MAGYAR SZÍNPAD 1907. március (10. évfolyam 60-88. sz.)
1907-03-01 / 60. szám
4 1907. márczius 2. Budapesti színpadok. márczius 1. A Magyar Királyi Operaház- ban ifj. Ábrányi Emil Monna Vanna czimü operája holnap, szombaton, kerül bemutatóra. A Monna Vanna csütörtökre hirdetett előadásához váltott jegyek a szombati bemutató-előadásra érvényesek. Ifj. Ábrányi Emil operájának premier-szinlapja a következő: MONNA VANNA, Opera 3 ieivonasoan. Szövegét irta: Aoranyi Emii (Maeterlinck drámája nyomán.) Zenéjét irta: ifjabb •Ábrányi Emil.- __ ^ Személyek: Monna Vanna Guido Colonna Marco Colonna Prinzivalle, zsoldos kapitány . . KS«, f Guid0 hadnagya i -""A szinyória követe ApródVedio Trivulzio Firenze biztosa ... .. Nép.., Katonák. Színhely: Piza és Prinzivalle sátora. Idő: a XVI. század eleje. V. Krammer T. Beck Szemere Anthes Pichler Ney Kertész Zöldi T. Venczel Dalnoki V. A Nemzeti Színház legközelebbi újdonsága eredeti magyar darab lesz: Vető György A nép czimü háromfelvonásos színmüve, melynek bemutató előadását holnapra, szombatra tűzte ki az igazgatóság. A nép igen sok szereplőt foglalkoztat és a színház java művészi erőiből összeválogatva, amint azt az itt következő színlap mutatja: A NÉP. Szinmü 3 felvonásbarrlrta : Verő György. Személyek: Szamosi Hangár Barna Krisztina Olga Özv. Barkóné György , Juczika Gróf Herendy Dr. Torlasz Héjjá ... ... Pécsi Misko A miniszter A miniszterné Az államtitkár cercs Kóczi Választási elnök Plébános legyzö Tanitó .. ... Márton bácsi ... Költő Színész Újságíró Inas Gál Rákosi Sz. P. Márkus E Vizváryné Beregi Váradi A. Odry Horváth J. Abonyi Mihályfi Gyenes Szacsvayné Molnár Náday B. Rózsahegyi Hetényi Latabár Kőrösmezey Hajdú Pethes Kürthy Gabányi I. Bónis Szőke A Vígszínház-ban vasárnap, márczius 3-án, két előadás lesz. Délután félhelyárakkal A tolvaj-i adják, este pedig A tánczos regiment kerül szinre. Ma is Kadelburg vidám darabját ismétlik, szombaton pedig a Déryné ifiasszony-ra kerül a sor. * A Magyar Színház-ban a jövő hét, három ünnepi estéje: a Szoyer vendégjátéka és Kiiry Klára első fellépése a legnagyobb érdeklődést kelti a közönség körében. A századik előadásra javarészt uj, fényes kiállítás készült s a közönségnek ez estén több ünnepi meglepetésben lesz része. Lehár Ferencz az ünnepelt szerző, kedden, márczius 5-én érkezik Budapestre s, másnap ő vezeti A vig özvegy próbáját és esti előadását. A Petőfi-ház javára rendezett ünnepi előadásra, mint már jeleztük, minden jegy elkelt. A jubileumig és vasárnap, márczius 3 án délután is A vig özvegy kerül szinre. tm^mm A Kitályszinház-ban Széli Lajos és ßuttykay Akos uj operettje, a Csibészkirály nvolcz zsúfolt házzal erősítette meg eddigelé azt ä rendkívüli sikert, a melyet bemutatóján aratott s a további előadásokra olyan nagyarányú az elővétel, hogy a színház műsora előreláthatólag hosszú ideig egyedül a Csibészkirály-t A maximális bevételeket eredményező s szintén jubiláris darabnak ígérkező operett természetesen állandóan a siker főrészeseit Fedák Sárit és Sziklai Kornélt foglalkoztatja, a kik rengeteg sok kaczagást és tapsot keltenek játékukkal. A szereplök mellett nagyon tetszik a Csibészkirály szines kiállítása ' is főképen a 11. fölvonás bizar tolvaj-koronája s a látványosság-számoa menő tolvaj-diszmenet. A hét minden estéjén a Csibészkiiály kerül szinre, a vasárnap délutáni előadás egy másik nagysikerű eredeti darabnak: A harang-nak , jut, a melyben ezúttal is Blaha Lujza asszony vendégszerepel, rendes esti helyárak mellett. A Népszinház-ban Kiiry Klára jövő kedden, márczius 5-én már befejezi vendégjátékainak sorozatát. A Casanova előadását szombaton megismétlik Kiiry Klárával, a ki vasárnap ismét kétszer játszik és pedig délután a Baba, este A kis szökevény czimszerepében. — A cserkeszleány-nak, Te'ekes Béla és Metz Albert uj operettjének összpróbái már annyira haladtak, hogy az eredeti uj mü márczius 6-ára kitűzött bemutatójának semmi akadálya sincs. Az operett főszereplői Komlóssy Emma, Ledofszky Gizella, Kovács Mihály, Raskó, Pintér és Újvári lesznek. h kulisszák mögül. Budapest, márczius 1. A „Monna Vanna" főpróbája. Az Operaház-ban tegnap délelőtt tartották meg ifj. Ábrányi Emil Monna Vanna czimü operájának a főpróbáját. A kiváló magyar komponista müvének meghallgatására illusztris közönség gyűlt egybe az Operaház nézőterén, melynek földszintje csaknem egészen megtelt érdeklődőkkel, a kik között ott láttuk zenei életünk sok kitűnőségét. A hatalmas munka szinte meglepetésszerű hatást tett: a Monna Vanna a főpróbán teljes, sőt zajos sikert aratott, mert a felvonások végeztével hangos tapssal ünnepelték az ifjú komponistát, a ki operáját maga dirigálja. A kitűnő előadás és a hatásos kiállítás is nagy hatást tett. Anthes, V. Krammer Teréz, Beck, Szemere és Dalnoki elsőrangú együttese kétségtelenül növelni fogja a sikert, mely a holnapesti bemutatón bizonyára kisérni fogja ifj. Ábrányi Emil müvét. Színházi pletykák. Budapest, márczius 1. 1. „Casanova". — A „Népszínház" mai reprizéhez. — Öt éve inost, hogy a Népszínház legelőször szinre hozta ezt a darabomat és ma — a repríz napján — a kedves emlékek egész légiója tolakodik elém. Olyan jól esik visszaemlékezni azokra a napokra és azokra az emberekre, a kik akkor ott küzdöttek, dolgoztak, buzgólkodtak a Népszínház szinpadán — a sikerért. Porzsolt Kálmán volt köztük a legelső. Minden próbán ott volt és az előadásnak sok ötlete volt az övé. Bátran részt kérhetett volna a szerzőségből és — a tantiémből. Aztán Küiy Klára, a ki ma is a szereplők élén áll! . . . Fáradhatatlan volt a színpadon 30 és egynéhány próbán keresztül és fáradhatatlan volt fecskés kis öltözőjében is, a mikor engem vigasztalgatott. A színháznál csak ő hitt abban, hogy sikerünk lesz. Csak ő, meg — én! A többiek féltek és még a Casanová-val el sem készültek, már tanulták a következő darabot. Arra pedig — csak három hónap múlva került a sori . . . És visszaemlékezem a derék Stoll Károlyra, a geniális Nyáray-ra, a buzgó Szirmai Imrére és — mindenkire, a ki sikerre segítette a darabomat. És még két apró reminiszczenczia: 1. A premieren átaludtam az első felvonást s a mikor a függöny legördült, erővel ráztak föl, hogy — menjek a lámpák elé! 2. A premiert követő napon, korán reggel, fölmentem Kiiry Klárához, hogy kezet csókoljak neki I . .. Hogy Casanova megöregedett-e azóta, az majd eldől ma a reprizen; én — annyi bizonyos! — megöregedtem! Faragó Jenő. A A csók. A hiúság a minap csaknem katasztrófát idézett elő a Vígszínház-ban. A tánczos regimentben ugyanis a sok deli porosz tiszten kivül egy egész sereg szép leány is szerepel, a vigszinházi növendékek alakításaiban. A bakfisokat, szerzői utasítás szerint, a második felvonásban végig kell csókolnia Tanay Frigyesnek. A minap aztán megtörtént, hogy Tanay, mint hadnagy, megfeledkezett az egyik leánykáról és — nem csókolta meg. Ez valósággal kétségbeejtette a kis leányt és kétségbeesésében elhatározta, hogy inkább öngyilkossá lesz, semhogy elviselje a szégyent, a mely érte. És csakugyan, az öltözőben lenyelt valami mérges pasztillát. A baj nem volt oly nagy, mert szerencsére idejében észrevették a dolgot és a színházi orvos segítségével a kis leány hamarosan tul volt minden veszélyen. Tanay Frigyes azóta a kérdéses jelenetben nemcsak hogy nem feledkezik meg többé a hiu kis növendék-csemetéről, hanem első sorban mindig őt csókolja meg. És azóta megint vidám a leányka és örvend az életnek. II. A jutalom. A vig özvegy nevezetes dátum előtt áll. A jövő héten századik előadását ülik meg, még pedig nagy ünnepségek keretében. A meglepetések egész sora vár a közreműködőkre éppen ugy, mint a publikumra és ezek között mindenképen legeredetibb az, a melylyel a színház egy hűséges látogatóját fogja megörvendeztetni. Van ugyanis a Magyar Szinház-nak egy habitüéja, egy lipótvárosi gavallér, a ki a Lehár-operett premierje óta minden este megjelent a színházban. Jegyet váltott a legelső sor sarokülésére, elfoglalta a helyét és az összes előadásokon át minden este pontosan kitartott az előadás végéig. Buzgóságában annyira ment, hogy előre megváltotta a jegyet A vig özvegy összes további előadására. Csak természetes ilyenformán, hogy a direkczió kellőképen akarja méltányolni ezt a buzgóságot, még pedig azzal, hogy a jubiláris estén — rózsafüzérrel fogják a hü habitüé helyét feldisziteni. Persze gondoskodás történt az iránt, hogy ezek a rózsák — tövis nélkül valók legyenek .. . III. I A sugó. Egy budapesti magánszínháznak rendkívül derék, megbízható ember a súgója. Minden kollégája között a legvidámabb, legönérzetesebb és a világért sem tudna valami méltánytalanságot lenyelni. Ő az egyetlen a színháznál, a ki, ha tudatában van az igazának, ellent is mer mondani az igazgatójának vagy a rendezőnek. — Már megint nagyon hangosan sug! — kiáltott rá nemrégen a kissé tulszigoru rendező próbaközben. — Hát rendben van! — Hogy-hogy? — Mert azért vagyok itt, hogy súgjak I — De nálam ne hallgassanak a színészek a súgóra, hanem tanulják meg a szerepüket I Megértette ? Ha még egyszer hallom : elcsapom 1 A következő felvonásban a sugó ki sem nyitotta a könyvet, hanem összefont karokkal ugy ült ott a kis faszekrénykéjében, mint valami habitüé a páholyában. A szinészek kétségbe voltak esve, folyton akadoztak, de a sugó közömbösen nézte őket és meg sem mocczant. Felvonás után rettenetes vihar keletkezett. A sugó azonban királyi nyugalommal felelte: — Hja, nekem vigyáznom kell a kenyenyereinre. A rendező ur kijelentette, hogy nem akar hallani többé, tehát nem hallott. De más sem I... F.
