MAGYAR SZÍNPAD 1907. március (10. évfolyam 60-88. sz.)

1907-03-05 / 64. szám

2 1907. márczius 5. Budapesti színpadok. Badapest, márczius 5. A Magyar Királyi Operaház-ben a Monna Vanná-nak, Ábrányi Emil nagysikerű dalművének második előadása ma estére, a harmadik pedig vasárnapra, e hó 10-ére van kitűzve. Csütörtökön A hugonották• ra, pénteken pedig a Sába királynöjé-rt kerül a sor Dalnoki Béni, az Operaház tiszteletbeli tagja, a ki a folyó év elején érte meg művészi pályának ötvenedik évét, e hónap 9-én, szombaton búcsúzik a színpadtól. Bucsufellépéseül a Nürnbergi baba Donáthánját és a Hoffmann meséi harmadik felvonásának Ferencz szerepét választotta. A Nemzeti Szinház-ban csütörtökön és vasárnap este Verő György érdekes uj színmüvét, A nép-et adják elő, mindannyiszor a bemutatóelőadás szereplőivel. Ma a Constantin abbé van műsoron, szerdán Az eszményi férj, pénteken A boszorkány, szombaton Az ember tragédiája. A Vígszínház műsorán a héten is azok az ujdon-ságok váltakoznak, a melyeknek a telt házak ho6szu sorozatát köszönheti a szinház. A tánczos regiment-eb, Kadelburg jóizü vigjétékát, csütörtökön és szombaton ismételik. A tolvajt, Bernstein Henri szenzácziós drámáját mára és péntekre tűzték ki. A Déryné ifiasszony, Herczeg Ferencz nagysikerű színjátéka szerdán és vasárnap kerül sorra. A rákövetkező hétfőn Ismét A tánczos regiment-ei adják. A Magyar Szinház eddigi pályájának legszebb ünnepét üli a hét során, a mikor legnagyobb sikerét, A vig özvegy-et egyfolytában századszor viszi a közönség elé. Lehár Ferencz, a sokat ünnepelt szerző maga fogja ez estén az előadást vezetni, a melynek másik művészi eseménye az lesz, hogy a czimszerepet az Operaház énekmüvésznője, M. Szoyer Ilona fogja játszani, a ki másnap, csütörtökön is fellép a darabban. A jubiláris estére ragyogó uj kiállítás készült s felfrissítették a díszletek és világitó testek sokaságát is. A századik estére már egy hete nincs jegy. M. Szoyer Ilona második fellépésére pedig már csak olcsó jegyek kaphatók. Pénteken, márczius hó nyolczadikán hosszabb cziklusra uj vig özvegy lép a sorba: Küry Klára, a kitől a szinház, a közönség is méltán várja azt a színészi szenzácziót, a mely Lehár remekét uj lendülettel viszi az ujabb jubiláris ünnepek felé. Küry Klára rendkívül becsvágygyal készül uj szerepére, a melyet pénteki első bemutatkozása után a Magyar Szinház színpadán szombaton és vasárnap este is eljátszik. Mindez előadások iránt óriási elővételben nyilatkozik a közönség érdeklődése. Az ünnepi előadásokat megelőzőleg ma ismét F. Sziklai Szeréna lép fel A vig özvegy Hanna szerepében, a melylyel a fővárosban is teljes sikert aratott. m A Királyszinház-ban Buttykay Ákos és Szél Lajos uj operettjének, a Csibészkirály-nak sikere egyre nagyobb méretekben nyilvánul meg. Nap-nap után zsúfolásig megtelik előadásaira — a melyek főleg Fedák Sárinak és Ssiklai Kornélnak hoznak rengeteg tapsot — a Királyszinház nézőtere, a vidéki igazgatók is sorra készülnek már a bemutatóra, s most a külföldi színpadok is jelentkeznek már a rendkívüli sikerű operett megszerzéseért. Ajánlatot tett mind a két bécsi operettszínház, de a Csibészkirály valószínűleg a boroszlói színpadon fog először szinrekerülni, a mely annak idején elsőnek szereste meg Buttykay Ákos másik operettjét, A bolygó görög-öt. A Csibészkirály esti előadásain kivül még vasárnap délután is szinrekerül, s a czimszerepet ezúttal is Fedák Sári játssza, a rendes esti helyárak mellett. A Népszínház- ban eredeti operett bemutatója lesz a hélen. Telekes Béla és Metz Albert müve: A cseikeszleány, melynek meséje a tatár és székely földön játszik. Metz- Albert az operett zeneszerzője már nem ismeretlen z főváros közönsége előtt, egy eredeti balettjével az Operaház-ban aratott sikerL Teleken Béla pedig, mint jeles poéta és müforditó tette nevét ismertté. A csütörtöki újdonság szinlapjatgy fest: A cserkesj leány Operett 3 felvonásban. Jókai novellájából irta: Telekes Béla. Zenéjét szerezte: Metz Albert. Rendező: Stoti Károly. Kai mester: Stefanidesz Károly. Személyek: Kalme, cserkeszleány... ... ... Ksmlóssy E.. Domokos Raskó Ilka, a felesége Ledofszky Oá. Buzdurgán, bőrkereskedö Kovács Bizdurgán ... _ .... (Jjvári Boldizsár Pintér Apor Lubtnszky Mirza _ Q Kápolnai Küry Klára ma este a Casanova hármas női főszerepében fejezi be nagysikerű esti vendégjátékait. Szerdán a Nap és Hold van műsoron, vasárnap délután A kis szökevény kerül mérsékelt helyárakkal szinre, a főszerepben, Küry Klárával. Salome-opera előadása követni fogja a Vígszínház Salome-jának előadását. Legjobban jár pedig a közönség, mely ilyenformán a drámával is, az operával is meg fog ismerkedni. -vÄ kulisszák mögül. Budapest, márczius 5. A Vígszínház újdonságai, — „Micz báró'' és „Salome". — A Vígszínház-nál az a párját ritkító állapot forog tenn, hogy három uj darabot adnak és egyik sem árt a másiknak. A Déryné ifiasszony nem törte meg A tolvaj-1, mely pénteken éri meg huszonötödik előadását és A tánczos regiment nem csökkentette a Déryné ifiasszony vonzóerejiét. Ilyformán kényelmesen készülhetnek egyszerre két darabra: a Micz báió-va és a Salome-ra. Mind a kettő nagy személyzetű darab és azért a színészek közül többen; mindkettőben játszanak. Minthogy pedig egyszerre osztották ki a szerepeket, igen különös összetételben kapták a művészek a megoldásra váró fel- . adatokat. Fenyvesi Emil például, a ki Salome- ban í Heródest fogja játszani, ezzel a szereppel együtt J kapta a Vááth gróf szerepét Zbo/ay Aladár vígjátékában, a melyről a kulisszák mögül a legjobb hirek szivárognak ki. Szerémy Zsoltvay urat fogja játszani, a ki — ha a darabban nincs is szó róla — bizonyára nagy antiszemita és a Salome-ban az „első zsidót" fogja alakítani. Kazaliczky mindenképen előkelő lesz, a büszke Szentannay grófot és a még büszkébb Tigellinust fogja játszani, mig Bárdi Ödön egy mitugrálsz titkárt és egy exotikus kapadó-kinait fog ábrázolni. A hölgyek közül senkisem vesz részt mindkét darabban. A Zboiay müvében Varsányi Irén, Gazsi Mariska és T. Halmi Margit osztozkodnak a főszerepekben, a Wilde darabjában pedig Göthné-Kertész Ella és Haraszthy Hermin. A Salome sikere egyébként előreveti árnyékát; már igen nagy a kereslet jegyekért, pedig még ki sincs tűzve a darab. A Vígszínház ezúttal jól kihasználja a reklámot, a mit a Salome czimü operának csapnak világszerte. Már most érdekes probléma merül fel. Nemde, a Salome ellen csak a szövege miatt lehet állást foglalni, a mely pedig jobb a zenénél. Ha pedig a Vígszínház már előadja a szöveget, csak nem fogják tovább is titkolni a zenét? Igy aztán a Vígszínház egyrészt kihasználja az opera reklámját, de másrészt a Vígszínház előadása megkönnyíti az opera szinrehozatalát. Erről mondta el Fenyvesi Emil az adomát az egyszeri magyar-sváb faluról, a hol azt akarták, hogy a bakter németül is, magyarul is hirdesse az időt. A magyarság azonban ebbe nem ment bele és csak annyi konczessziót tett, hogy tülkölni szabad németül, de hirdetni csak — magyarul! Ha már a hirdetést ugy sem akadályozhatják meg, hát ne bánják, ha meg is szólalnak hozzá a Strausz Richard tülkei. Aminthogy meg is fognak szólalni az Operaház-ban, a hol a Színházi pletykák. Budapest, márczius 5. Az aranyóra ' — Egy szemfiiles gratuldns. — Szombaton este csak egy ember volt boldogabb a világon ifj. Ábrányi Emilnél, a Monna Vanna komponistájánál: Ábrányi Emil. A szenzácziós siker, amit a zseniális fiu aratott, határtalanul boldoggá tette az apát. Arcza sugárzott az örömtől, a mikor az ismerősök gratulálva szorongatták a kezét. A tulajdonképeni ünneplés természetesen a fiatal Ábrányi Emilnek jutott. A hogy eldirigálta a zenekert, nyomában felzúgott a taps és ő zavartan köszönte meg a közönségnek szeretetteljes ováczióját. A felvonások után a függöny előtt is meg kellett jelennie. Hogy hányszor: nem is lehetett megállapítani, mert a huszadik kihívásnál belefáradtunk az olvasásba. De annyi bizonyos, hogy több határozottsággal, nyugodtabb elegáncziával kevés szerzőt láttunk a lámpák előtt. Előadás után folytatódott az ünneplés. A lelkes közönségnek egy része az Operaház szinészbejárója köré csoportosult, hogy egészen közelről is, lássa a fiatal Ábrányi-1. És a mint megjelent az apja karján, közrefogták az ismerősök, sorba kezet fogtak vele, ölelték, szorongatták és mintha ki sem fogynának a d csérő és üdvözlő szavakbői. Valóságos embergyürü képződött körülötte, a melyen keresztül alig volt képes a kocsijához jutni, A kocsiban aztán az apja igy szólt: — Azt hiszem a többiek már várnak a vacsorával. Későre jár az idő. — Bizony, késő lehet már. És ezzel a fiatal komponista a mellényzsebébe nyúlt, hogy megnézze hány az idő. Nem csekély álmélkodására azonban a mellényzseb — üres volt, az óra, egy gyönyörű aranyóra eltűnt belőle. — Hol lehet vájjon? Tudtommal nem vettem ki. S a mielőtt kijöttünk a színházból, még meg volt! Kétségtelen, hogy — ellopták! ... Csakugyan ellopták a szép aranyórát. Valamelyik szives gratuláns csente ki a zsebéből,, a nagy szeretet közepette. De azért a fiatal Ábrányi nem esett kétségbe. Az elért siker bőven kárpótolta az ellopott aranyóráért. Figaro. Színházi áíet. Budapest, márczius 5. A jó párti. — Lehár es a házasságközvetitö. — Holnap este Lehár Ferenczet ünnepli majd tont Budapest. A vig özvegy századik előadása lesz szerdán a Magyar Szinház-ban és a sokfajta ünnepléshez igen különös ováczió is járul. Zoltán Jenő, a Magyar Szinház igazgatója, a minap levelet kapott egy — budapesti házasságközvetitőtől a ki a levélben azt kérte, hogy „hozza össze" őket Lehár-xa\. „Rettenes azt nézni", — mondja a levél — „hogy egy ilyen nagy ember még agglegény. A mi dus választékunk — 100,000 koronától feljebb! — talán meghallgatásra talál a Maximnóta geniális megalkotójánál". Zoltán Jenő azt felelte a levélre, hogy i Lehár Ferencz már régebben megfogadta, hogy csak szerelemből fog nősülni; a házasságközvetitök tehát ne keressék föl a színházban, — hanem a lakásán I ,,, M. /s