MAGYAR SZÍNPAD 1907. február (10. évfolyam 32-59. sz.)

1907-02-23 / 54. szám

189 t907. február 28. Budapesti színpadok. ••dapasL február 23. A Magyar Királyi Operaház-ban holnap, vasárnap este Vasquezné és Lunatdi fellépésével az Aida kerül szinre. A Monna Vanná-t, ifj. Ábrányi Emil 3 felvonásos dalmüvét a jövő héten mutatják be. A czimszerepet V. Krammtr Teréz, a férfi főszerepeket pedig Anthes (Princivalle), Beck (Guido), Szemere (Marco), Dalnoki V. (Trivulsio) és Venczell (Vedio) fogja énekelni. A próbákon maga a fiatal szerző is részt vesz s ő fogja vezényelni az újdonság első előadását is. Az Operaház kiváló vendége Destinn Emmy még kétszer fog fellépni: második fellépése e hónap 25-ére, hétfőre esik, a mikor Carmen-1 fogja énekelni. Harmadszor e hónap 27-én, szerdán a Pillangó-kisasszony czimszerepében lép fel. A második fellépést páratlan, a harmadikat páros számú bérletfolyamban tartják meg. V A Nemzeti Szinház- ban tegnap este igen szép sikerre! került bemutatóra legifj. Szász Károly Kántorné czimü 1 felvonásos szinmüve, mely ma este ismét szinrekerül és az Asszony-1, Porzsolt Kálmán színmüvét adják vele. Wilde Oszkár nagy sikerrel bemutatott szinmüve: Az eszményi férj vasárnap kerül előadásra. A Nemzeti Szinház legközelebbi újdonsága Verő György A nép czimü háromfelvonásos szinmüve lesz. Az újdonságban Márkus Emma, Ligeti Juliska, Rákosi Szidi, Váradi Aranka, Vizváriné, Gál, Gyenes, Pethes, Rózsahegyi, Molnár László, Kürthy, Náday Béla és Szőke játszanak. • A Vigszinház-ban ma este kerül bemutatóra Kadelburg és Skowtonek A tánczos regiment czimü vígjátéka. » A Magyar Szinház igazgatósága A vig özvegy előadásai iránt nyilvánuló rendkívüli érdeklődésre való tekintettel a közönség kényelmére ugy intézkedett, hogy a nappali pénztárnál az eddigi szokástól eltérően délután már fél négy órától kezdődőleg lehessen jegyet váltani. A vig özvegy e heti előadásain Zilahiné Vilma és Páihonyi Ákos játszsza a két főszerepet. A vig özvegy esti előadásain kivül vasárnap, február 24-én délután műsoron szerepel A koldusgróf. « A Királyszinhdz-ban tegnap este második előadásán is teljes sikert aratott Buttykay Ákos és Szél Lajos A csibészkirály czimü operettje, mely Fedák Sárival a czimszerepben ezután állandóan betölti a szinház esti műsorát. A pompás újdonsággal kétségtelenül igen nagy vonzóerejü darabot nyert a szinház. A tegnapi közönség is — a szinház zsúfolásig tele volt — nagy gyönyörűségét találta az elsőrendű zenében és a mindvégig érdekes és mulatságos szövegben. Nagy ünneplésben részesítették a szerzőket és a czimszereplő Fedák Sári, a ki brilliáns alakítást nyújt az újdonságban A nagyszerű kiállítás csak fokozza az újdonság sikerét. Vasárnap délután pedig Blaha Lujza asszonynyal a főszerepben, rendes esti helyárral Pásztor Árpád poétikus legendája A harang kerül szinre. * A Népszínház kitűnő vendégmüvésznője: Küry Klára, kinek eddig minden egyes föllépése zsúfolt házat vonzott, vasárnap két előadásban játszik. Este A baba czimszerepét játszsza, mig vasárnap délután mérsékelt helyárakkal a Lili előadásában lép föl. A baba előadásán Solymosssy Élek is vendége lesz a Népszínház- nak. Küry nagy érdeklődéssel várt két fellépését ma a San-Toy előzi meg. A Népszínház legközelebbi újdonsága Telekes Béla és Metz Albert daljátéka: A cserkeszleány lesz. A kulisszák mögül. Budapest, február 23. „A tánczos regiment". — A Vígszínház mai bemutatójához. — A tánczos regiment! Kadelburg és Skowronek kék dolmányos huszárait most a Vigszinház-ba szállásolták. Már a főpróba kényes izlésü közönsége is jót kaczagott rajtuk. Néhány vén színházi róka valósággal hömpölygött a jó, izü kaczagástól, az arczukon pedig végigperegtek a nevetés sajtolta könyek. A két szerző büszke lehet a közös darab szenzácziós sikerére, mert most az összes német színpadokon A tánczos regiment, eredeti czimén a Husarenfieber, a legsűrűbben adott darab. Berlinben vagy ötszáz előadására számítanak. Az uj szerző társas-czég a mult nyáron etablirozta magát, még pedig egész váratlanul. A német császár hires tánczos huszárairól szóló történet rendkívül hálás anyagnak tetszett nekik a színpad számára. Az ötlet a történet dramatizálására tulajdonképen Skowronek-ben született meg. Elkészítette a vázlatot a darabról, a melyben elmondja, hogyan érzi magát egy fiatal hadnagy, a ki egy észak-poroszországi határvároskából egyszerre valamely nigyobb vidéki városba készül. Egy napon aztán elhatározta magát Skowronek, hogy levelet ir Kadelburg barátjának: „Jó témám van, mikor beszélhetnénk róla?" — kérdezte a levélben. Kadelburg igy felelt: „Még ma délután". Csakugyan találkoztak is ; Skowtonek előadta a vázlatot és Kadelburg rögtön ezt válaszolta : — Brilliáns! De a színpadon nem csak egyetlenegy hadnagyot kell szerepeltetni, hanem felvonultatunk egy egész ezredet. Ez lesz aztán a hatás! Rögtön megértették egymást; nem csürtékcsavarták a dolgot, hanem nyomban hozzáláttak a bohózat megirásához. Marienbadban fogtak hozzá és négy hét alatt be is fejezték. Igy született meg A tánczos regimeni. • Lapvéleményeket ugyan csak a bemutató után szoktunk közölni, de hadd szakítsunk ezúttal ezzel a szokással !és előzzük meg a premiert néhány nagy hirlap bírálatának ismertetésével. Természetesen berlini lapokról kell szólanunk, mert hiszen A tánczos regiment őspremierje Berlinben volt. A Lokal-Anzeiger például ezeket irta: „A Lustspielhaus Kadelburg és Skowtonek darabjával, a Husarenfiebet-xt\ tegnap megcsinálta a maga szezónsikerét. Az újdonság a legvidámabb, jelenetről-jelenetre, felvonásról-felvonásra emelkedő siker kíséretében érte meg első előadását és ebben, valamint a következő szezónokban úgyszólván nemzeti darabbá lesz. Mindenütt szívesen látják majd a jókedvű, vidám szerzőknek jókedvű vidám huszárjait. Legkitűnőbb tulajdonságuk a jókedvüség, a kedélyes vidámság, a megnyerő szeretetreméltóság". A Tag igy irt: „Csupa elragadtatás és lelkesedés volt a nézőtér és ez igy fog tartani még sok hónapig, sőt: évekig". A Börsen-Courier óriási kaczagási sikerről (Ungeheueren Lacherfolg) számol be. Szerinte a szerzők az idei premier lutri-főnyereményét húzták ki A siker a legnagyobb volt, a melyet a szinház fennállása óta megért. A National-Zeitung konstatálja, hogy a darabban pezsegnek a komikus helyzetek és a viditó dialógus elbájolja a hallgatóságot. És a legnagyobb derű, a legkicsapongóbb jókedv mellett semmi okjsincs a megütközésre, a frivolságnak semmi nyoma. A darab meg fogja hódítani Berlint, a birodalmat és isten tudj?, hány nyelvre fogják lefordítani. És ez igy megy végig Berlin valamennyi lapján. Hogy a National-Zeitung-nak mennyire igaza van, mutatja, hogy negyedévvel a német bemutató után megjelenik már az első fordítás. A Vígszínház, a mely Európa drámai életének üterén szorgosan tartja kezét, hamarosan megszerezte a nagysikerű darabot és a tegnapi főpróba után ítélve, semmi kétség se fér ahhoz, hogy a világ minden nyelvére fogják leforditani a darabot. Mert hát ha porosz haszárok szerepelnek is A tánczos regiment-ben, bátran lokalizálhatják a müveit világ minden országa szerint, mert a huszárok meglehetősen egyformák mindenütt és a kislányok is, de még a szép és fiatal özvegy menyecskék is, nem szólva a nyárspolgárokról. Ezek az összes kategóriák kitűnő szereposztásban szerepelnek a Vígszínház darabjában és a jóizü darabnak elmaradhatatlan hatását nagy mértékben fogja fokozni az előadást, a melynek vidámabbat régen produkált a Vígszínház. A szinlap a legjobb neveket tünteti fel, a rendezés a Szilágyi Vilmos legkiválóbb munkája és Zboray Aladár, a ki a Takarodó-i is oly szépen fordította, ezúttal is jó munkát végzett. Togo Színházi pletykák. Budapest, február 23. A bajusz. — A kritikusok tréfája. — Az Operaház egyik művésze a minap — barátai unszolására — levétette szép, férfias bajuszát. De alighogy leborotválták a bajuszát, máris megbánta, hogy engedett a rábeszéléseknek, mert éppen a barátai voltak az elsők, a kik a kávéházi törzsasztalnál — halálra boszantották, a miért megvált férfi-díszétől. Ennek az esetnek kapcsán elevenítették fel ennél a törzsasztálnál egy nem éppen uj, de jó bajusz-históriát. A mikor Kenedich Kálmán felkerült a Népszinház- hoz tenoristának: egyik legnagyobb büszkesége pörge barna bajusza volt, a melylyel — a színházi törvények ellenére — néhány szerepet végigénekelt, a miről meg volt győződve : a hölgyközönség örömére. Egyszer aztán kiosztották rá Hoffmann szerepét a Hoffmann meséi-ben. A meseirót megint csak a saját bajuszával akarta eljátszani. Néhány újságíró azonban pokoli tréfát eszelt ki a derék Kenedich boszantására. Felkeresték őt két nappal az előadás előtt és rábeszélték, hogy vetesse le a bajuszát. — Nemcsak a mi véleményünk az, hogy Hoffmannt nem lehet bajuszszal játszani — mondották neki, — hanem az összes színházi kritikusoh ezt mondják. Beszéltünk valamennyivel tegnap a színházban és kivétel nélkül azt mondták, hogy egy bajuszos Hoffmann pesti színpadon elképzelhetetlen! Kenedich huszonnégy óráig óriási lelkitusát vivott önmagával, végre is — a jó kritika érdekében — az előadás előtt néhány órával hősi elhatározással bement egy borbélyüzletbe és leborotváltatte a bajuszát. Az előadáson tehát Hoffmann bajusz nélkül, sima arczczal jelent meg. De ki írhatja le Kenedich borzasztó meglepetését és bosszúságát, a mikor másnap reggel kivétel nélkül az összes újságok népszínházi referádájában e sorokat olvasta: „Nagyon szépen énekelte Kenedich Kálmán Hoffmann szerepét és játék dolgában is megállotta a helyét. Csak az a kár, hogy Hoffmanat bajusz nélkül játszotta, ez rontotta az illúziót. Ajánljuk neki, hogy máskor, ha Hoffmannt játssza : ragasszon fel egy szép, férfias bajuszt." Tartarin. Felvonásközben. Budapest, február 23. Napoleon. — Az inasszinész fátuma. — Van Debreczenben egy segédszinész, a kire azt a fátumot mérte ki a színészek istene, hogy örökkön-örökké csak inasszerepeket játszék. Ambicziója ugyan Hamletekre és Lear királyokra hivatná, de haj, a kegyetlen sors rendelése folytán be kell érnie azzal az állandó szereppel, hogy: — A fogat előállott. Történt, hogy a Casanova czimü operettet tűzték repertoárra. A kedves operett előjátéka tudvalevően a pokolban játszik, a hol Napoleon, a világhódító Cézár inasszerepre van kárhozva. És ezt a Napoleon-szerepet is a mi segédszinészünknek osztották ki. A szereposztó elhozta a szerepet és átadta szó nélkül. A mi színészünk belenézett és álmélkodó gyönyörűséggel dörzsölte meg a szemét.