MAGYAR SZÍNPAD 1907. március (10. évfolyam 60-88. sz.)
1907-03-31 / 88. szám
1 Í 1907. má'czius 17. VIGSZBNHÁZ. A „Déryné ifiasszonjr" szövege. 2. felvond». Thuretzky táblabíró alsó- j turai portáján nagy az izgalom. Magyar diátriaták érkeztek a helységbe és ez ugyancsak felizgatja Gábit, a házigazda gyámfiát. Maga Thuretzky azonban édeskeveset törödik színészekkel. Neki nagyon rossz véleménye vau a komédiásokról és elkeseredve regél arról az előadásról, a melyet Pesten látott és a melyben egy suviczkos ábrázatú ember pénzért abajgatott. Bezzeg kitüntető előzékenységgel fogadja gróf Szepessyt, a ki abban fárad, hogy német truppot vigyen Kassára. Pedig éppen Kassára készülnek a magyar színészek is, a kik közt ott van a hires Déryné is. A szegény magyar Bzinészek összekülönböznek a fuvarossal és e miatt kénytelenek Thuretzky elé járulni panaszukkal. Igy találkozik Déryné ismét Szepessyvel, a kivel Bártfán már megismerkedett volt, még pedig ugy, hogy Szepessy felpofozott egy német diákot, a ki fütyülni mert a magyar művésznő játéka alatt. Azóta azonban a gróf hasztalan akart Déryné nyomába jutni. Most ismét találkoznak és a magyar művésznő meghódítja a germán szellemben nevelkedett grófot a honi művészet számára. Szepessy elcsapja a német truppot, a melyet Kassa számára szerződtetett. A felvonásban szereplő magyar színészek közt van Szentpétery, az úttörő magyar színész és leánya, Zsuzsika, a ki hamarosan megveszi Gabi szivét. Nincs is Gabinak maradása otthon és szökik a színészek után Kassára II. felvonás. Kassán vagyunk a Déryné szállásán. A társulat próbálja a Korány zendülését. Déryné diese ségének tetőpontján van, mindenki csodálja, bár hire a Szepessy protegáló barátsága folytán szenved. Gabi ott van a színészek közt és Zsuzsi kezdi megérteni a fiatal színészt. Persze Thuretzky nem nyugodott meg gyámfia szökésébe és már többször vitte haza, de a gyerek mindig visszaszökik. Kilényi, a kit a támlát elcsapott a direkeziótól, abban mesterkedik, hogy Dérynét elszerződtesse, de a müvéeznő nem akar Kassáról távozni, már csak Sj epessy miatt sem. Nagyon szereti a grófot, de semmiképen <em bírható rá arra, mire Lubyné, az uj direktor felesége kéri, hogy pénzt kérjen a gróftól. Lubyné haragjában nagyon megséiti Dérynét, a ki számára a gró f aztán kedves elégtételt készit elő. Szepössy felesége meglátogatja a színésznőt és szeretete jeléül átadja neki a saját menyaszszonyi ruháját. A hatalmas jelenet hatása alatt Déryné menekülni igyekezik a gróf közelécől és elfogadja Kilényi csabitó ajánlatát. Erre aztán az egész trupp Dérynével szökik. III. felvonás. Egy erdélyi helység határában éri utói a gróf Dérynét, de nem tudja többé visszahódítani. A művésznő megindító szavakban búcsúzik tőle. A derék Thuretzky is egészen megtért és most már lelkesedik a magyar színészetért, Gabi pedig, a későbbi Egressy Gabi, ott marad Zsuzsikánál holtomiglan-holtodiglan. A »Salome« szövege. Salome, Heródes mostohalánya, beleszeret Keresztelő Jánosba, a kit prédikác iói miatt börtönbe vetettek, bár Heródes egyébként sajnálja a prófétát. Babonás hitében kissé fél is tőle. János visszau'asitja Salome szerelmét és ezzel maga ellen bőszíti Salomét. A királyleány bosszút forral. A mikor Heródes, a ki bűnös vágyódással viseltetik mostohalánya iránt, felhívja Salomét, hogy lejtsen előtte tánezol, a leány kijelenti, hogy megteszi, ha aztán kérhet érte valamit. Heródes megígéri, hogy a táncz fejében teljesíteni fogja Sa ome óhaját. Salome tánezol és aztán János fejét követeli. Heródes hasztalan kérleli a leányt, ez megmarad kívánsága mellett és Heródes végre is lefejezteti Jánost. Tálczán hozzák a próféta fejét a szerelmében őrjöngő Sa'omenak, a kit aztán Heródes összekaszaboltad Egy órára nézzük meg az »Apolló« szinház előadásait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszínház mellett Előadasok délután 4-től tolyUtólag éjfélig. »A tolvaj« szövege. I. felvonás. Lagardes Raymond gazdag kereskedő, a ki uri kényelemben él háromszázezer fraknyi évi jövedelméből. Szeretét megosztja fiatal második felesége, Isabelle és első házasságbeli fia, Fernand között. Tourainei kastélyában vendégül fogadja a Voysin házaspárt, régi pajtását Richárdot és annak fiatal feleségét, Marie Louiset, a ki hamarosan bizalmas barátnője lesz Isabellenek. Marie Louise fanatikusan szereti férjét és ilyformán természetesen ügyet sem vet a szegény kis Fernandra, a kinek alig husz esztendős szivében lángoló érzelem ébred a gyönyörű asszony iránt. Az emiitetteken kivül még egy ember tartózkodik a kastélyban, bizonyos Zambault, a kiről azonban hamarosan kitűnik, hogy tulajdonképen Gondoinnek hívják, vizsgálóbíró volt és Lagardes azért hivta meg, hogy egy házitolvaj nyomára vezessen, a ki egy idő óta megdézsmálja a pénzes szekrényt. Gondoin Fernand gyanús viselkedéséből arra következtet, hogy a tolvaj csupán Fernand lehet. Mindannyian le vannak sújtva. Ki vállalkozik arra, hogy Fernanddal közölje a borzalmas gyanút ? Marie Louise vállalkozik rá, ki is siet a kertbe, hogy Fernanddal beszéljen, de azzal jön vissza, hogy nem találkozott a fiatal emberrel. Pedig tudjuk, hogy Fernand éppen az asszonyt várta. Csakhamar megjelenik Fernand is és némi habozás után beismeri, hogy a lopást ő követte el. TI. félvonás. Richard és Marie Louise viszszavonultak szobájukba. Richard mély részvéttel viseltetik barátjának szerencsétlensége iránt, nem bir abba beletörődni, hogy Fernand lenne a tolvaj. Maga is próbálkozik, hogy igaz-e, hogy egy késsel fel lehet feszíteni a szekrényeket. A kísérlet borzalmasan sikerül, Richard a felesége fehérneműi közt hatezer frankot talál, a melyről izgalmas vallatás után kiderül, hogy lopott pénz. Kiderül, hogy Marie Louise, csakhogy lépést tarthasson barátnőjének elegancziájával, lopott és aztán rábírta Fernandot, hogy vállalja el a tettességet. Az asszony kétségbeesetten mondja el, mikép került be egyszerre az előkelő, gazdag társaságba, uzsorások karmaiba és végül is lopásra vetemedett. Richard már-már megbocsát, de egyszerre csak rémes gyanú ébred benne: Miért áldozza fel magát Fernand ? Bizonyos, hogy a fiatal ember a Marie Louise kedvese. Es ezt a gyanút az asszony nem tudja eloszlatni. III. felvonás. Lagardes megtört szívvel száműzni akarja fiát Braziliába. A szegény fiu el is búcsúzik, távozik a szörnyű váddal terhelten, de ekkor kitör Marie Louiseból az igazság szava, bevallja a lopást. Richard most ismét azt hiszi, hogy felesége a kedvesét akarja megmenteni, de az asszony ebben a- tekintetben tisztázza magát és most a házaspár távozik Braziliába, hogy Marie Louise ott expiáljon. Egy órára nézzük meg az »Apolló« szinház előad»sait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszínház mellett. Előadások délután 4-től folytatólag éfjélig. Arezom szépaégétl Vállam, nyakam, karom fehérségét! Kazam finomságéi! egyedül a valódi „gyöngyvirág créme" csodás hatásának köszönhetem 1 Kapható Budapesten a Városi gyógytárban Váczi-utcza 34/10. sz. Kis tégely ára 1 kor. Nagy tégely ára 1.50. NÉPSZÍNHÁZ. ItMMMUtti „A cserkeszleány" szövege. EUi felvonás. Buzdurgán tatár murza fogságban tartja, sok magyarral egyi tt, Damokos Istvánt is, a kinek otthon szenvedő iiju hitvesét Apor István szeretné feleségül venni Ezért, mikor Aport a váltságdíjjal elküldik a mnrzához Domokosért Apor a váltságdíj egy részét azért adja Buzdurgánnak, hogy foglyát ne bocsássa szabadon. Damokos szabaditásán fáradozik Kalme cserkeszlány is, de Damokos nem akar szökni, Boldizsár, egy ravasz székely legény is ott jár a murza udvarában, a hol megismerkedik Kaiméval, a ki nagyon megtetszik neki. Boldizsár tudomást szerei Apor álnokságáról, leleplezi Buzdurgán előtt és ráveszi a murzát, hogy vegye üldözőbe Aport és törjön be a Damokosok kastélyába, magyar földre. Második félvonás. A ravasz Boldizsár először is tőrbe ejti Aport, a kit vaskapcsok közzé szorítva, ártalmatlanná tesz. Azután a tatárokat Buzdurgán vezetése alatt, becsalja a kastélyba, melynek asszonynépét és Damokos hitvesét előbb egv rejtekajtón elvezeti. A murza cselt gyanít és ezért arra kényszeríti Boldizsárt, hegy cseréljen vele ruhát. Ez csak kapóra jön a furfangos székelynek, a ki a murza ruhájában maga is a rejtekúton elmenekül. A cserben hagyott és tőrbecsalt tatárok pedig Buzdurgánt verik el, a kit Bo dizsárnak néznek. Harmadik felvonás. A tatárok Aport bozsik haza magyar földről, a kit mély börtönbe vetnek. Kaimé megint szökést kinál Damokos Istvánnak, de ö — nehogy a többi magyar fogoly sorsát nehezítse — nem akar szökni. Boldizsár vezetése alatt megérkeznek a magyar asszonyok, vélük Damokos István hitvese is. Boldizsárnak, mert mindenütt Buzdurgánnak vélték, sikerült bejutnia tatár földre. Ekkor érkezik a kán követe, a ki hozza ura parancsát, hogy az összes magyar foglyokat szabadon kell bocsátani. Damokos hitvese boldogan borul szabaddá lett férje karjaiba, Kalme pedig Boldizsárt követi mint jövendőbelije. Epv órara nézzük meg az »Apolló« szinház előadásait, VIII, Népszinház-u. 1—3. Népszínház mellett. Előadások délután 4-től folytatólag éjfélig. QTCQN Egyotmv u. O mi Minden eperi *« epnflr ének és zui-fiMtahi kaphatók: „O D E O N" Schiff és társa czégnél ltu' |.ip< 1«t. Egjrelete-u k. I Med <Pr :sef ie) Dr. Deutsch József (Prof. Iszlay V. m. asslstense) FOGORVOS, Budapest, VI., Gyár-utcza 4. (Klrály-utoza mellett*. A legtökéletesebb fogorvosi munkálatok Iszlay tanár egészen specziális módszere szerint, teljesen fájdalmat! Szokásos mérsékelt árak ' Cl IT Cí NAGYKÁVÉHÁZ! „CUl 1 c. HÁKÓCZY-ÖT 20. Naponta d. u. katonazene — Esténkint ifj Horváth Ernő hires szólista czigányprimás elsőrendű zenekarával hangversenyez. — Válogatott hideg buffet, családok találkozó helye. — Egész éjjel nyitva — Tisztelettel Grossmann A. kávés. Í18iSft^SS STESfiBESG cs. és kir. udvari hanffnirjjvérábin.
