MAGYAR SZÍNPAD 1907. február (10. évfolyam 32-59. sz.)

1907-02-22 / 53. szám

1907. február 186. VIGSZDNHÁZ. A „Déryné ifiasszony" szövege. I. felvonás. Thuretzky táblabíró alsóturai portáján nagy az izgalom. Magyar diátristák érkeztek a helységbe és ez ugyancsak felizgalja Gábit, a házigazda gyámfiát. Maga Thuretzky azonban édeskeveset törődik színészekkel. Neki nagyon rossz véleménye van a komédiásokról és elkeseredve regél arról az előadásról, a melyet Pesten látott és a melyben . egy suviczkos ábrázatú ember pénzért abajgatott. Bezzeg kitüntető előzékenységgel fogadja gróf Szepessyt, a ki abban fárad, hogy német truppot vigyen Kassára. Pedig éppen Kassára készülnek a magyar szinészek is, a kik közt ott van a hires Déryné is. A szegény magyar szinészek összekülönböznek a fuvarossal és e miatt kénytelenek Thuretzky elé járulni panaszukkal. Igy találkozik Déryné ismét Szepessvvel, a kivel Bárlfán már megismerkedett volt, még pedig ugy, hogy Szepessy felpofozott egy német diákot, a ki fütyülni mert a magyar művésznő játéka alatt. Azóta azonban a gróf hasztalan akart Déryné nyomába jutni. Most ismét találkoznak és a magyar művésznő meghódítja a germán szellemben nevelkedett grófot a honi művészet számára. Szepessy elcsapja a német truppot, a melyet Ksssa számára szerződtetett. A felvonásban szereplő magyar szinészek közt van Szentpétery, az úttörő magyar szinősz és leánya, Zsuzsika, a ki hamarosan megveszi Gabi szivét. Nincs is Gabiaak maradása otthon és szökik a szinészek után Kassára. II. felvonás. Kassán vágjunk a Déryné szállásán. A társulat próbálja a Korány zendülését. Déryné dicsőségének tetőpontján van, mindenki csodálja, bár hire a Szepessy protegáló barátsága folytán szenved. Gabi ott van a szinészek közt és Zsuzsi kezdi megérteni a fiatal színészt. Persze Thuretzky nem nyugodott meg gyámfia szökésébe és már többször vitte haza, de a gyerek mindig visszaszökik. Kilényi, a kit a tár.ulat elcsapott a direkcziótó), abban mesterkedik, hogy Dérynét elszerződtesse, de a művésznő nem akar Kassáról távozni, már csak Szepessy miatt sem. Nagyon szereti a grófot, de semmiképen • em birható rá arra, mire. Lubyné, az uj direktor felesége kéri, hogy pénzt kérjen a gróftól. Lubyné haragjában nagyon megséiti Dérynét, a ki számára a gróf aztán kedves elégtételt készít elő. Szepéssy felesége meglátogatja a színésznőt és szeretete jeléül átadja neki a saját menyaszszonyi ruháját. A hatalmas jelenet hatása alatt Déryné menekülni igyekezik a gróf közelécöl és elfogadja Kilényi csábító ajánlatát. Erre aztán az egész trupp Dérynével szökik. III. felvonás. Egy erdélyi helység határában éri utói a gróf Dérynét, de nem tudja többé visszahódítani. A művésznő megindító szavakban búcsúzik tőle. A derék Thuretzky is egészen megtért és most már lelkesedik a magyar színészetért, Gabi pedig, a későbbi Egressy Gabi, ott marad Zsuzsikánál holtomiglan-holtodiglan. Egy órára nézzük meg az »Apolló* szinház előadásait, VIH., Népszinház-u. 1—3. Népszinház mellett. Előadások délután 4-től folytatólag éjfélig. KIRÁLY SZÍNHÁZ« »A csibészkirály« szövege: I-ső felvonás. Az ülympia-szinház primadonnájának öltözője. „A csibészkirály,, premierjének estéjén az dvarlók virággal várják Daisyt, az ünnepelt primadonnát. Megjelenik Layton, a hires rendőrfőnök, ki hírül hozza a szinház igazgatójának, hogy betörés készül a primadonna öltözőjébe. Mialatt a színfalak mögött az előjáték folyik, Daisy elmondja az öreg színházi titkárnak, hogy pályáján egy ismeretlen megmentette az öngyilkosságtól s azóta folyton keresi ezt az életmentőjét. Daisy mint csirkefogó jelenik meg és kisiet a színpadra. Ekkor jönnek a betörők, de nyomon követik a rendőrök és meglánczolva viszik őket magukkal. E pillanatban siet be a primadonna az öltözőbe. Az utolsó rendőr visszatekint ós abban a hitben, hogy egy betörőt itt felejtettek, egyik társával együtt ráveti magát Daisyre, kit kétségbeesett védekezése daczára m eglánczolnak és visznek magukkal. Megszólal a csengő, mely Daisyt a színpadra hívja, de hiába. Kétségbeesetten rohan be az ügyelő, a titkár, az igazgató, a szerző, majd a kar meg a közönség, a primadonna eltűnt, az előadás megakadt. II-ik felvonás. Első kép. A fogház-udvaron. Layton rendőrfőnök két detektiwel álruhában a „Fekete Elefánt" korcsmába indul, a tolvajok tanyájára. Távozásuk u án hozzák a három betörőt, majd Daisyt.A betörőktől tudja meg Daisy elfogatásának furcsa okát és mint hogy a premier sorsán már ugy sem segíthet: Grolmcsnak, a vén betörőnek rábeszélésére — ki őt igazi tolvajnak nézi — rászánja magát a szökésre és arra, hogy tanulmányútra menjen a „Feketé Elefánt" korcsmába. Második kép. A csibész-tanyán. Grolmus megjelenik Daisyvel és bejelentik, hagy ez a kis ficzkó közéjük akar lépni. Daisy fényes sikerrel tesz eleget a felvételi próbáknak, sőt néhány bűvészmutatványával annyira elbűvöli a betörőket, hogy általános lelkesedés mellett megválasztják csibészkirálynak. Daisy Layton rendőrfőnökben felismeri azt az embert, ki valamikor visszaadta őt az életnek. Layton is folyton kereste azóta a leányt és most mindketten kétségbeesnek, hogy íme a büntanyán kell egymást feilelniök. De már közeledik a menet; a tolvajok, betörők, csalók mindenféle alfaj a. Megkoronázzák Daisyt és a vidáman meginduló négyest csak az öreg Grolmus akasztja meg, ki azt ajánlja, hogy az éjszakát használják fel egy betörésre : az uj primadonna lakásába, a esibészkirály személyes vezetése mellett. Daisy vidáman vállalja a szerepet. III-ik felvonás. Daisy lakása. Megjelennek — az ablakon keresztül — Daisy és társai. Csakhamar megzavarják őket, mert jön az igazgató, a szerző, a kritikus, a kik Daisyt keresik. Csakhamar kiderül Layton és Daisy ártatlansága, kik az igazgatóéknak és a betörőknek zajos helyeslése mellett egymás karjába borulnak. Egy órára nézzük meg az »Apolló* szinház előadásait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszinház mellett. Előadások délután 4-től íolytatólag éjfélig. VÁRSZÍNHÁZ. »A kis szökevény« szövege. I. felvonás. Az ajaccioi Szent-Péter-zárda körüli vidék. Gray Winnifred, a zárdában nevelkedő kis árva lány, levelet kap, melyben értesitik, hogy el kell hagynia a zárdát, mert gyámszülői férjhez akarják adni. A kis Winnifred arra a gondolatra, hogy egy idegen emberhez menjen nőül, kétségbeesik és egy vándorló utczai énekes csapattal megszökik. Tamarind atya is, a ki belebolondul a trupp primadonnájába, a szép Garmenitába. II. felvonás. Lord és lady Coodle, a kis szökevény gyámszülői unokaöcsesükkel, Eduarddal, megtudják, hogy az Eduardnak szánt Winnifred megszökött a zárdából és igy az árvaleány egymilliós hozománya elesik kezükből. Eduard örül e fordulatnak, mert ő beleszeretett az utczaénekesekkel együtt járó Winnilredbe, a kiről persze rem is sejti, hogy kicsoda. A trupp tagjai zonban 5000 frank váltságdijat kívánnak l ^r most Eduárdtól Winnifredért, minthogy pedig ö ezt megfizetni nem tudja, szöáést ajánl szerelmesének. A két szerelmes tényleg Filippe

r jockev segítségével Velenczébe szökik. Coodiek Flipper kedvesétől, szobaleányuktól megtudják a szökést és utánasietnek a szerelmeseknek. III. felvonás. A velenczei Szent-Márk-tér és a Piazetta. Éppen Carnevál napja van. A szökevények álruhába öltöznek, hogy üldözőik, egyfelől az énekestársaság, másfelől a lord családja föl ne ismerjék őket. Winnifred véletlenül mégis találkozik gyámszüleivel és igy megtudja, hogy ők azok. Előbb megtréfálja őket azzal, hogy Carmenitára fogja rá, hogy gyámleáayuk, Coodlék Carmenitát ölelik boldogan karjaikba, csak mikor Eduard, ismervén Carmenitát, tiltakozik a dolog ellen, ismerteti fel magát Winnifred boldog gyámszülöi előtt. Az »Ifjúságiink* szövege. I. felvonás. Chartier úrhoz és nővéréhez, trovuvílle-i villájukba, néhány heti tartózkodásra érkezik régi jó barátja és iskolatársa: Lucien Briant a feleségéével: Helénnel és édes atyjával, az öreg Brianttal Besanconból, a hol a két Briantnak vasgyára és hutái vannak. Az ifjabbik Briant derék, dolgos ember, jó férj, de roppant gyönge lélek, a ki mindig és mindenkor atyja befolyása alatt áll. Az öreg Briant akarata a döntő és Briantné sokat is szenved ez apai zsarnokság miatt Mialatt a Briantesalád Tronvilleban szórakozik, egy ifju, bájos, 17 éves kis leány jelentkezik Chartier urnái, a kinek elmondja, hogy ő Lucien Briant törvénytelen leánya, egv régi, husz év előtti viszonyból származik. Édes anyja három évvel ezelőtt meghalt, egyedül áll a világban atyját sohasem látta és mivel sohasem akar neki terhére lenni és sohasem akar tőle semmit sem kérni, most eljött atyja régi barátjához, hogy tőle kérjen tanácsot, vagy valamelyes protekcziót, ajánló levelet, hogy egy néki megfelelő állást nyerhessen. Chartrier jóságosan fogadja és kilátásba helyezi neki támogatását A mikor a kis Lucienne — ez a leány neve — megtudja, hogy atyja éppen Trouvilleban van, nagyon kéri Chaitriert, hogy róla ne is tegyen említést atyja előtt. Chartrier ezt meg is ígéri és a titokba csak nővérét avatja be. II. felvonás. Chartrier nővére elárulja a titkot Briantnak. Az apa kétségbeesik a hir hallatára, fél a feleségétől, az atyjától és Chartrier utján évjáradékot ajánl fel Luciennek, azzal a feltétellel, hogy ezentúl egy távoli kis faluban kell élnie. De Lucienne ezt az ajánlatot — büszkeségből nem akarja egy idegen támogatását igénybe venni — visszautasítja és szívesebben vállalja ezt a társalkodónői állást, melyet Chartrier és nővére szereznek neki egy délamerikai ismerősüknél. III. felvonás. Chartrier nővére, a ki Lucienne dolgát és sorsát jobban és nemesebben kívánja elintézni, beavatja a titokba Briant nejét is. Helén, a kinek legnagyobb fájdalmára, nincs gyermeke, nemcsak meglepetéssel, de őszinte örömmel értesül a kis Lucienne létezéséről és minden áron meg akar vele ismerkedni. Chartrier ur nővére be is mutatja Luciennet Briantnénak és már az első találkozásnál annyira megszeretik egymást, hogy Helén elhatározza, hogy l'erje törvénytelen leányát magához veszi és leányának fogadja. Ámde Briant — atyja befolyására — hallani sem akar „társadalmi" és „morális" okokból. Helén hajthatatlan ós a mikor férje utolsó érvül kivágja : — Az a leány talán nom is az én leányom ! Akkor Helén határozottan jelenti ki: — ... de az bizonyos, hogy ezentúl u én leányom lesz. I\. felvonás. Az öreg Briant hallani sem akar Helén tervéről, bejelenti, hogy még aznap elutazik és ha fia nem akar végleg szakítani, ugy ő is vele jön nejével, de Lucienne nélkül, Helén ragaszkodik elhatározásához és egy találkozást inszczenál férje és leánya között Briant visszaemlékezik múltjára, kezébe kerül régi fényképe és eszébe jut ifjúsága, mely ima Lucienne-el hozzá — a ki husz év óta kemény és sivár munkában töltötte napjait — vis-zar tér: keblére öleli leányát és beleegyezik Heléa tervébe. Az öreg Briant haraggal elutazik Briant pedig elhatározza, hogy eladja gyárát, Parisba költözik, a hoi nyugalomban és szeretetben fognak élni mindhárman : ő, felesége ím leánya. » Soványság Az egyedül sredménytől kiiért szer » dr. William Hartley tamás amerikai erütáppora. Soványak tartós, nép telt testidomokai nyernek; hölgyek remek keblet, 6 hét «litt 20 kiló gyarapodásért jótállás. Vérszegénység, idegesség, sápkór ellen és gyomorbajosoknak nélkülözhetetlen szer. Kitüntetve : Chikagó, Berlin, (ondón és Hamburgban. Kósaónólevelek minden országból. Ara dnboaonkint bazznéláti utasítással 1 terült 10 kr. — Vöraltár: Balázs Mór B. Budapest, VI., Podmaniczky-ntcza 61, A. em. 20. Kapható: Tőrük Jóiaei gyógyszertárában, Klrály-ntcza U. Kádor-gyógyazortárban, Váczt-kórnt 17. I gkolal és művészi hegedűk, valamint zenekari hangszerek kitűnő minőségben STERJ4BERG cs. és kir, udvari hmgsMrgyirábaii, izet<epest«at 36 sz