MAGYAR SZÍNPAD 1907. március (10. évfolyam 60-88. sz.)

1907-03-03 / 62. szám

1907 márczius 2. 20 Budapesti színpadok. WaAapast, márczius 3 A Magyat Királyi Operaház-bari tegnap este igen nagy sikerrel került bemutatóra ifj. Ábrányi Emil operája, a Monna Vaana. A közönség a nagy tdientumu komponista érdekes müvét a legnagyobb elismeréssel fogadta és a szerzőt a a kiváló szövegíróval: Ábrányi Emillel együtt megszámlálhatatlan sokszor a függöny elé szólította, hangos tapsok között. A kitűnő előadás főszereplői: Krammer Teréz, Anthes, Beck, Szemere és Dalnoki hasonló ováczióban részesültek. Az Operaház e heti műsorát a színlap alatt találják olvasóink. » A Nemzeti Ssinház- ban tegnap esti premierjén Verő György érdekes színmüve : A nép, igen nagy sikert aratolt. Az ismertnevü színpadi irót a felvonások után sokszor a lámpák elé hívták és a főszereplőkkel: P. Márkus Emiliával, Beregi-veI, Gál \al és Rákosi Szidivel együtt szívélyesen ünnepelték. A nép a héten háromszor kerül előadásra: hétfőn, csütörtökön és jövő vasárnap este. A hét többi estéin a legvonzóbb müsordarabok kerülnek előadásra. * A Vígszínház műsorán is azok az újdonságok váltakoznak, a melyeknek a telt házak hosszú sorozatát köszönheti a színház. Ma este A tánczos regiment-et, Kadelbutg jóizü vigjétékát játszszák, a melyet aztán hétfőn, csütörtökön és szombaton ismételnek. A tolvajt, Bernstein Henri szenzácziós drámáját keddre és péntekre tűzték ki. A Déiyné ifiasszony, Herczeg Ferencz nagysikerű színjátéka szerdán és a jövő vasárnap kerül sorra. A rákövetkező hétfőn ismét A tánczos regiment-ét adják. * A Magyat Színház helét A vig özvegy jubileuma s a vele kapcsolatos művészi események ünnepivé teszik Nevezetes eseménye a hétnek M. Szjyet Ilona szerdai és csütörtöki vendégjátéka és nyomban ezután Ktity Klára föllépése, a melyet márczius folyamán a művésznőnek sorozatos vendédszereplése fog követni. Hétfőn és kedden F. Sziklai Szeréna, a pécsi szinház primadonnája játssza a vig özvegyet. Jövő vasárnap, márczius 10-én délután A koldusgtóf kerül szinre mérsékelt helyárakkal. « A Kiiályszinház-ban első jubileuma felé halad A csibészkirály, ez a pompás, nagy vonzóerejü újdonság, mely a héten is minden este Fedák Sárival a czimszerepben kerül előadásra. Jövő vasárnap délután is A csibészkirály kerül szinre. • A Népszínház újdonságáról: A cserkeszleány-ról, mely csütörtökön kerül bemutatóra, mai számunk más helyén bővebben irunk. Hétfőn és kedden Küry Klára vendégszerepel: hétfőn a L///-ben lép fel, kedden pedig a Casanova hármas női főszerepében fejezi be nagysikerű vendégjátékait. Szerdán a Nap és Hold van műsoron, jövő vasárnap délután A kis szökevény. A kulisszák mögül Budapest, márczius 3. „A cserkeszleány." — A w Népszínház" csütörtöki újdonsága. — Megyeri Dezső igazgató rezsimje második újdonságára készül most a Népsiinhdz-ban és az első újdonság kiváló franczia szerzői nem vehetik rossz néven, ha konstatáljuk, hogy bennünket — és vélünk együtt bizonyára a közönséget is — ez a második újdonság az elsőnél sokkal jobban érdekel. Mert ezúttal magyar szerzők uj operettje kerül a Népszínház közönsége elé és ezenfelül két olyan szerző munkája, a kik ismert és jóhangzásu nevet szerezte* már maguknak eddig is, bárha ez az első színpadi müvük, melylyel a színházi közönségnek bemutatkoznak. A Népszínház uj operettjének A cserkeszleány a czime és szövegét az uj magyar poétanemzedék egyik legerősebb és legegyénibb tehetségű tagja: Telekes Béla irta. A kitűnő lirai költő neve ezúttal nem először jelenik meg szinlapon: néhány előkelő és igazán irodalmi fordítása révén a színházi világban is jól ismerik. Hauptmann és tfcsta/rd-forditásai felérnek I egy-egy nemes eredeti munkával. - A cserkeszleány komponistája: Metz Albert pedig a zenész-köröknek szerez meglepetést — 1 és kellemes meglepetést — azzal, hogy operettpartiturával örvendezteti meg a közönséget. Metz a Magyar Királyi Operaház zenekarának egyik legkiválóbb. tagja: képzett, komoly és tartalmas muzsikus, a ki már nem egy kompozicziójával aratott sikert. Az újdonság szinlapja igy fest: A cserkcs, leány Operett 3 felvonásban. Jókai novellájából irta: Telekes Béla. Zenéjét szerezte; Metz Albert. Rendező: Stoll [Károly. Karmester: Stefanidesz Károly. Személyek: Kalme, cserkeszleány Komlóssy E. Domokos Raskó Ilka, a felesége Ledofszky G. Buzdurgán, borkereskedő Kovács Bizdurgán Újvári Boldizsár Pintér Apor Lubinszky Mirza G. Kápolnai Mint e színlap elárulja: Telekes Béla Jókai-mk egyik legszebb és legérdekesebb elbeszéléséből : A damokosok ból vette librettója meséjét, melyet költői romantikával és bőséges humorral dolgozott fel. Elejétől végig szinszerü ez a mese, melyet sok kedves és vidám epizód is tarkit. A cserkeszleány hősnője Kalme, a ki Jókai Damokosok czimü regényes elbeszéléséből kerül a színpadra, de nagyrészt más, vidámabb szerephez jut, mint a milyent a regényben játszik. Buzduigán tatár murzának, a ki látszatra rettenetes nagyhatalom, valójában pedig nevetségesen gyönge bábtermészet, a legkedveltebb felesége a háremben is leány marad és beleszeret abba a fuifangos székelybe, Boldizsárba, a ki a murza rabságában sínylődő urát kiszabadítani jő Buzdurgán rezidencziájába és itt nemcsak a rab magyarokat szabadítja ki, de a murza egész udvartartását is szétzavarja és a cserkeszleányt feleségül Székelyországba viszi. Főkép pedig — zene alá Íródott ez a librettó. A szövegíró mindenütt hálás alkalmakat kinál a komponistának, a ki szindus, magyaros — különösen székely motívumokban bővelkedő — muzsikával illusztrálja a cselekvényt. Értékes munka kerül hát bemutatóra a Népszinház-ban, a hol méltó sikerét bizonyára nem hiába várják mindazok, a kik arra rászolgáltak. Ö. Színházi pletykák. Budapest, márczius 3. Vasárnapi apróságok. (I. A pályázók vallása.) A legaktuálisabb színházi kérdés, mely most a színházi világban a legnagyobb izgalmat okozza, a Népszínház bérletének kérdése. Ki lesz a Népszínház uj igazgatója? — kérdezgetkés találgatják mindenfelé, de határozott választ persze senki sem tud adni; ma talán még a Népszínházi Bizottság tagjai se tudnának erre megfelelni. Tehát folyik a kombinálgatás — mindenféle szempontoktól támogatva. Egy erről vitatkozó színházi társaságban még az a szempont is felmerült, hogy milyen vallásúak a pályázók, pedig ebben a művészeti kérdésben igazán nem játszik szerepet a felekezeti szempont. Valaki konstatálta: — A komoly pályázók közül három zsidó 1 Zoltán Jenő, Sziklai Kornél és Máiton Miksa dr. Ez baj! Mire egy másik rögtön korrigálta: — Dehogy baj! Mind a három zsidó pályázónak — keresztény a felesége! Meg aztán van egy negyedik komoly pályázó: Mérei Adolf és az keresztény 1 — Igen ám! — kiáltotta diadalmasan a felekezeti alapon vitatkozó — Csakhogy ennek a keresztény pályázónak meg a — felesége zsidó! .. . Végül — a történeti hűség kedvéért — fel kell jegyeznünk, hogy abban állapodtak meg, hogy a Népszínház jövendő igazgatója olyan valaki lesz, a ki maga is keresztény, de a felesége is az. Hogy pediglen ez kicsoda: az a közel napokban nyilvánosságra fog jutni... (ÍJ. Az udvarias igazgató.) Egyik színházunknak az igazgatója roppant udvarias, előzékeny és szeretetreméltó ember. Olyan ember, a ki a légynek se szeret ártani és ezért valóságos lelkifájdalma van, ha valakivel valamelyes reá nézve kellemetlen dolgot kell tudatnia. Pedig ez sokszor megesik. A minap sürgősen magához kérette egy színpadi írónkat, a ki uj darabját nemrég nyújtotta be a színházhoz. A szerző sietve felkereste az igazgatót, a ki a mikor belépett a szerző hozzá, legelőször is helylyel kínálta meg, azután cognac-kal, szivarral traktálta, majd el kezdett vele beszélgetni előbb irodalomról, színházról, majd — politikáról. Délelőtt tizenegy órakor lépett be a szerző az igazgató szobájaba és déli egy órakor még mindig a — kiegyezésről folyt a szó. Végre is a szerző nem birta ki és megkérdezte : — Dehát, kedves igazgató ur, voltaképen miért hivatott ön engem olyan sürgősen? — Hjal — felelte az igazgató erre szinte bocsánatkérő hangon — Csak azért, hogy tudomására hozzám, hogy a darabját nem fogadhalom el előadásra!.. . (III. A tenger kritikája.) Az Operaház tájékán még mindig sokat beszélnek azokról a szerencsétlenül járt német operaénekesekről és operaénekesnőkről, a kik a „Berlin" nevü hajó katasztrófája alkalmából a tengerbe fulladtak. Az operaházi törzsasztalnál a katasztrófa kapcsán sokat évődtek Müller Charles-al, a derék budapesti impresszárióval, a ki büszkén hangoztatta, hogy a „Berlin"-en nem utazott egy se az ő „kliensei" közül, már ludniilik azok közül, a kiknek vendégszerepléseit ő szokta közvetíteni. — Bizony, nem volt ott egyse az én művészeim közül! — erősítgette Müller — Azokkal ilyesmi nem történhetik meg! Az én művészeim nem fulladnak a tengerbei A mire az Operaház egyik művésze csöndes gunynyal jegyezte meg: v — Persze, persze, mert az ön művészeit még a tenger is — kiköpi 1 . . . (IV. A szerző neve.) Ez az apróság Bécsből érkezett, de bennünket is érdekel, mert A tolvaj nagyhirü szerzőjéről : Henry Bernstein-ról van szó. A mult héten mutatták be a bécsi Volksih ihter- ben A tolvaj-1 óriási sikerrel. Ugy volt, hogy a szerző is jelen lesz a premieren, de Bernstein az utolsó napon táviratozott, hogy nem jöhet el. A közönség nagy része ezt nem tudta és különösen a második felvonás után zajosan hivta a szerzőt. Erre a függöny elé lépett a Volkstheater igazgatója — a ki egyike a legszórakozotabb színházi embereknek — és egy kis beszédet intézett a közönséghez, mely szerencsétlenségére, igy kezdődött: — A távollevő szerző: Henry Sternberg nevében . . . . . . Tovább nem folytathatta, a közönség kaczagása miatt. Tartarin. Felvonásközben. Budapest, márczius 3. Az előleg. — A szerző, a kinek elvei vannak. — Molnár Ferencz, A doktor ur és a Józsi szerzője, befejezte uj vígjátékát: Az ördög-ót A darab már készen volt ugyan, de egyes jeleneteken még csiszolt, simított. Nagy gonddal