MAGYAR SZÍNPAD 1907. február (10. évfolyam 32-59. sz.)
1907-02-06 / 37. szám
2 1907 február 6. Budapesti színpadok. Badapnt, február 6. A Magyar Királyi Operaház-ban holnap a Rajna kincse, pénteken a Hugonotiák, szombaton az Orfeusz, a czimszerepben Fodorné Arankával, az Operaház nagytehetségű uj tagjával és vasárnap A denevér kerül előadásra. * A Nemzeti Szinház- ban Sardou vígjátéka, A mult még vasárnap kerül szinre. A Pelleas és Melisande-nak még egy előadás jut: szombaton. Csütörtökön A dolovai nábob leánya, pénteken az Asszony, vasárnap délután pedig Himfy dalai kerül szinre. Holnap, csütörtökön bemutatóelőadás lesz a Várszínház- ban. Ekkor adják először Somorjai Artúr A bölcsek köve czimü háromfelvonásos vígjátékát, melynek ez a szinlapja: A bölcsek köve Vígjáték 3 felvonásban. Irta: Somorjai Arthur. Személyek: Bogsán, fökonzul — Gál Marczel, fia Rózsahegyi Lóczi D. Ligeti J. Lili - Csillag T. Bicskey - Hajdú Miklós Kürthy Opos, iró Odry Zircz Gabányi A Anna - T. Vízvári M. Tárcsái Domokos ... Mihályfi Csorba fványi Elvira Demjén M. Jancsi — Gálosi Svikus. Szőke Főispán Mészáros Főispánná ... Paulayné Polgármester , Magyari Postafőnök ... ' Horváth i. Tanfelügyelő Latabár Misa, czukrász Herczeg Pöröly Baró i Kolibri Radványi Szobaleány Molnár S. Főispán huszárja Váradi A. A Vigszinház-ban ma mutatják be Herczeg Ferencz uj darabját, a Déryné ifiasszony-1. A mai bemutató után a Déryné ifiasszony-1 csütörtökön és pénteken, vasárnap és azután minden másodnap adják. A tQlvaj még szombaton kerül szinre, vasárnap délután pedig a Miczi heiczegnő-t adják eiő. A Magyar Szinház-ban az e heti műsor is a A vig özvegy sorozatos előadásaiból alakul ki. A czimszerepet minden este Felhő Rózsi. Danilót Ráthonyi Ákos játszsaa. Vasárnap, február 10-én délután A drótostót ot játszszák mérsékelt helyárakkal. Február 10-én estére esik A vig özvegy hetvenötödik előadása. • A Királyszinház illusztris vendége: Blaha Lujza asszony A harang hétfői előadását erős lázzal játszotta végig, ugy, hogy az előadás után orvosi segítséget kellett igénybevennie. Kezelőorvosai jordán dr. és Tauffer tanár nagyfokú meghűlést konstatáltak a művésznőnél s egyelőre eltiltották a játéktól. A Királyszinház, a mely rendkívüli sikerű újdonságának, A hatang-nak sorozatos előadásait kénytelen volt a nagy művésznő betegsége miatt megszakítani, e heti műsorát a következőképen változtatta meg : Szerda Szép Ilonka. Csütörtök : .4 sogun. Péntek: A sogun. Szombat: fános vitéz, Fedák Sári feli pésével. Vasárnap délután: Gül-Baba. Vasárnap este: .4 gerolsteini nagyhercegnő, Fedák Sári fölléptével. * A Népszínház- ban A baba csütörtökön és szombaton újból műsoron lesz Küry Klárával, p ki azután vasárnap a Katalin Germain had nagyát játszsza. Ugy A baba előadásaira, mint a Katalin-ra rendkívüli nagy elővételben nyilatkozik meg a közönség érdeklődése. Pénteken A vörös sapka, Vidor Pál népszínműve kerül hosszabb pihentetés után szinre. A színpad hölgyei ugyanugy vannak a toiletekkel, mint az államok a fegyverkezéssel kénytelenek a legutolsó divat szerint öltözködni, mert vetélytársnőik is a szerint öltözködnek. A kulisszák mögül. Budapest, február 6. „Déryné ifiasszony". — Szerző a darabjáról. — Hogy Déryné kecses árnyékát „a lámpák elé" idézzem, ahhoz természetesen a magyar memoire-irodalom gyöngye: Déryné naplója adta meg az ötletet. Attól persze óvakodtam, hogy színpadra vigyem a művésznő egész élete folyását. Egy rövid kis epizódot szakítottam ki kalandos életéből és annak keretében próbáltam bemutatni az első magyar bohémienne-t. Vígjátékom tárgya a Csáky Teodor-féle szerelmes epizód, mely megédesítette, de ugyancsak meg is keserítette a művésznő kassai tartózkodásának idejét. (Zárjel közt megjegyzem, hogy a felvidék hires Don Jüanja Szepessy Teodor név alatt szerepel a darabomban.) Hogy szinpadképessé formáljam Déryné kis szerelmi regényét, meglehetősen önkényesen kellett elbánnom a valósággal. Déryné maga a naplójában sok őszinteséggel és nőies finomsággal emlékezik meg a félszeg helyzetről, melybe szerelmes grófjának hitvesével szemben jutott. A naiv grófné meleg rokonszenvével és bizalmával állandóan pirulásra késztette Dérynét. Ezt a vékonyka fonalat próbáltam tovább fonni és drámai csomóvá bogozni. A kor nagy színészei közül még Szentpétery Zsiga és az ifjú Egressy Gábor jelennek meg Déryné oldalán. Egressy alakjának beállítása közben is ugyancsak igénybe vettem az irót megillető szabadságot. Édasapját a valóságban tudvalevőleg megölte a bánat, hogy fia a komédiások után szökött. Hogy megments m vígjátékomat a tragikus emlék súlyától, az apa helyett a gyámot, egy művészi dolgokban botfülü, régi táblabírót állítottam a fiu/al szembe. A vígjátékom megírása közben még talán alakjaim sorsánál is jobban érdekelt a" letűnt táblabiróvilág keretje. A „magyar bivaly" elterülve alszik a nagy ingoványban és nem igen akar tudomást venni a játékszín apró szentjánosbogárkáiról, melyek csökönyös légi tánczot lejtenek orra előtt. Ebben a kedélyesen sivár keretben a geniális, naiv és szinte meghatóan könnyelmű Déryné a legmegragadóbb alak. A gyermek mosolyával az ajkán és optimizmusával szivében kalandozza be a vármegyéket és miközben két kézzel szórja a közönség elé a lelke minden tüzét és harmóniáját, hálásan és boldogan szedegeti fel a szegényes morzsákat, melyeket jutalmul kap. Dérynét Varsányi Irén asszony fogja játszani, Szepessy Teodornét pedig Tanay né-Halmi Margit asszony. Hogy a vígjátékom hogyan fog hatni színpadról, arra vonatkozólag még csak hipotéziseket se tudnék magamnak alkotni. Hogy azonban a művészek jól fognak játszani, arról ezennel kiadja az írásbeli bizonyítványt a szerkesztő ur tisztelő híve: Herczeg Ferencz. Színházi pletykák. 3«d«0««f, február 6 K'ary de Küry. — „A baba" mai elöaaásához. — Audian legszebb operettjében, A babá-ban folytatja vendégját., ká Küry Klára. Ma, holnap és szombaton játszsza el a Kitűnő művésznő egyikét ama szerepeknek, a melyekben pár évvel ezelőtt rengeteg diadalokat aratott. A baba egyike volt a legszenzácziósabb operettsikereknek. A művészi zene, az előkelő, elmés szöveg valósággal lázba ejtette annak idején a szinházbajáró közönséget, a mely tódult a Népszínház-ba hódolni Audian zsenijének és Küry Klára brilliáns művészetének. A nagy zenepoéta nem találhatott az ő bűbájos Alesiájának ábrázolására nagyobb művésznőt, mint Küry Kiára. Most felfrissül a Népszinház-ban a legnagyobb operettsikere és ki kételkedhetne benne, hogy Audran csipkeszövésü melódiái most igaz csemegéül fognak szolgálni azoknak, a kik szeretik a szépet, a művészit. Az operettet egészen uj betanulással, részben uj szereposztással hozza szinre Megyeri Dezső igazgató. Küry-é természetesen a női főszerep. Gyönyörű, bájos, lirai szerep ez, méltó ennek a nagystílű színésznőnek művészetéhez... Klárika visszarepült tehát az ő régi fészkébe, azokra a deszkákra, ahol legszebb diadalait aratta. Csak vendégképen ugyan, mert hiszen állandóan a Királyszinház-hoz van kötve. Ideiglenes visszatérésének nemcsak a szinház közönsége örvend, de boldogok a régi kollégák is, a kik sok szeretettel környékezik, beczézgetik az ő Klárijukat. A próbákon, a mikor pihenője van, körülfogják és se szeri, se száma a kíváncsi kérdezősködésnek. Tegnap aztán érdekes esetet beszélt el. Elmond a, hog ötszáz képeslevelező-lapot kapott Braziliából; az ottani konzul küldte, a ki jó ismerőse, művészetének nagy tisztelője. Ezeken az anzix-kártyákon, a melyeket Amerikában árulnak, kivétel nélkül ez az aláírás olvasható: Klary de Küry la belle hongroise divette. Ez pedig annyit jelent magyarul: „Küry Klára, a szép magyar diva". A primadonna sorba nézegette az anzixokat, a melyeken legkülönbözőbb szerepeiben van lefotografálva, de egyszerre ráakadt vagy száz ol anra, a melyeken ugyan szintén ott volt az ő neve, de a kit a kép ábrázolt, az nem ő volt, haneni csupa angol, franczia és amerikai orfeumcsillag, a ki a Küry de Klary néven szerepelnek az újvilágban. Megharagudnia persze nincs oka a primadonnának ezért, mert hiszen ez is csak a Küry Klára óriási népszerűségének egy fényes bizonyítéka. P. Szinháis élet Budapest, február 6. Pro és kontra. Intimitások a Fedák szavazásról. — Második közlemény. — Az alábbiakban egy sereg — pro és kontra — szavazólapot adunk közre, a melyeknek bátran azt adhatnók czimül: „Érdekes szavazatok Mert ezek a szavazatok részben a szavazók személyéné), részben megokolásuknál fogva csakugyan a legérdekesebbek közé tartoznak. Mindjárt az élükön, természetesen, magának Fedák Sárinak a szavazatát kellene közreadnunk. A művésznő ugyanis, egy ünnepelt, operett-primadonnához méltó ötlettel, maga is részt vett egy szavazólappal a szavazásban és nemcsak az első, de a másodi c kérdésre is: — Visszatérjen-e Fedák Sári a színpadra,? „nem"-mel felelt A szavazólapot, mely most van czinkografálás alatt, a napokban hü fényképlenyomatban fogjuk lapunk hasábjain bemutatni. Pikánsul érdekes kis dokumentum . . . * A legérdekesebb szavazólapok egyike, me; lyeket a szavazás folyamán kaptunk, egy a főrangú világhoz tartozó előkelő hölgyé, a ki egyébként is valásággal exponálta magát Zsazsáért s a kinek főrészejtvolt abban, hogy Fedák Sári az Erzsébet-Szanatórium javára rendezett i jótékony előadáson, a Királyszinház ban, feli lépett. Finom, parfümös kis borítékban érkezett hozzánk ez a szavazólap, mely az első kérdésre: „Vétkes-e Fedák Sári?" így felelt: — „Époly kevéssé mint énl" A második kérdésre: — „Igen, igen, igen!" Beküldője: Gróf Batthduyi Tivadarué. * I íme, egy másik előkelő úriasszony szavazó • lapja:
