MAGYAR SZÍNPAD 1907. január (10. évfolyam 1-31. sz.)

1907-01-06 / 6. szám

1907. január 4

. 3 A Népszínház ebben az érdekes szereposzlásban mutatja be az operettet : Az(erényes nagykövet. Operett 3 felvonásban, lrtlk : Flers és Caillavet. Zenéjét szerzette: Claude Terasse. Fordította • Faragó Jenő. Rendező: Stoll Károly. Karmester: Stefanidesz Károly. {Személyek]: De, la Pilissé Bertrand jj De la Palisse Simp'icius" Deila Verdusre Heloisej Don Diégó, kormányzó Inez, unokahuga Dcunmguez j Djeg

0 ^ .. Simplicius szolgái "" * Juliette) Julien I sola Fiancoise korcsmárosnék Pintér Raskó Barcs A. Kovács M. Petráss S Kiss M. Pázmán Kápolnai L Bálint Csatai ... UjváriJK. A kik emlékeznek a két" librettistának: Flers és Caillavet egyéb darabjaira, Az erény utjai-ra, Az őrangyal-ra és a Sir de Vergy-rt, azok eltudják képzelni, hogy milyen elmés és kaczagtató a Monsieur de la Palisse szövege is A kaczagtató, elmés szöveghez simul a Claude Terasse bájos muzsikája. Az operett hőse: Palisse ur habár már jóval tul van az ifjúkor mesgyéjén, még mindig nem ismeri a szerelmet, soha ölelés nem érte, ajkához csók nem-tapadt. S a mikor végre felébred benne a házasodás vágya, szerencsétlenségére olyan nőre akad, a ki csakolyan tapasztalatlan, tetőtől talpig ártatlan teremtés,[mint ő. ' Ezt a ferde, mulatságos helyzetet bonyolítják a szövegírók pokoli humorral. A férfi-főszerepet Raskó Géza, a Néoszinház-nak ez a széphangu énekese játssza. Hálás, szép ez a szerep és pompásan ibik a művész baritonjához. A szinház nagy gonddal állítja ki az újdonságot, mely az uj rezsim első újdonsága. Pierrot. Színházi pletykák. «tadapeat, január 6. Vasárnapi apróságok. \(I. Szirmai bundája.) Evva Lajos, a Népszínház volt igazgalója mindig szeretettel gondol az ő volt színházára és tagjaira és ez az oka annak is, hogy most, mikor átvette a fővárosi vigadó bérletét, első ötlete az volt, hogy a Népszínház személyzete javára egy müvész-Cabaret-előadással egybekötött álarczos bált rendez Hogy a Cabaretnak még nagyobb legyen az érdekessége, elhatározta, hogy felkéri közreműködésre az éppen Budapesten vendégszereplő hires franczia tánczosnőt: Cléo de Mérode-ot is. Evva tegnap a Népszínház tagjaiból alakult deputácziót küldött a Hungáriában lakó szépséges Cléo de Mérode- hoz, hogy kérjék őt fel a jótékonyczélu közreműködésre. A küldöttséget Szirmai Imre vezette, a kin ez alkalommal is rajta volt kollégái méltó csodálatának tárgya: ezer koronás, gyönyörű rókaprémes bundája. Ilyen bundát csak amerikai milliomosok viselnek. Szirmai megmondotta, hogy ők a Népszínház tagjai és azután előadta kérését. Cléo de Mérode végighallgatta, azután végigmérte Szirmait, mosolyogva kérdezte: — Ön is a Népszínház tagja? — Igen — feielte a művész. — Engedje meg, uram — mosolygott erre Lipót király hires barátnője — de az ön kérése és ez a csudálatos szép és drága bunda sehogyan sem illenek ősszel — Óh, — felelte rögtön Szirmai — ne rólam Ítélje meg a Népszínház tagjait és azok sanyarú helyzetét, madame! Nézze meg a kollegámat 1 És ezzel a háttérből előránczigálta a küldöttség másik tagját: — Géczy Istvánt. Cléo de Mérode végignézett a Géczy István jól ismert hosszú, sovány termetén és sietve jelentette ki: — Igaza van, Uram! Fel fogok lépni a 1 cabaret-ban a Népszínház személyzete javára. Fel fogok lépni szívesen és — ingyen! (II. A művész és a kritikus.) Az Operaház egyik legutóbbi előadásán történt. Az egyik baritonista a felvonásközben olt álldogált a nézőtéren egy jóbarátjával és mustrálgatta a páholyok szép asszonyait. Egyszerre csak elment mellettük egy szmokingos ur, a kinek a baritonista feltűnő tisztelettel köszönt. — Ki volt ez az ur, — kérdezte tőle barátja — a kinek ilyen nagyon bókolsz? — Ez barátom, — felelte a baritonista roppant komolyan — Magyarország legutolsó gavallérja! — Hogy érted ezt? — Csak ugy, hogy ez az ur, ha millió uj gavallér szülelik is, mindig megmarad az ország legutolsó gavallérjának! — De hát ki ez az ur? Kicsoda, micsoda? — Ez, barátom, egy — operaházi kritikus . . . (III. A szomorú anya.) A legérdekesebb alsóskompánia Budapesten a vigszinháziak törzspártija, melynek oszlopos tagjai Faludi Gábor igazgató, Hegedűs Gyula és Tapolciai Dezső. Kicsibe megy a játék, de annál nagyobb jókedvvel. A nagy kibiczsereg élénk örömére mindennap másvalaki az „ugratás" és a „froczlizás" czélpontja és a párti tagjaiban van annyi humor, hogy legszívesebben a — vesztessel évődnek. Legutóbb Tapolczai volt a vesztes. Olyan peche volt, hogy már partnerei a háromszázadik point-en is tul voltak és ő még semmit se írhatott fel a táblájára. Az egyik „nagy felvétel" után,, melyen megint csak „elbukott" Tapolczai, felüti a fejét Hegedűs Gyula és azt mondja Tapolczai-nak: — Te, Tapi, hallom: az édes anyád nagyon szomorú! — Az anyám ? — kérdi csodálkozva Tapolczai — Szomorú ? Nem értem! — Igen, igen. Nagyon szomorú 1 — De miért? — kiáltja most már türelmetlenül Tapolczai. — Mert olyan régen nem irsz!. . . Tartarin. Színházi élei Budapest, január 6. Negyven előadás. — „A vig özvegy" sikeréhez. — Valamelyik napilap kritikusa, a premiert követő napon, többek között ezt irta A vig özvegy-xő\ szóló referádájában: „Olyan ez az operett, hogy legalább egyszer mindenkinek meg kell néznie." És csakugyan a Lehár-operett iránti érdeklődés ma már olyan hatalmas arányokat öltött, a melyből minden optimizmus nélkül arra lehet következtetni, hogy A vig özvegy még hónapokig, sőt a szezón végéig fogja betölteni a Magyar Szinház repertoirját. Bizonyos azonban, hogy A vig özvegy előadásainak jövedelme az utolsó napokban — csökkent. Ennek pedig az az egyszerű magyarázata, hogy a rendőrség betiltotta azokat a pótszékeket, a melyeket az igazgatóság kénytelen volt beállítani azoknak számára, a kik nem akartak belenyugodni abba, hogy az összes jegyek elfogytak, hanem könyörögtek érte, hogy valamiképen 'mégis láthassák az előadást. A Magyat Szinház pénztári könyvéből jegyeztük ki a következő adatokat, a melyek a leghitelesebben bizonyítják Lehár operettjének párját ritkító sikerét. Mint a mult héten részleteztük, A vig özvegy első huszonöt előadásának bevétele összesen 75,000 koronát tett ki. Most ideigtatjuk az utolsó tizenöt előadás jövedelmi kimutatását: 26-ik előadás jövedelme 2573 korona. 27-ik „ „ 2897 28-ik „ „ ... 3017 29-ik „ „ 3009 30-ik „ ., 2690 31-ik „ „ ... 2685 32-ik „ „ ... 2714 33-ik „ „ 30J8 34-ik „ „ . 2693 35-ik „ „ 2872 36-tk „ „ 2517 37-ik „ „ 2593 38-ik „ „ 2582 39-ik . . ... 2873 , 38713 korona. AJmai 40-ik előadás jövedelme előreláthatólag 3000 K lesz. A 26-tól 40-ig terjedő 15 előadás jövedelme tehát 41703 korona. Ehhez hozzáadva az első 25 előadás bevételét -70745 kor.-at. Negyven előadás bevétele tehát összesen 12448 korona, a mi nem kevesebb, mint 2811 korona átlagos napi bevételnek felel meg. A vig özvegy elöidásain egy roppant érdekes és felette jellemző jelenséget konstatálhatunk. Az operettet ugyanis sok olyan ember nézi meg, a ki külömben sohasem szokott színházba járni. A János vúéz-en ki/ül erre úgyszólván még nem is volt példa és éppen ez bizonyítja leginkább Lehár operettjének nagy sikerét. A jövő héten ötvenedik előadását éri meg A vig özvegy Ezt a jubileumot már meg is fogják ülni a Magyar Szinház-ban. Ez alkalomra lerándul Bécsből a szerencsés szerző, Lehár Ferencz is és maga dirigálja a jubiláris előadást. F. Vidék? színpadok t udapest, január 6. A szegedi színházban a héten két estén vendégszerepelt nagy sikerrel Yvonne de Treville, az ismert franczia operaénekesnő. Csütörtökön a Mignon-bari lépett fel, pénteken pedig egy hangverseny keretében operaáriákat énekelt. Külföld! színpadok. Budapest, január 6. Hauptmann Gerhart két uj darabját mutatják be ebben a hónapban Berlinben. Az egyiket: A béke ünnepe czimü színmüvét Reinhardt mutatja be január 7-én a Deutsches Theater egyik kamaraestéjén. A másik Hauptmann-darab vígjáték és a czime: Auf Freiersfüssen in Bischofs- berg. Érdekes, hogy ebben a darabban Rittner Rudolf, Hauptmann egyik leghívebb színésze, nem akart szeiepet vállalni. Goldmark Károly Gmundenből Bécsbe érkezett uj operájának, a Téli regé-nek teljesen uj partitúrájával. Most dolgozik a zongorakivonaton. Hir szerint a Téli rege az idén kerül bemutatóra, még pedig egy német udvari színházban. A bécsi Tneater an der UZ/en-benJ'január 11-én háromszázadszor kerül előadásra Lehár operettje: A vig özvegy. Erre az előadásra a jegyek már hatszorosan tul vannak jegyezve. A Magyar Szinház nagysikerű müsordarabja a tavaszszal Londonban is bemutatóra kerül.| * A berlini«j udvari színházak intendánsa: Hülsen érdekes tervet dolgozott ki. egy napon készül előadni a Wallenstein-trilógiát Délután egyfolytában kerülne szinre Wallenstein tábora és a Piccolomini, aztán kétórás szünet után Wallenstein halála. * A párisi Ambigu-Theatre a minap mutatta be Decouicelle: A szépszemű kis lány czimü rémdrámáját, igen nagy sikerrel. Eladok és veszek l^Xi:..' Urasági bútorokat, teljes berendezéseket, angol bőrbutorokat, mahagóni és rézbutorokat, perzsa- és szralrna. szőnyegeket, függönyöket, olajfestményeket, = és villamos-csillárokat. — NAGY ZSIGMOND SÄ Budapest, Semmelweis-utcza 21 szám. Az egész házban. Telefon 17—77. »eaekarl^hangszerek SfüÄnÄgti STERFLBERG CS- ÓS 1ÚT. OÍM REHEPESI-Ut 36. SZ