MAGYAR SZÍNPAD 1907. március (10. évfolyam 60-88. sz.)

1907-03-20 / 79. szám

1907. márczius 16. 1907 Budapesti színpadok. liAiput, márczius 20 A Megy a/ Királyi Operaház- ban Feinhals Frigyes, bajor kamaraénekes holnap, csütörtökön a Don Juan czimszerepében lép fel (évi bérlet 48. sz., havi bérlet 12. sz.). Szombaton a bérlőkre való tekintettel A nürnbergi mester dalnokck-at ismétlik meg bérletfolyamban Feinhals fellépésével. (Évi bérlet 49. szám, havi bérlet 13. sz.). A Feinhals-előadásokra felemelt helyárak érvényesek, elővételi dij nélkül. Pénteken az Operaház és Nemzeti Szinház nyugdíjintézete javára a Tannhäuser kerül előadásra, vasárnap este pedig ifjú Ábrányi Emil Monna Vanna czimü operáját adják elő. A Nemzeii Szinház-ban szombaton kerül bemutatóra a Wesselényi czimü történeti dráma. A szerzője Koroda Pál, a ki nem most ismerkedik meg először a sikerre), néhány esztendővel ezelőtt szép sikerrel adták elő a Nemzeti Szinház színpadán Alkibiades czimü tragédiáját. Ezúttal a magyar históriából merítette tárgyát és idősebbik Wesselényi Miklós érdekes alakját állította be egy érdekes dráma keretébe. A Nemzeti Szinház nagy ambiczióval készül az újdonságra, a mely már teljesen készen várja bemutatóját. A szinlapja ez: WESSELÉNYI. TörténetiIdráina/3Jelvonásban.;lrta : Koroda Pál. Wesselényi Miklós ... Cserey Ilona Anna Damél István Cserey Farkas ... Bánffy Rali Haller János Zsuzsa Korniss Zsigmond Bethlen Lajos ... Laskay Halmágyi Laczkovics laczoby Lord Hyams Kotsy ... Eöry Dewin Wentura Lybad Konyhamester Gllgov Pinczemester András Moflch Apácza Személyek: Bak* Cs. Alszeghy I. Paulay E. Kürthy Náday F. Szacsvay Heténvi Gabányi Lánczy I. Horváth Náday B. Gyenes Mihályfi Pálfi ... Horváth Gabányi I. ._ Bónis Hajdú Nárczis Dezső Latabár Abonyi Faludi . Magyari Iványi Mészáros Németh I. Csütörtökre a Hedda Gabler, péntekre pedig Verő György uj színmüve A nép van kitűzve, mind a kettő a rendes szereposztásban. Szombaton és vasárnap a Weeselényi kerül előadásra. A Vigszinhdz-ban Góthné-Kertész Ella ma este a Salome czimszerepét fogja kreálni. A mai estét Wilde drámájával, a Salome-val végzik és ezt megelőzi a Micz báró Zboray Aladár mulatságos vígjátéka, a melyet a vasárnapi zsúfolt ház közönsége is szívélyesen fogadott. A Salome-1 csütörtökön a Déryné ifiaszszony-nyal együtt is adják. Pénteken Duse Eleonora lép fel olasz társulatával A kaméliás hölgy-ben. A világhírű művésznőt, a ki ezúttal először játszik a Vigszinház- ban, a legnagyobb érdeklődéssel várják. Második és utolsó fellépése szombaton lesz, a mikor a Rosmersholmban Rebekát játssza. |gA Magyar Szinház paratlan népszerüségfl darabjának, A vig özvegy-nek eddigi fényes pályafutásán is emlékezetes az a nagyszerű fellendülés, a melylyel az operett — mostani kitűnő címszereplőjének, Küry Klárának vendégjátéka óta — a második százas sorozatban előrehalad. Küry Klára eddig tízszer játszott s tiz nap óta egyetlen előadásra sem nyilt meg az esti pénztár, mert napokkal előbb elkelt ez estékre minden jegy. A vasárnapi előadáson ismét jelen volt Lehár Ferencz a szerző, a ki néhány napja vendége fővárosunknak. A vig özvegy most következő előadásaira is hasonlóan nagy az elővétel s tömegesen vitt a iegyet a karszemélyzet ma délutáni jutalomjátékára és a hét végére eső ünnep délutáni előadásokra is. A kiváló primadonna az összes délutáni előadásokon is fellép, mindenkor rendes esti helyárak mellett, de elővételi dij nélkül. A jövő héten A vig özvegy már ötödször jubilál egyébként. Csütörtökön, márczius 28-án lesz ugyanis a darab 125-ik sorozatos előadása. A Királyszinház szombati újdonságát, a Tüskerózsá-1, Fedák Sári uj kreácziójára 6 a két szerzőnek: Martos Ferencznek és facobi Viktornak sok szinpadi sikerére való tekintettel különös érdeklődéssel várja a közönség, a kinek a Tüskerózsá előreláthatólag hosszú sorozatos előadásain nagyon vidám estékben lesz része. A librettó ugyanis rendkívül mulatságos komikus helyzeteket és Sziklai, Németh, Rátkai és Körmendy által személyesített alakokat visz színpadra, a mellett, hogy egy romantikus szerelmi történet keretében kapcsolja össze LonaSzendilét, a kit Fedák Sári játszik és a Kötnyei Bélára bizott magyar vitézt, Adorjánt. Fedák Sári, a ki művészetének teljes skáláját megszólaltató, valódi parádés szerepet játszik, úgyszólván le nem kerül a színpadról, a hol kettős alakjában a legellentétesebb helyzetekben, ragyogó jelmezekben és Jacobi Viktor muzsikájának leghatásosabb számaival viszi a darabot, a mely egy régi székely vár korhű plasztikus beépítésével, a tatár khán udvarával, bayáderjeivel színes kiállításra ád hálás alkalmat. A Tüskerózsá-nak tánczos része is gazdag: Fedák Sárin kivül Sziklai Kornél egy eredeti groteszk örménytánczczal, Ötvös Gita a balletkar pedig egy keleti csábiánczczal szerepelnek. Az újdonság szinlapja a következő: ( TÜSKERÓZSA. ^ Operett 3 felvonásban. Irta : Martos Ferencz, zenéjét szerzette: Jacobi Victor. Rendező: Bokor József. . Karmester: Marthon Géza. Személyek: Lóna-Szendile ... Ribarcz . Adorján Murza Khán ... Haide Vártán Demeter ... ... uszuf Magyar harezos Tatár hirnök... őr Fedák S. Németh Környey Rátkai Ötvös G. Sziklai Csiszér Körmendy Tarnai Z. Molnár Gyenis Történik Lóna várában, a 13-ik században. A Tüskerózsa szombati bemutatójáig, a melyet a legélénkebb érdeklődés előz meg, csütörtökön a népszerű Csibészkirály-1 játsszák. Ma este jubilál a vonzó Sogun, a melynek ez ötvenedik előadásán Miss Maud Allan is föllép, pénteken pedig Blaha Lujza asszony vendégszerepel A harang-ban.\ 3* A Népszínház- ban a héten Blaha Lujza még háromszor fog föllépni. Csütörtökön az Éjjel az erdőn-ben, szombaton délután a műszaki személyzet jutalomjátékául A toloncz- ban és vasárnap A gyimesi vadvirágban. A Népszínházi Bizottság e szezón végén a szinház műszaki személyzetének is engedett egy jutalomjátékot, melyet szombaton délután tartanak meg. Szinre fog kerülni Tóth Ede népszínműve: A toloncz, még pedig négy vendégmüvészszel: Jászai Mari, Blahu Lujza, Németh József és Nydray Antal fellépésével. Jászai Mari egyik legérdekesebb alakításában, Ördög Sárában fog az előadásnak érdekességet kölcsönözni. Blaha Lujza régi kitűnő szerepét: Angyal Liszkát játssza. Németh József Fridolint, Nyárai Antal pedig a zsidó fiút: Lőrinczet adja. A toloncz szombat délutáni előadását rendes esti helyárakKal (elővételi dijak nélkül) tartják meg. A cserkeszleány, melynek minden előadása iránt állandó a közönség érdeklődése, a hét folyamán ismét három estén szerepel a műsoron és pedig ma pénteken és szombaton. .A kulisszák mögül. Budapest, márczius 20. „Salome." — A fordító Wilde darabjáról. — A Vígszínház ma este mutatja be a Wilde Oszkár Salome-ját. Különös és előre nem látott véletlen miatt a mult hét szombatjára kitűzött premier az utolsó perezben elmaradt. Ha hihetünk az úgynevezett „szinházi kabalák"-ban: ez a véletlen Wilde leghatalmasabb drámájának budapesti karrierjére nézve jót jelent. Tudnivaló, hogy Shakespeae-en kivül angol drámának még olyan nagy világközi hatása nem volt, mint Wilde nek a Salome-val. Ezt a müvet a müveit Európa minden nyelvére lefordították, a világ minden nagyobb városában szinre hozták, néhol a czenzura egyenes kijátszásával, másutt rendőri botrányok kíséretében, de végül is Salome eljutott a művészi értékelésnek és hírnévnek arra a fokára, hogy ma már nem perverz drámát, hanem mély költői alkotást látnak benne azok is, a kik még nemrég kigyót-békát kiáltottak rá. Wilde ezzel a müvével ugy járt, mint a művészek általában a legjobb alkotásaikkal Mig kisebb jelentőségű színmüveivel babért és pénzt arató t, addig a Salome vdl csak kellemetlenségei és keserűségei voltak. A drámát 1892 ben, tehát tizenöt évvel ezelőtt irta franczia nyelven és párisi barátjai — a ki ma a legjobb nevü franczia irók közé tartoznak — nemcsak korrekt francziaságát, hanem stílusának művészi erejét is csodálták benne. Sarah Bernhardt a Salome-1 elvitte magával Londonba és a Pláce-Theatreben fel is lépett benne, de a hatóság csakhamar betiltotta az előadást azon a czimen, hogy a „szentírás epizódjának dramatizálása nem engedhető meg". Wilde erre a drámát — Pierre Louys-nak ajánlva — kiadta könyvalakban, a melyet az angol kritika valóságos kaczagó kórussal fogadott. Kétségbe vonták, hogy Wilde maga irta a darabot; korrekt francziaságát ugy magyarázták, hogy valamelyik párisi barátja volt szives lefordítani vagy egyenesen megírni helyette a drámát. Douglas Alfréd lord, Wilde meghitt barátja ezekre a támadásokra azzal felelt, hogy leforditatta a drámát angol nyelvre és Aubrey Beardsley congeniális illusztráczióval kiadta könyvalakban. Angol nyelven azonban a legújabb időkig nem került szinre Salome. 1905-ben [a New Staqe Club, 1906-ban pedig a Litterayr Theatre Club hozta szinre Londonban a Douglas lord fordítását, de az angol kritika még most sem enyhült meg Wilde szellemével szemben. Külföldön annál nagyobb hatása volt a költeménynek. Párisban a Théatre Libte buzgó és bátor igazgatója, Lugné Poé — most az Oeuvre igazgatója és Suzanne Després férje — még 1896-ban előadta a Salome-1, Lina Muntz-ú a czimszerepben. Wilde a readingi fegyházban kapta meg a bemutató hirét és ez alkalommal barátjának, Robert Ross-nak a következőt irta: „ . . . Tudtára kell adnom, hogy mennyire megjutalmazva éreztem magam darabom előadásával és hogy köszönetemet elküldtem Lugné-Poé-nak. Nagy dolog az, hogy a kegyvesztettség és szégyen idején még művésznek tekintenek. Szeretném, ha több örömet találnék benne, de ugy látszik, meghaltam mindenféle emóczió irányában, kivéve az aggodalmat és a kétségbeesést. Különben legyen szives tudtára adni Lugné-Poé-naV, hogy érzem a megtisztelőt abban, a miben részesített, ö maga is poéta. Írjon kérem nekem minderről választ és érdeklődjék, nézzen utána annak, hogy mit mondanak Lemaitre, Bauer és Satcey a darabomhoz". Életében csak ennyi jutott osztályrészül Wilde-nek abból a világraszóló dicsőségből, a mely Salome-1 körül veszi. A Vigszinház-at nehéz és művészi feladat elé állítja a Salome, de a mint a próbákon láttam, alkalmasabb színpadon, jobban hozzánőtt szereplőkkel magyar nyelven nem adhatták volna ezt a darabot. G. Kertész Ella, a ki Salome-1 jeleníti meg, művészi egyéniségének minden vervét, tudását és bátorságát viszi kereszttűzbe. Góth Sándor olyan erélyes kezű és irodalomban jártas rendező, hogy müve