MAGYAR SZÍNPAD 1907. február (10. évfolyam 32-59. sz.)

1907-02-09 / 40. szám

6 1907 februá- 9. f.L KÜR. OPERAHÁZ. Az »Orfeusx« szövege. L szakasz. Pásztorok ós pásztoraők részt­vevő körében Orfeusz mély bánattal kesereg *ága nejének, Euridikének elvesztén. Nem vigasztalja őt meg a jó emberek síró szava, bus könyörgése, a kik a tisztelet és szeretet leiéül virógadományotkal halmozzák el kedves halottjának sirját, aztán magára hagyják Orfeuszt. Ez zokogva hivja, szólítja vissza Eundikéjét a a túlvilágról; bus panaszára szomorúan vissz­hangzik a bérez és mező, mintha mind vele sírnának. Orfeusz most elkeseredésében az al­világ rémes árnyait kárhoztatja boldog .alan­ságáért s már éppen elhatározta, hogy le fog szállani a Hadesz mélyére, midőn megjelen előtte Erósz, a szerelem istene, s elmondja, hogy Zeus is megszánta őt szenvedéseiért s megengedi, hogy a Léthén átkelhessen s nejét uj életre keltse. Figyelmezteti őt egyrészről arra, hogy az alvilág rémeit dalával fogja lefegy­verezni, másrészről pedig arra, hogy ha nejének Arnyát megtalálta, addig reénéznie nem szabad, a mig a földre véle fel nem érkezik. Orfeusz elszántan indul hitvese fölkeresésére. II. szakasz. Az alvilág rémes alakjai: fúriák, démonok, elkárhozott szellemek bősz ellenkezés­sel állják útját a Hadesz bejáróján megjelenő Orfeusznak. Rémítik, riasztják, fenyegetik. A hős dalos azonban dalra kél s előbb panaszo­san, később könyörgő hangon énekelvén, dalá­val lassan-lassan megszelídíti a rémeket, a kik közt végre keresztül tör. III. szakost. Az Elizium. Mindkét nembeli üdvözült szellemek nyájas csoportja fogadja itt a szerelmes férjet s visszavezeti karjaiba nejét, Euridikét. Orfeusz óvatosan, félve fogja meg hitvese kezét s a túlvilági boldog szellemek köréből ugy viszi magával Euridikét, hogy Erósz intelmét el nem felejtve, tekintetét nem meri nejére vetni. IV. szakasz. A szerelmesek már az alvilág határához értek. Néhány lépés még és a földre érnek. Euridike azonban féltékenységével gyötri a titkolózó Orfeuszt, hogy mért fedi el arczát, mért nem néz rá. Orfeusz sokáig küzd magá­val, végre az ostromnak ellentállni nem tudván, önfeledten nejére tekint, mire ez élettelenül roskad össze . A bánatában immár kétségbeesett férj most a végsőre határozza magát: öngyilkos akar lenni; ha meghal, lelke újra, örökre egye sülhet majd Euridikeével a túlvilágon. A szivére irányzott tőrt azonban az újból megjelenő Erósz kiragadja kezéből, tudtára adja a boldogtalan férjnek, hogy az isteneket meghatotta ez a rendkívüli hitvesi hűség s általa visszaadják Euridikét az életnek. Orfeusz mámoros örömmel öleli szivére visszaszerzett nejét. Változás: Himen és Erósz a kar üdvrival­gása között áldja meg újból a szerelmesek (RIGYÉT^ Egy órára nézzük meg az »Apolló« szinház előadá­sait, VIU., Népszinház-u. 1—3. Népszínház mellett. Előadások délután 4-től folytatólag éjfélig. NEMZETI SZÍNHÁZ. A »Pelleas és Melisande« szövege. Az agg Arkel király idősebbik unokája: Golaud herczeg vadászatközben eltéved és az erdő sűrűjében találkozik Melisande-al, a kit megszeret ós — oár már nem fiatal ós özvegy ember — feleségül veszi a csodaszép leányt. Hazaviszi nagyatyja ősi várába, a hol öcscse is, az ifjú Pelleas él. Pelleas és Melisande egy­másba szeretnek, de szerelmüket nem vallják meg egymásnak. Golaad — noha egyszer együtt találj a őket — csupán gyanút fog, de a bizo­nyosságra nem is gondol, mert Pelleas eleinte idegenkedve fogadta bátyja második nejét. Go­laud azonban nem nyugszik ós kis fia segítsé­gével bizonyságot szerez arról, hogy Melisande és öcscse szeretik egymást. Ezért aztán meg­lesi őket a parkban, a hol utóljára találkoz­nak — mert Pelleas útra készül — és a mikor a két szerelmes az első szerelmi csókot váltja egymással: előtör és kardjával átdöfi öcscsét. Pelleas holtan roskad össze, Melisande pedig menekül a várba. Golaud utánna fut és könnyű •4 Arczom szépség«1! Vállam, nyaltam, lu> m fehérségéti Kazsm finom, gát egyedül a Budai dr.-féle «GYÖNGYYIRA6-CRÉM» nek köszönhetem. — Kis tégely 1 kor. Nagy tégely 1.50 ko r. — Budapest, «V árosi gyógyszertár» Táczi- es Kigyó-utcza sarok. sebet ejt rajta. Melisande később egy kis gyer­meknek ad életet és a gyermekágyban meghal a nélkül, hogy a kétségbeesett és önmagát kinzó váddal marczangoló Golaud megtudhatta volna tőle az igazságot, vagyis azt, vájjon vét­kes szerelemmel szerette-e Pelleast vagy sem? Egy orara nezzuk meg az »Apollo« színház elóada­sait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszínház mellett. Előadások délután 4-tól folytatólag éjfélig. VÁRSZÍNHÁZ. A „Bálványok" szövege. /. felvonás. Sznard szerencsés vállalatok és nagy üzleti tevékenység állal hatalmas vagyont gyűjtött és most társadalmi ambiczióit is ki­akarja elégíteni. Minden áron bepróbál jutni az exclusiv társaságba, de eddigi kísérletei nem sikerültek. Végül is elhatározza, hogy nőül veszi Csanády Erzsit, az ünnepelt szépséget, a kinek vagyoni viszonyai már teljesen züllöttek és a ki már esztendők óta nagyon ünnepelteti magát, de nen megy férjhez. Erzsi anyja és fivére örömmel fogadnák, Erzsi maga azonban habo­zik és nem tudja, mitévő legyen. A társaság egy tátrai grand hotelben van együtt, a vendé­gek között időzik a kereskedelmi miniszter is, a ki egy balkáni kereskedelmi szerződésed dol­gozik és e czélból magához kéreti Tusnády Lászlót, a ki néhány év óta benn dolgozik a bulgáriai konzulátusban és a magyar kivitelt próbálja előmozdítani. Néhány év előtt Tusnády még maga is léha fiatal ember volt és ebben az időben erősen udvarolt Csanády Erzsinek, de azután hirtelenül eltűnt. Most ismét meg­jelenik, de komoly, higgadt, meggondolt. Erzsi­ben és benne most ismét feltámadnak a régi emlékek, de mig ő közeledni próbál, Erzsi tel­jesen rideg. A Szilárddal való házasság gon­dolatától azonban még mindig irtózik, ki látja, bevallja neki, hogy fivérének nagy kártyaadósságai vannak, melyektől csak Szilárd mentheti meg. II. felvonás. A grand hotelben estende nagy kártyajátszmák folynak, erősen hazárd alapon. Csanády Miklós, a ki szüleitől ügyeinek rende­zésére nagyobb összeget kapott, egy ilyen játszmán az egész pénzt elveszíti. Mialatt a mellékteremben a játszma folyik, Erzsi és Tus­nády között megtörténik a kimagyarázkodás. Tusnády megakarja szerelméről győzni a leányt, de ez nem hisz neki és hogy végleg elvágja a csomót, igent mond Szilárdnak. Miklós azonnal ujabb összeget kér tőle, de ő megtagadja. Miklós kétségbeesésében szabálytalanságot pró­bál elkövetni, de rajtakapják. Nagy botrány támad, a melyben Erzsi egyedül marad. Mielőtt leroskadna Tasnády kivezeti. III. felvonás Erzsi leszámolt mindennel. Visszaadja Szilárdnak a szavát és eleinte nem akar Tusnádyról sem tudni. Mikor azonban látja, hogy ő komolyan meg akarja bátyját menteni, végül mégis közeledik hozzá. kotschí erich első magyar mechanikai azőnyegporoló és megóvó Intézet Hvngá ria-hOrut 94. Telefon 509, SiBnyegmosis, J árit át, »gytoUtUrtitá« és botor bsraktárosás. V1GSZÜNH AZ. »A tolvaj« szövege. I. felvonás. Lagardes Raymond gazdag kereskedő, a ki uri kényelemben él háromszáz­ezer fraknyi évi jövedelméből. Szeretét meg­osztja fiatal második felesége, Isabelle és első házasságbeli fia, Fernand között. Tourainei kastélyában vendégül fogadja a Voysin házas­párt, régi pajtását, Richárdot és annak fiatal feleségét, Marie Louiset, a ki hamarosan bizal­mas barátnője lesz Isabellenek. Marie Louise fanatikusan szereti férjét és ilyformán termé­szetesen ügyet sem vet a szegény kis Fer­nandra, a kinek alig husz esztendős szivében lángoló érzelem ébred a gyönyörű asszony iránt. Az említetteken kívül még egy ember tartózkodik a kastélyban, bizonyos Zambault, a kiről azonban hamarosan kitűnik, hogy tulaj­donképen Gondoinnek hívják, vizsgálóbíró volt és Lagardes azért hívta meg, hogy egy házi­tolvaj nyomára vezessen, a ki egy idő óta megdézsmálja a pénzes szekrényt. Gondoin Fernand gyanús viselkedéséből arra következ­tet, hogy a tolvaj csupán Fernand lehet. Mind­annyian le vannak sújtva. Ki vállalkozik arra, hogy Fernanddal közölje a borzalmas gyanút ? Marie Louise vállalkozik rá, ki is siet a kertbe hogy Fernanddal beszéljen, de azzal jön vissza, hogy nem találkozott a fiatal emberrel. Pedig tudjuk, hogy Fernand éppen az asszonyt várta. Csakhamar megjelenik Fernand is és némi habozás után beismeri, hogy a lopást ő kö­vette el. II. félvonás. Richard és Marie Louise visz­szavonultak szobájukba. Richard mély részvét­tel viseltetik barátjának szerencsétlensége iránt, nem bir abba beletörődni, hogy Fernand lenne a tolvaj. Maga is próbálkozik, hogy igaz-e, hogy egy késsel fel lehet feszíteni a szekré­nyeket. A kísérlet borzalmasan sikerül, Richard a felesége fehérneműi közt hatezer frankot talál, a melyről izgalmas vallatás után kiderül, hogy lopott pénz. Kiderül, hogy Marie Louise, csak­hogy lépést tarthasson barátnőjének elegancziá­jával, lopott és aztán rábírta Fernandot, hogy vállalja el a tettességet. Az asszony kétségbe­esetten mondja el, mikép került be egyszerre az előkelő, gazdag társaságba, uzsorások kar­maiba és végül is lopásra vetemedett. Richard már-már megbocsát, de egyszerre csak rémes gyanú ébred benne: Miért áldozza fel magá Fernand ? Bizonyos, hogy a fiatal ember a Marie Louise kedvese. Es ezt a gyanút az asszony nem tudja eloszlatni. III. felvonás. Lagardes megtört szívvel száműzni akarja fiát Braziliába. A szegény fiu el is búcsúzik, távozik a szörnyű váddal ter­helten, de ekkor kitör Marie Louiseból az igaz­ság szava, bevallja a lopást. Richard most ismét azt hiszi, hogy felesége a kedvesét akarja megmenteni, de az asszony ebben a tekintet­ben tisztázza magát és most a házaspár távo­zik Braziliába, hogy Marie Louise ott expiáljon. Egy órára nézzük meg az »Apolló« szinház előada­sait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszínház mellett Előadások délután 4-től folytatólag éjfélig. SZABADALMAZOTT E-D * N i -X 8 O 1 </) I O | e R II i N -o N »CO O iható minden gyógytárban ós drogériában. — ztS'ar'hsegLtel SüjS STERfáBERG CS. ÓS i\t, üdfari hailg8Serií/4F4í>iil, 36. sz

Next

/
Oldalképek
Tartalom