MAGYAR SZÍNPAD 1907. február (10. évfolyam 32-59. sz.)

1907-02-25 / 56. szám

1907. február 25. 3 Budapesti színpadok. BMtapeat, február 25. A Magyar Királyi Operaház-ban hónapok óta készülnek a Monna Vanna premierjére, a mely csütörtökön, február 28-án fog lezajlani, még pedig kétségkívül a legnagyobb siker közepette. A premier szinlapja igy fest: MONNA VANNA. Opera 3 felvonásban. Szövegét irta: Ábrányi Emil ( Maeterlinck drámája nyomán.) Zenéjét irta: ifjabb Ábrányi Emil. Személyek: Monna Vanna _ _ — — — V. Krammer T. Guido Colonna Beck Marco Colonna — — Szemere Prinzivalle, zsoldos kapitány Anthes So I Guid0 h« 3 i Ney ' e r A szinyória követe ... — Kertész Apród - - Zöldi T. Vedio Venczel Trivulzio, Firenze biztosa Dalnoki V. Nép. Katonák. Színhely: Piza és Prinzivalle sátora. Idő: a XVI. század eleje. Ma Destinn Emmy kamaraénekesnő, az Operaház vendége Carmen-ben, szerdán pedig a Pillangó kissasszony- ban lép fel. A bérlőkre való tekintettel oly czélból, hogy Destinn egyik vendégfellépése a páratlan, a másik pedig a páros számú bérletfolyamra essék, az igazgató­ság az e hónapban még lejátszandó négy bérlelfolyamos előadás sorszámait felcserélte. A mai Carmen-\, Destinn Emmyvel a czimszerep­ben és a keddi Hoffmann meséi-t a páratlan (15. és 17. szám), a szerdai Pillangó kisasszony-t — szintén Destinn Emmyvel — és a csütörtöki Monna Vanná-t pedig a páros számú előadások bérlői kapják. Szombaton, márczius 2-án a Zsidónő kerül szinre, vasárnapra, márczius 3-ára pedig a Monna Vanna második előadása van kitűzve. A Nemzeti Szinház legközelebbi újdonsága eredeti magyar darab lesz: Verő György A nép czimü háromfelvonásos szinmüve, melynek be­mutató előadását márczius 2-ára, szombatra tűzte ki az igazgatóság. A nép igen sok sze­replőt foglalkoztat és a szinház java művészi erőiből összeválogatva, amint azt az itt követ­kező szinlap mutatja: A NÉP. Szinmü 3 felvonásban. Irta: Verő György. Személyek: Szamosi Hangár Barna Gál Krisztina Rákosi Sz Olga P. Márkus E. Özv. Barkóné Vizváryné György Beregi Juczika 1 ... Váraai A. Gróf Herendy Odry Dr. Torlasz Horváth J. Héjjá Abonyi Pécsi Misko Mihályfi A miniszter Gyenes A miniszterné Szacsvayné Az államtitkár ... .... Molnár Cercs .-. Náday B. Kóczi Rózsahegyi Választási elnök Hetenyi Plébános Latabár legyző Kőrösmezey Tanitó ... Hajdú Márton bácsi Pethes Költő Kürthy Színész Gabányi I. Ujságiró Bónis Inas Szőke Wilde Oszkár szinmüve: Az eszményi félj kedden és csütörtökön kerül előadásra, a Kántorné czimü uj egyfelvonásost pedig pénte­ken adják ismét elő, A mult-tal együtt. Szerdán, Jókai Mór emlékezetére, Az aranyember kerül előadásra. * A Vígszínház e heti műsorán az uj vidám újdonságon, A tánezos regiment- en kivül a legutóbbi két nagy siker, a Déryné ifiasszony és A tolvaj is szerepel. A tánezos regiment-ti adják ma este, azután pedig szerdán, pénteken és vasárnap, a Déryné ifiasszony-1 keddre és szombatra tűzték ki, A tolvaj t csütörtökön este és vasárnap délután ismétlik. A rákövet­kező héten is ez a három darab fogja váltakozva betölteni a műsort. A Magyar Szinház márczius 6-án nagy fénynyel ünnepli A vig özvegy századik elő­adását. A czimszerep eléneklésére fölkérte az igazgatóság M. Szoyer Ilonát, az Operaház ki­váló művésznőjét, a ki igazgatója engedelmével márczius 6 án és 7-én fog vendégszerepelni a Magyar Szinház-ban. Lehár Ferencz, az operett kitűnő zeneszerzője, értesiteite az igazgatóságot, hogy a jubileum napján Budapestre érkezik és vezeti az előadást A vendégfel lépés a Petőfi­ház javára történik, fölemelt helyárak mellett. Közvetlen M. Szoyer Ilona vendégjátéka után az operett 102-ik előadása uj, nagy művészi érdekességgel szolgál: Küry Klára kezdi meg vendégjátékát Glavari Hanna szerepében. Mától kezdve a betegségéből fölépült Felhő Rózsi veszi át ismét Glavari Hanna szerepét. Vasárnap, márczius 3-án, lesz A vig özvegy első délutáni előadása, teljes helyárakkal, elővételi dij nélkül. • A Királyszinház-ban a Csibészkirály, Butty­kay Ákos és Szél Lajos operettje eddigi négy elő­adásán teljesen zsúfolt ház előtt, a legnagyobb tetszés jelei közt került szinre. A héten kezdi meg pályafutásának második hetét. Az operett mai előadasán már egy ujabb számmal bővül meg: a szerzők — Fedák Sári iránt való hálájukat bizonyítandó, a ki a czimszerepet vitte művé­szetével diadalra — egy uj számot irtak és ajánlottak neki. Az uj dalt, a melynek Királyi trónbeszéd a czime, Fedák Sári a II. felvonás­ban adja elő. A darab többi szereplői ugyan­azok lesznek, a kik a bemutató sikerét biztosí­tották : elsősorban Sziklai Kornél, a kinek az öreg Grolímus egyik legnagyobbszerü szerepe, aztán Németh, Papp Mihály, Vágó, Körmendy és társaik. Vasárnap délután A -harang kerül szinre, Blaha Lujza asszonynyal a női fő­szerepben. A Népszínház hete a Küry Kláráé, a kivel — nagy sikereire való tekintettel —' ujabb vendégszereplési szerződést kötött az igazgató­ság. A művésznővel a hármas női főszerepben pénteken felujitásra kerül Faragó Jenő és Barna Izsó kitűnő operettje, a Casanova, mely annak idején egyik legkedveltebb müsordarabja volt a Népszínház- nak. A Casanova előadását szom­baton megismétlik. Küry Klára szerdán és vasár­nap este A kis szökevény-btn lép fel, kedden és vasárna délután pedig A baba czimszerepét játssza. Csütörtökön a Katalin Germain had­nagyát fogja játszani a művésznő, a kinek minden fellépését igen nagy érdeklődés előzi meg. Három újdonság. — A sajtó bírálataiból. — Budapest, február 25. I. „Kántorné" (Nemzeti Szinház ) Az Uj -ág: Kántorné a czime legifjabb Szász Károly dramoletjének, melyet ma m.laitak be a Nemzeti Szín­házban. A művészi értelemmel és csínnal megirt ked­ves kis darab, szerény egyfelvonásos formájában is, meggyőzően tudja megértetni a nagy és komoly igazsá­got, hogy az anya, ki elhagyja és mások gondjára bizza gyermeket, mikor vissza akarja ölelni keblére, nem találja többé meg a tőle elidegenedett lélekben a gyer­meki szeretetet. A szerzőnek négyszer kellett a lámpák előtt megjelennie. Meg is érdemelte a közönség rokon­szenvének e hízelgő megnyilatkozását. Pes'J Hirlap: A Déryné ifiasszony óta kezdenek az elhunyt színésznők is divatba jönni; mert az élők mindig divatban vannak. Legifjabb Szász Károly irta a kis színmüvet. A Szász irodalmi család, mely egykor több fényes tehetséggel uralkodott a litteraturában, most már csak a „legifjabb" nemzedékkel van képvi­selve s ebben is a Kántorné szerzője a tehetségesebb, rokonszenvesebb Cs szerényebb részhez tartozik. Pesti Napló: Nem tudom, hogy jászai Mari Kántorné szerepét meddig tanulta, de bizonyos, hogy ma este Kántorné volt. Leírások, elbeszélés, hagyomá­nyok alapján ilyennek képzelj jk el a nagy magyar tragikái, a ki nz ígéret földjének szépségét fanatikusan hirdette, de az országnak határát át nem léphette. A Kántorné indulatossága, fanatizmusa, szenvedelmes méltósága megszólal minden emlékében s megszólalt ma Jászai Mari játékában is. Budapesti Hirlap A közönség érdeklődéssel kisérte a cselekmény menetét és az érzelmek hullám­zását és a függöny legördülése után sokszor kihívta a színészeket és a szerzőt. Legifjabb Szász Károly végre engedett a hosszas tapsnak es megjelent a lámpák előtt. Kis müvének nagy sikere buzdítás volt ma esti publi­kuma részéről, hogy merjen nagyobbat. reg A Polgár : Legifjabb Szász Károly sem irta meg azt a magyar lever de rideau-t, a me.y elbírja az idők fogát, de tisztes eszközökkel, tisztes munkát végzett. Nem tör magas czélra, gazdaságosan osztja be meséjét a szűkös keretben és gondosan, jól fésült tirádákban önti ki Kántorné keserveit. Független Magyaro-szág Jászai Mari Kántor­nét játszotta. A mélységes keserűség és az irtó fáida­lom kifejezésére oly hangjai voltak, melyeket lehetetlen volt megrendülés nélkül hallani. A mellékszerepekben Vizváriné, Pethes Imre és Keczeri Irén érdemelnek emlitést. A közönség zajos tapssal fogadta az újdonsá­got és a szerzőt a szereplőkkel együtt, majd külön is többször kihivta. II „A tánezos regiment "(Vígszínház) Pesti Hirlap: Vilmos császárnak kedves, szelle­mes ötletét két német vigjátékiró, Kadelburg és Skow­ronek. a szinpadra vitték egy „Huszarenfieber" (Huszár­ház) czimü vígjátékban, melyet most „Táncsos regiment" czim alatt nagy sikerrel játszottak a Vígszínházban. Németországnak sz nházi szenzácziója az idén ez a színdarab Berlinnek egy kisebb drámai színházában játszszák már hosszú ideje, folyton zsúfolt házak előtt s nemrég Vilmos császár az egész színdarabot, személy­zetével együtt áttelepítette az udvari s inházba is és az udvar meghívott vendégei kaczagtak az apróságon. Ez a huszárláz kétségkívül át fog ragadni egy kissé a budapesti közönségre is és a „Tánezos regiment" sok telt házat fog szerezni a Vígszínháznak. Budapesti Napló: Vendreyt említem, ezt a jeles művészt, a ki mindig valami mély kedélyességgel ját­szik, maga a testté vált humor, talán azért, mert egész szervezetét humorosan fogja fel és magát a természet adományát is ki tudja és ki meri zsákmányolni Ma is szívből gyönyörködtünk játékáoan, bár e.ősen stilizált volt és néhol a groteszk mókára hajló. Hegedűs katonás ezredese, Tanay fess kadétja, Tapolczay beszéde s az érdekes és talentumos Sarkadi Aladárnak alakítása, valamint Góth, Tihanj i, Gazsi Mariska, Kiss Irén, Biró Irén stílusos játéka szintén tetszett a közönségnek. Pergő, eleven, tapsos bemutató volt. Pe tf Napi i: A Vigszinház teljes igyekezettel hozta szinre a darabot. Hálás szerepekben legjobb erőit léptette fel A Hegedűs Gyula délezegen joviális ezre­dese, a Góth szeles Kehrberg Muki hadnagya, Fenyvesi, Tanay, Sarkadi tisztalakjai, a Haraszthy Hermin kitűnő alakítása, a Tapo'czai mulatságos tiszti szolgája, a Szerémy gyárosa, a Vendrei elégedetlen nyárspolgára, a Gazsi Marisk i bárónője hatásosan illeszkednek bele a darab gyors menetébtn. Biró Irénben annyi üde naivi­tást fedeztünk fel hogy külön buzdítani akarjuk. Kiss Irén, Csáki Irén, Kész Rózsi és a színháznak csaknem valamennyi tagja segített a darab jó megjátszásában. A második felvonás ötletes, levegős rendezéséért és a hatásos s inpadi effektusok megcsinálásáért külön di­cséret illeti Szilágyi Vilmos rendezőt. Feltétlen elisme­rés illeti a fordítót, Zboray Aladárt. Az előadáson a legérdekesebb volt a közönséget megfigyelni, a mely minduntalan felkaczagott és mindent összevéve kitűnően mulatott. Magyar Hirlap: A közönség ma estére gondjait hagyja otthon s ebben az esetben kedves, mondjuk kedélyes mulatságban lesz része. Ennek a darabnak jellemzésére csak egy jelző alkalmas: fess. Fess az ötlet, fess a kidolgozás, fessek spis^bürgerek, a vidéki leányok, ugy a naivak, mint a raf ináltak; fessek a mondások és elsősorban a szép huszárok. Természete­sen fess az előadás is. Magyarország: Nem kell prófétának lennünk, hogy nagy sikert jósoljunk a darabnak, a melyet a Vigszinház fénynyel állított ki és a melyet meses jó­kedvvel és buzgósággal játszik a szinház minden tagja III. „A csibészkirály" (Királyszinház). Pesti Hliap: Az újdonság igen barátságos, me­leg fogadtatásra talált; a zsiványtanya érdekes látni­valói (üisznóhólyagos csillárok, lelánczolt evőeszközök, a zsebmetsző-tanfolyam felszerelése, a csibészek fel­vonulása kasszafurók, hamis kártyások és — szén­árusitók stb.) sok derültséget keltettek és a szerzőket a főbb szereplőkkel minden telvonás után sokszor hív­ták a függöny elé. A szinház ötletes rendezéssel és a jelmezekben valósággal tobzódó rongyorgiával gondos­kodott a sikerről, s a szereplők is egytöl-egyig lelkes ambiczióval fáradoztak azon. A primadonnát Fedák Sári adta; ügyesen iknázta ki hálás, parádés szerepének minden részletét, temperamentumosán játszott és gra­cziózus tánczaival is zajos tetszést kettett. Sziklai pom­pás betörője határtalan derültséget keltett. az Újság: A szövegíró, Szél Lajos, uj ember a színpadon Nem czéhbeli iró, bár régebben sürün meg­jelentek szépirodalmi lap ainkban költeményei Operett­versei most is gondosan csiszoltak, elmések, fordula­tosak, az átlagos operetimértéknél értékesebbek Vets­soraioan alcalmazkodott költői lelkű szerzőtársához, hivatott verselő szólal meg e kedvesen csengő stróják­ban Meglepően rutinos, bátor, ügyesen bonyolítja a cselekményt, jó felvonásvégeket épit s ugy bogozza meséjét, mint egy érdemesüli franczia bohózatiró. Pró­zája seholsem Ízléstelen, olykor viditó és mulatságos. rtestl Napló: „A csibészkirály" versszövege elmés. A zenét e versekre Buttykay Ákos irta, az uj magyar zeneszerző gárda legelsői közül való komponista. Most is győzedelmeskedett azon az akadályon, nogy operett­hely eteket kellelt illusztrálnia, noha képességei érté­kesebb, magvasabb és művészibb zenei feladatokra utalják. A partitura legnagyobb részében sikerült B.tty­kainak elmés, melódikus, mindig szellemesen hang­szerelt valódi operett muzsikát nyújtania. De van a pártiturának négy-öt olyan finom és kedves száma, a melyeknek mindegyike egy-egv „operett-sláger". Budapesti Hirlap A közönség igen nagy bi­zalommal volt a mai estéhez, mar napokkal előbb elvitt

Next

/
Oldalképek
Tartalom