay Tamás gröf Szerémy Zsófi, a leánya Gazsi M. Öreg Vaáth Miklós Balassa Böske, az unokája Varsányi I. Szent-Annay Béla herczeg Kazaliczky Lodomery Antal gróf Kabók Gróf Lodomery Antalné Rónaszékyné Leontine, a leánya Major I. Bogya, titkár Bárdi Inas Kassay György Fekete Vendégek, zenészek, tánczosok, lakájok. Történik Sandviczky kastélyáoan. A Micz báró- ban Zboray Aladár nemcsak érdekes mesét gondolt ki, hanem egytől egyig kitűnő szerepekről is gondoskodott, a miket testére szabott azoknak a jeles művészeknek, a kikre darabját bizta. A Vígszínház tagjai pedig, a kik már annyi magyar darabot juttattak diadalhoz, hálás készséggel viszonozzák a szerző udvariasságát és a darab már most is, egy héttel a bemutató előtt, ugy „megy", mintha már tul volnának a főpróbán. A második újdonságot az utóbbi hónapokban többet emlegették, mint a világirodalom bármelyik más darabját. Strauss Richard, a német progrmazene apostola, megzenésítette Wilde Oszkár Salome-ját és olyan sikert ért el vele, a milyenhez foghatót opera a Verdi fénykora óta nem ért el. Ennélfogva a közönség kettős érdeklődéssel várja a Salome vigszinházi előadását, a mely Wilde müvének minden szépségét közönségünk elé tárja, még pedig olyan fényes keretben, oly mintaszerű szereposztásban, a mely még jobban felcsigázhatja majd az amúgy is nagy érdeklődést. Hogy mennyire alapos ez a véleményünk, arról tanuskodhatik a színlap: SALOME. Szinmíi 1 felvonásban. Irta: Wilde Oszkár. Fordította: Szini Gyula. Személyek: Fenyvesi Harászthy H. Góth ... G. Kertész E. Szerémy Ba'assa Győző Komlóssy I. ... -i Deréky Sarkadi ... Tihanyi Kazaliczky Bárdi Dayka A rendezést Góth Sándor vállalta el, a ki egyúttal a János hatalmas szerepét is fogja játszani. Minthogy pedig Salomét az ő legjobb partnere: Góthné Kertész Ella adja, elképzelhető, milyen lesz ennek a müvészparnak az összjátéka. Harászthy Hermin Heródiása bizonyára kimagasló mozzanata lesz az előadásnak. A Fenyvesi Heródeséről már is a feltétlen dicsőítés hangján beszélnek azok, a kik már láttak valamit a próbákból. A darabot Szini Gyula, Wilde működésének egyik leghivatottabb ismerője és bírálója, fordította. Dort an. Heródes Heródiás Jochanan ... .. Salome Első zsidó Első katona Első nazarénus ... .. Apród Szíriai Második nazarénus... Második katona ... . Tigellinus Kapadókiai Második zsidó Színházi pletykák. Budapest, márczius 10. Vasárnapi apróságok (/. Az elkésett szavazatok.) Fedák Sári vidáman csibészkedik minden este A csibészkirály-ban és bizonyára egyetlenegyszer sem jut eszébe, miközben a Királyszinház zsúfolt házainak közönsége tapssal és virággal ünnepli, hogy nem is olyan régen