MAGYAR SZÍNPAD 1907. február (10. évfolyam 32-59. sz.)
1907-02-04 / 35. szám
3 nyilatkozott meg. Ma este bemutatott müve erős drámai teheiségről is tesz bizonyságot Az egyszerű, naiv cselekvény ügyes tagolása és biztos kézzel fölépítése, egyes jelenetek konstruálásában megnyilatkozó figyelemreméltó színpadi techn ka, a szabatos és többnyire jellemző dialógus — mind a mellett bizonyít, hogy számára a szinpadon is virit még babér. Pe»M Napló: A bemutató közönsége nem csak a legfeszültebb figyelemmel, a legnagyobb érdeklőd'ssei és megértő szeretettel ki érte a darabot és az előadást, de zajos tüntetéssel is hódolt Blahánénak és művészetének. A második felvonás után a taps a vasfüggönyt is megakasztotta útjában, majd a fél felvonásközt áitapsotta a közönség, kitartóan mindaddig, a mig a vasfüggöny újra fel nem szállt és Blaháné a szerző karján újból meg nem jelent, hogy megköszönje a páratlan ovácziót A Nap : Ez a kis mese csupa hangulat. Apró fordulatai könynyet fakasztanak, mosolyban fogant, jóleső, meleg könynyet. Kevés eszközzel, egyszerű szavakkal c.-ak igazi poéta tud ilyen intim hatásokat kelteni. A kis törtenet egy világos, élettei teljes keretben mozog előttünk. Lehetetlen, hogy ez az üde, friss emberi hang eltéveszste hatását a közönségre. Ma estére nemes, kiváló élvezetben le-z része a Kitályszinház publikumának, Pásztor Árpád pedig egy tartós, általános nagy sikerrel lesz gazdagabb. A szép darabot pompás előadás is protegálja. A po!g*r: Pásztor ügyes munkát végzett, nagy színpadi rutinnal kezelte a mesét. Jóizü magyar miliőt teremtett a mesének, kitűnő szerepeket irt, jó muzsikusokkal szövetkezett és olyan színházhoz adta a darabját, a hol nem sainálják a kiállítás költségeit, ilyen körülmények közt nagy sikert aratott a darab kz Újság: Az erény diadalával végződik a darab, melyet néhány kedves falusi genrekép ékesit s a mai estén Blaháné aranyozott meg nagy művészetével. Kacsóh Pongrácz nótáit s Buttykay Akos gyengéd, művészien hangszerelt bölcsődalát énekelte szivet tiditóan, le'ket gyönyörködtetően Kapott is annyi tapsot, mint egy divatos primadonna. A kulisszák mőgOS. Budapest, február 4 Blaháné és „A harang". Irta: Pásztor Árpád. Rendes szokás szerint erra kértek föl, hogy mint szerző, nyilatkozzak a darabomról. Én a rendes szokástól eltérően, nem a premier előtt — a mikor az izgatott szerző csak szépet és jót szeretne irni a darabjáról — tettem eleget e megtisztelő felhívásnak, hanem most, miután már a Kitályszinház közönsége Ítéletet mondott A harang-ról. Azért nem nyilatkoztam előre, hogy a darabom — önmagáért beszéljen. A harang-ban egy uj irányzattal próbálkoztam meg, tovább akartam fejleszteni a népies szinmüvet a nélkül, hogy népszínművet írnék, a Bátki Tercsik és gyilkos falusi legények helyett életet akartam a színpadra vinni. A ma életét. De a népszínművek egy tradicziójához mégis ragaszkodnom kellett. Valamihez, a mi minden időkön, minden közönségen győzedelmeskedő, valamihez, a mi népszínmű irodalmat teremtett, a mely, mint Petőfi költészete, örök időkre helyet kér a magyar kultura történetében: — a Blaha Lujza művészetéhez. Egyik legnagyobb boldogságomnak és büszkeségemnek vallom, hogy Blaha Lujzának uj szerepet Írhattam, hogy művészetét egy uj oldolról mutathatja be általam, mert ebben a szerepben Blaha otthagyta a bokorugró szoknyát, a ránczos csizmát és az úgynevezett átmenet útjára lépett. Negyvenötéves papgazdasszonyt játszik. Elfogultságnak látszik talán, hogy határt nem is ismerő bámulattal és csodálattal szólok róla. De ha A harang nem az én darabom volna és Blaha Lujza nem nekem játszanék, akkor sem akadhatnának más szavak tollam alá. Van néhány jelenete, mely a színművészet tökéletes teljessége, a melyhez egyenrangut csak a világ legelső művészei produkálnak, de felül egyik se múlhatja. Ez a tüneményes nő senkivel össze nem hasonlítható, a hogy ő beszél, a hogy ő játszik, a hogy ő énekel, — ugy csak ő tud: Blaha Lujza. Az a hang nevet és sir, megkaczagtat és megindít, megrezgeti a lira leglágyabb húrját és a szivekbe csap. S olyan egyszerű, olyan természetes, mint az erdők szabad madara. Mit irhatok róla, én a gyönge, a próbálkozó — róla, ki a teljes tudás és tökéletesség. Századok kellenek, hogy ilyen művésznő szülessen még egy és boldog a mai kor, hogy láthatja és hálás vagyok én, hogy az én munkámban láthatom 1 VidéSf? színpadok. Budapest, február 4. A pozsonyi színházban szerdán este mutat! ták be A baba álma czimü énekes álomképet. 1 A nagyhatású gyermekdarab szövegét ndorfi í Péter színigazgató irta, a zenét Bródy Miklós dr. karmester. A darab és előadás nagyon tetszett, a szerzőket ovácziöban részesítette a közönség. Legközelebb Urich franczia zeneszerzőnek Mathurin bátya czimü operáját mutatja be a pozsonyi társulat. Armand Sylvestre szövegét Hamvas József forditotta magyarra. « Temesvár város törvényhatósága január 28-án tartott közgyűlésén a színházat 1908. évi j virágvasárnaptól kezdődő ujabb három évre, pályázat mellőzésével egyhangúlag Krecsányi Ignácznak engedte át. Külföldi színpadok. Budapest, február 4. A berlini Lessing-szinház- ban tegnap este került bemutatóra Hauptmann Geiliart új színpadi müve: A bischofsbergi leányzók czimü vígjáték. . • ; A new-yorki Metropolitan- Opera-Housé- ban daczára annak, hogy Conried változtatásokat eszközölt a Wilde szövegén, mégse kerülhet másodszor előadásra Strauss Richard Salome- ja. A szinház tulajdonosai nem engedik meg. Most arról van szó, hogy a Salome-1 egy másik newyorki színházban adják elő. Mr. és/Mrs. Maud, az ismertnevü londoni szinészpár, "a héten uj színházat nyitottak meg Londonban, melynek Play house a neve. Eddig az Avenue-Theatre-btn játszottak. Az első est műsorát Shaw Bemard "prológusa vezette be.» A berlini Theater des Wesfens-ben márczius 1-től kezdve Monti hamburgi operett-társulata ismét játszani fogja A vig özvegy-et, melyet ez az ensemble a mult évbxn több, mint százszor adott elő. = „Háztartás", a magyar gazdasszonyok kedvelt közlönye, januárban kezdi meg a XIII. évfolyamát — Előf. ár 1/« é 3 kor. Kiadóhiv. Budapest, VIII., Józseförut 31 B. Tessék mucatósiámot kérni. = Színészet, sziiéstnők, művészek és nüvész.iok, szükségleteiket Semler 1. czégnél fedezik. = Ve seny A világ összes nemzete szavazott, hogy az egész világon melyik a legjobb pálinka. A pálinkák királyává egyhangúlag az Első Alföldi Cognacgyár „baraczk-pálinkáját" választották. NYILT1ÉR. wuwwasxmmmnmmm Pí IHM III A PDCU arczszéoitö és kézfinomító szer, rAURHms-unCm mely teljesen ártalmatlan ; a bőn bársonysimává teszi. Mindenféle szeplőt, májfoltot, pattanást, kiütést rövid használat után megszüntet. Teljesen zsírtalan és nappaii világit'« mellett is teljer hatással használható. Ara 1 korona. A cremnex való szappan 80 fillér. Pouder 3 színben í doboz 1 korona. Kapható Ladányi Zoltán, 3zant-3artalan gyógyazartáfábas Aiídrássy-ut 55 , (Eötvös-utcza sarok.) Telefon : 12—33 öt koronás rendelés portómentes. , = Számos kitüntető elismerés. = HKBBäi%H£3 gm aBBi3HHflH Hirdetések. Franczia szabonő ízléses es olcsó franczia jszabás szerinti munkát (fagon munkád is) készit Key Gizella VII., Erzsébet-körut 34. Meghívás a Pesti Magyar 65. rendes közgyűlésére, mely 1907. évi február hó 16-áo délután 5 órakor a bank helyiségeiben fog megtartatni. Tárgyak: 1. Az igazgatóság jelentése. 2. A felügyelő-bizottság jelentése, a mérleg megállapítása, a nyereség felosztása iránti határozat és a felmentés megszavazása. 3. Az alapszabályok 60. §-a azon részének módosítása, mely a tisztviselőknek adandó jutalomdijra vonatkozik. 4. Igazgatósági választások (az alapszabályok 36. §-a értelmében a kilépő igazgatósági tagok újból választhatók). 5. A felügyelő-bizottság választása. Az alapszabályok 19., 20. és 21. §-ai értelmében minden részvényes, kinek részvényei három hónappal a közgyűlés elótt a bank könyveiben nevére be vannak jegyezve, jogosítva van a közgyűlésen résztvenni, vagy magát meghatalmazott által helyettesittetni, kinek azonban szintén részvényesnek kell lennie. A szavazati jog érvényesithetése czéljából a részvények szelvényekkel együtt az alapszabályok 18. §-a értelmében folyó évi február 13-ig az alant felsorolt helyeken teendők le: Budapesten: a bank értékpapír-pénztáránál, Brassóban : az Adler L. Jakab és testv. bankbetéti társaságnál, Debreczenben: az Alföldi takarékpénztárnál, Kassán : a Kassai jelzálogbanknál, Kolozsvárott: az Erdélyi bank és takarékpénztár rt.-nal, Pozsonyban: a Pozsonyi II. ker. általános takarékpénztárnal, Sopronban : a bank fiókjánál, Szegeden: a May R. Miksa czégnél, Temesvárott: a Délmagyarországi kereskedelmi és^gazdasági bank rt.-nál, Újvidéken: a bank fiókjánál, Újpesten: » » » Nagykanizsán: a bank fiókjánál, hol is az 1875. évi XXXVII. t.-cz. 198. §-a és az alapszabályok 45. §-a értelmében a megvizsgált évi mérleg, a felügyelő-bizottság jelentesevel együtt nyolez nappal a közgyűlés előtt átvehető. Budapesten, 1907. január hó 31-én. (Utánnyomás nem dijaztatik.) AB igazgatóság. mmmmmmmm A Magyar Országos Közp. Takarékpénztár XXXV. rendes közgyűlését 1907. évi február hó I6-án d. u. 4 órakor az intézet helyiségében (IV., Deák Ferencz-utcza 7. szám I. emelet) tartja meg. NAPIREND: 1. Az igazgatósag jelentése. 1. Zárszámadások előterjesztése a felügyelő-bizottság jelentésével. 3. Mérleg megállapítása, nyeremény felosztása és kifizetés iránti határozathozatal. 4. Jelentés a »Szandrik« ezüst- és fémáru-gyár ügyében. 5. Alapszabályok módosítása. 6. Három igazgatósagi tag választása. A valasztmány kiegészítése. Azon t. részvényesek, kik ezen közgyűlésen részt venni szándékoznak, sziveskedjeenk részvényeiket az alapszabályok 23. §-a értelmében* f. évi február 13-ig d. e. 12 óráig az intézet pénztáránál letenni, mely alkalommal a mérleg is rendelkezésükre álland. Az igazgatóság. * 23. §. Közgyűlésen részt, vehetnek mindazon részvényesek, kik három nappal a közgyűlés megtartása előtt a le nem járt szelvényekkel együtt oly részvényt tesznek le a társulatnál, mely legalább két hóval előbb íratott a letevő saját nevére. mmmmmmmm Eladok és veszek ZZZZZ Urasági bútorokat, teljes berendezéseket, angol bőrbutorokat, mahagóni és rézbutorokat, perzsa- és szmlrna* szőnyegeket, függönyöket, olajfestményeket, gáa===== és villamos-csillárokat. — NAGY ZSIGMOND SflÄ ^Budapest, Semmelweis-ntcza 21. szám. Az egész házban. Telefon 17—77. Zongorát, pianinót kölcsönöz STERflBERG Kerepesi-ót 36. Kitűnő zongorák dűs raktára
