MAGYAR SZÍNPAD 1907. március (10. évfolyam 60-88. sz.)

1907-03-09 / 68. szám

1907. márczius 10. I Máder Raoul a Népszínház uj igazgatója. Budapest, márcz 9. A Népszínházi Bizottmány tegnap, márczius nyolczadikán délben tartott plenáris ülésén a kiküldött albizottság javaslata értelmében döntött és a Népszintlázat 1907. évi október 1-én kezdődő tíz évre Mader Raou 1-nak, az Operaház igazgatójának adta bérbe. Ez a hir nemcsak a tegnapi napnak, de — azt hisszük — az egész idei színházi szezónnak legszenzácziósabb eseménye. Es olyan szenzáczió, a melynek az egész ország színházi, művészeti és irodalmi világa éppenoly őszintén örvend, mint Budapest színházi közönsége. A régóta húzódó népszínházi válságot a Népszínházi Bizottmány ezzel az elhatarozásával a lehető legbölcsebben és mindenek megnyugvására és örömére ugy intézte el, hogy most már a Népszínház óhajtott renaissance-a, újjászületése teljesen biztosított dolog. Máder Raoul, ez a minden tekintetben elsőrendű színházi szakember és kitűnő komponista a Népszínház élén: gyönyörű perspektíváját mulatja a Népszínház jövendő fejlődésének és felvirágzásának. Azok a művészi és anyagi eredményekben egyaránt dus évek, melyeket Máder Raoul az Operaház élén eltöltött, bizonyítják, hogy előkelőbb, hozzáértőbb, szakavatottabb vezetőt a Népszínház számára igazán nem találhatott volna a Népszínházi Bizottmány, melynek különös dicséretére szolgál, hogy nemcsak örömmel fogadta, de kívánta is a Mader Raoul pályázatát. Ezt a döntést a legnagyobb megnyugvás- f sal fogadják mindenfelé, talán csak az Operaház- ban okoz szomorúságot, mert Operaházunk elveszti kiváló érdemeket szerzett kitűnő igaz- i gatóját. • ( Máder Raoul — a ki julius 1-én válik meg az Operaház-tói, de a Népszínház jövendőjének előkészitését máris megkezdte — a következőkben volt szives körvonalozni érdekes és meglepő programmját: — Teljes programmot ebben a pillanatban természetesen nem adhatok. Programmom: lehetőleg magyar szerzők művét jó szabatos előadásban bemutatni. A Népszínház igazgatója vagyok, tehát a nép számára is kell színházat csinálnom. Egyik legfontosabb programpontom a népszínmű uj életre keltése. De nem a régi formákon, élettelen tradicziókon nyugvó népszínművé. Ma a falukon vasút megy át, modern élet lüktet a legkisebb tanyán is és én fel fogom kérni legjelesebb Íróinkat, hogy ennek a mai életnek, a mai népnek örömeit, társadalmi bajait vigyék színpadra. Meg kell találni a kapcsolatot ilyen módon a színpaddal. Az énekes darabok közül a vodvill, az operett és a vig opera szerepel műsoromon. Ezekben a műfajokban is természetesen magyar, szerzők fognak dominálni, de nem zárkózhatom el a külföld kiváló darabjaitól, melyek közül megszerzem azt, melyet a művészetre és irodalomra nagy nyereségnek tartok. Elsőrangú, nagyszabású zenekart, énekkart kell szerveznem, hogy czéljaimnak megfelelhessek, mert csak igy állithatom be műsoromba fokozatosan a vig operát. Mindjárt az első esztendőben három-négy világhírű operát mutatok be uj fordításban, modern szcenirozásban. Művészi ambicziómnak és lelkes feladatomnak tekintem, hogy a mai igen tehetséges zeneszerző-nemzedékkel együtt dolgozva magasra fejlesszük a magyar zenét és annak piaczot keressünk és szerezzünk nyugaton. Személyes kérdésekről nem szólhatok. Tudom, hogy nagyon sok függ a szervezkedéstől, de hiszem, hogy megtalálom majd a kellő erőket és hogy uj tehetségeket nevelhetek a magyar színpadnak. Budapesti színpadok. KtiiapMÍ. márczius 9 A Magyar Királyi Operaház-bari a Monna Vanná-nak, Ábrányi Emil nagysikerű dalmüvének harmadik előadása holnapra, vasárnapra, van kitűzve. Dalnoki Béni, az Operaház tiszteletbeli tagja, a ki a folyó év elején érte meg, művészi pályának ötvenedik évét, ma este búcsúzik a színpadtól. Bucsufellépéseül a Nürnbergi baba Donáthánját és a Hoffmann meséi harmadik felvonásának Ferencz szerepét választotta. » A Nemzeti Szinház- ban vasárnap este Verő György érdekes uj színmüvét, A nép-et adják elő, a bemutató előadás szereplőivel. Ma este Az ember tragédiája kerül színre. A Nemzeti Színházban kedden, márczius 12-én i jótékonyczélu előadás lesz: a belügyminiszter engedélyével az Országos Gyermekvédő Liga javára. Ibsen: Hedda Gabler czimü szinmüvét adják elő bérletszünetben, felemelt helyárakkal. Ez lesz a darab első előadása magyar színpadon. Szerepeit Lenkey Hedvig, Rákosi Szidi, T. Delli Emma, Gál, Pethes és Odty fogják játszani. Erre az előadásra jegyek válthatók a szinház elővételi pénztáránál és Bárd Ferencz és Testvére színházjegy-irodájában. A Vigszinház-ban holnap, vasárnap két előadás lesz. Délután .4 tolvaj kerül szinre, este pedig a Déryné ifiasszony-t, Hetczeg Ferencz nagysikerű színjátékát adják. A Micz báró- ból, Zbotay Aladár háromfelvonásos vígjátékából már teljes diszletezéssel tartják a próbákat. Az újdonság hősét, a fiatal Miczislav bárót 7anay Frigyes játssza. A Salome előkészületei is serényen folynak. Mindkét darabot fényes kiállítás keretében fogják bemutatni. * A Magyat Szinház-ban tegnap este A vig özvegy harmadik ünnepi estéje volt, a melynek művészi érdekessége, hogy Küry Klára először játszotta Giavari Hanna szerepét. Küry Klára óriási sikert aratott és további föllépései iránt is igen nagy az érdeklődés. A kitűnő vendegmüvésznő azzal az immár rendkívül népszerűvé vált együttessel lép föl, a mely a darab első százas sorozatának főerőssége volt. Rálhonyi Ákos játssza Danilót, Boross Endre Njegust, Papir Sándor Zétát s a többi főszerepben is mindenkor Baiizfalvy Elza, Örley Flóra, Szentgyörgyi Márta, Tallián Anna, Bálint Béla, Bezerédj Ödön és Iványi Dezső lép föl. Vasárnap, márczius 10-én A koldusgróf lesz a délutáni mérsékelt helyáru elő adás. A Királyszinház-ban tizenhat zsúfolt házban nyert eddig beigazolást A csibészkirály rendkívüli sikere. Buttykay Ákos dallamos zenéje gyorsan népszerűvé lett, Szél Lajos librettójának vidámságai és az a sok látnivaló, szines tabló és fölvonulás, a mely főleg a tolvajkorcsmában tárul a nézők elé, állandó vonzóerőt szereztek A csibészkirály-nak. Az operett sikerével és hírével egyenrangú azonban két színészi alakifás is: a Fedák Sári és Sziklai Kornélé; a népszerű primadonna és a közönség legkedvesebb kémikusa sok jelentős diadalukhoz egy ujabb nagy sikert fűztek, A Butíykay-Széll operettet első jubileumához különben egy délutáni előadás is közelebb viszi: vasárnap délután ugyanis szintén ez a darab kerül szinre Fedák Sárival a czimszerepben, a rendes esti helyárak mellett. • A Népszínház-ban A cserkeszleány, Metz Albert és Telekes Béla nagy sikert aratott uj operettje a második előadásra is tele házat vonzott, s a közönség lelkesen ünnepelte a főszereplőket és a felvonások végén a lámpák elé szóllitotta a szerzőket. A cserkeszleány vasárnap este is szinre kerül, az eredeti szereposztással. Küry Klára mérsékelt helyáru előadásban fog fellépni vasárnap délután A kis szökevény czimszerepében, melyben a mostani felújítás alkalmával oly nagy sikert aratott. k kulisszák mögül. Btidapcn, márczius 9. Dalnoki Béni. — A művész mai bucsufetlépéséhez. — A Magyar Királyi Operaház érdemes öreg buffója: Dalnoki Béni a mult hónapban ünnepelte meg énekesi pályájának félévszázados jubileumát és most visszavonul a magánéletbe, a valóban jól megérdemelt nyugalomba. A művész ma este tartja bucsufellépését A nürn bergi babá-ban és a Hoffmann meséiben, vj A jubiláns művész múltba néző lelke derült békével merenghet el egy hosszú emberöltőn át becsülettel megfutott művészpálya mozgalmas eseményein, melyek a komoly munka utján és a sikerek virágos ösvényén haladó életének tartalmat adtak. Mi pedig dicsérjük a jubiláns Dalnoki Bénit, mert elt benne mindenkor az igazi művészek szerénysége, az igazi művészek kötelességtudása. Ritka erények a mai világban, a mikor a művész szuverénnek, sőt természetfölötti lénynek képzeli magát, kit nem a földi erények mértékével kell merni. Dalnoki Béni tehát nyugalomba vonul. Megérdemli. Rászolgált. De az Operaház közönsége, a mely megszokta őt látni, a mely szerette és becsülte a derék énekest, sokáig érezni fogja a hiányát. A jubiláns és nyugalomba készülő művész rövid kis visszaemlékezést irt nekünk a pályájáról, a mely 1857-ben indult meg, tehát abban az időben, a mikor a magyar színpadi művészet úttörői, köztük Dalnoki is, nemes munkájukat megkezdették. Az érdekes visszaemlékezés itt következik: Igen tisztelt szerkesztő url Miután ön kegyes volt, művészpályám iránt érdeklődni, engedje meg, hogy egészen röviden vázoljam azt a félszázadot, a melyet ezen 'a pályán eltöltöttem. 1857-ben Szabadkán léptem először színpadra havy és Hegedűs színigazgatók társulatában. Minden műfajt adtunk s mindenben játszottam, csak az operette volt akkoriban még ismeretlen a vidéken. De ehelyett olyan operákat mutáljunk be, a milyeneket most sehol a vidéken nem adnak. Szinre kerültek a többi között: Borgia Lucretia, A próféta, Ördög Róbert, Kunok, stb. 1859-ben Havy igazgatóval Kolozsvárra kerültem, a hol akkor párját ritkító fényes operaensemble volt. Az előadások fényét nagyban emelte Hollósy Kornália gyakori fellépése. Nyáron azután igazgatónk az egész társulatot feltette ekhós szekerekre (egyben-egyben 14 embernek volt helye) a díszleteket és kosztümöket pedig az úgynevezett „stráf"-szekerekre és igy utaztunk Brassóba, Szebenbe. Mindkét városban nagy erkölcsi és anyagi sikerrel adtunk magyarnyelvű operákat. Hej, ha ez a mai kor megtudná érteni, mit jelentett ez abban az időben. A fényes eredményen felbuzdulva, Havy átvitte társulatát Bukarestbe, de ott annyira tönkre ment, hogy kollinus János vette át a társaság igazgatását és vitte vissza kocsikon Kolozsvárra. En Follinus-szal utóbb Aradra kerültem, majd a Debreczenben és Nagyváradon működő társulathoz szegődtünk és ott már vasúton utazhattunk téli állomáshelyünkről a nyárira. De nagy uraknak is éreztük magunkat 1 1867-ben ismét Aradon voltam és az első felelős minisztérium kinevezése napján éppen Bánk bán-1 adtuk. Az akkori hírszolgálat bizony még nem volt telefonos és igy a városban nem is tudtak semmit a kiegyezés befejezéséről. Az első hirt mi kaptuk meg a szinház ban. Nagyon fúrta az oldalunkat és azon töprengtünk, hogy milyen módon tudassuk azt a közönséggel Végre nekem az a bizarr ötletem támadt, hogy a darabban, mint Ottó meráni herczeg személyesitője, beleszövöm a királyra mondandó pohárköszöntőmbe. Az eszme általános helyeslésre talált és én a felköszöntőt igy mondtam el: — Éljen a magyar király, a ki népeinek jogos kívánságát belátva, vele egyetértésben akar működni és ennek jeléül kinevezte az első felelős magyar minisztériumot'!