MAGYAR SZÍNPAD 1907. január (10. évfolyam 1-31. sz.)

1907-01-31 / 31. szám

1907. január 24. Fedák. A szavazás utolsó napja. Budapest. január 31. A Magyar Színpad január 6-án a budapesti szinházi közönséget bírónak bivta fel abban a két kérdésben, vájjon vétkes-e Fedák Sári a Vidoi Pál tragédiájában és vájjon visszatérjen-e Fedák Sári a színpadra? A közönség impozáns érdeklődéssel viseltetett e szavazás iránt. A két kérdés közGI a második ma már — a szinházi események gyors és váratlan fordulása következtében — némiképen aktualitását veszítette, minthogy Fedák Sári egy jótékonyczélu előadás keretében és azután is néhány estén fellépett a Kitólyszinház- ban, me ynek igazgatója azóta szerződtette is a művésznőt. Minthogy azonban mi ebben a kérdésben éppenugy, mint a másikban, az egész budapesti közönség döntő déletét kívántuk prCvokálni: a szavazásunkat folytattuk és ma, csütörtökön este zárjuk le. Tesszük ezt azért is, hogy képét nyujtsuk annak, hogy milyen arányokban nyilatkozik meg a budapesti szinházi közönség véleménye a művésznő mellett vagy ellen. Ma estig tart még tehát a szavazás, az itt közölt szavazólap utján. SZAVAZO-LAP. i. Vétkes-e Fedák bán a Vidor Pál tragédiájában ? felelet;.-; ii. Viaazatérjen-e Fedák Sári a színpadra ? felelet: aláírás. Felkérünk mindenkit, a ki a szavazásban még részt venni óhajt, hogy a fentebbi szavazólapot kitöltve még ma lapunk szerkesztőségébe (Teréz-körut 38. sz. a ) beküldeni szíveskedjék. A szavazás eredményét, mint azt jeleztük, 1907. február 3-iki, vasárnapi, számunkban teszszük közzé. Február 5- iki számunkban pedig megkezdjük — Pro és kontra czimen — a szavazás alatt hozzánk érkezett érdekes szavazatoknak és leveleknek közlését. Ezek bizonyára a legnagyobb mértékben fel fogják kelteni a közönség érdeklődését, mert bepillantást engednek a Fedák-szavazás intimitásaiba. A ,,Magyar Színpad" szerkesztősége Budapesti színpadok. Bedupeit, január 31. A Magyar Királyi Operaház-ban ma este Carmen- ben a czimszerepet Ambrusné fogja énekelni ez alkalommal először. Szombatra A pillangókisasszony, vasárnap A troubadour és a Tánczegyveleg kerül szinre. A tebruár 1-én, pénteken megtartandó álarczos operabál jó hírnevéhez méltóan ez idén is fényes mulatságnak Ígérkezik. A Ne ><(ti Szinház-ban mára a Boszorkány van k zve, a fő női szerepben P. Márkus Emiliával. Pén'eken bemutató előadás lesz a Nemzeti Szir .iáz-ban. Ekkor kerül szinre először Sardou La piste czimü vígjátéka. A mult lesz a magyar czime Sardou legújabb 3 felvonásos vígjátékának, a melyről mai számunk más helyén bővebben irunk. Másodszor vasárnap este kerül szinre. Délutáni előadás még keltő lesz a hét folyamán. Szombaton Pailleron: A hol unatkoznak cíimü vígjátéka, vasárnapra pedig Rultkai: Vénus czimü vígjátéka van kitűzve. • A Vígszínház-ban holnap, pénteken este Després Suzanne D'Annunzio Gioconda-jában lép fel; szombaton délután Ibsen Nórá-jában lép fel a nagy franczia művésznő. Szombat este a Miczi herczegnő, vasárnap este A tolvaj kerül előadásra. Vasárnap délután az Osztrigás Miczi-t adják elő. A Magyar Szinház-ban szombaton, február , 2-án Felhő Rózsi, a szegedi szinház primadonl nája fogja énekelni Glavari Hanna szerepét. A vendégrrüvésznőn kivül meg két uj szereplője . lesz a kitűnő operettnek. Camillt ugyanis ezen I az estén énekli először Bálint Béla, a Magyar I Szinház uj tagja, a kit az igazgatóság február I 1-etöl fogva tagjai soraba szerződtetett és uj szereplő lesz Iványi Dezső is Cascada vikomt i szerepében. Szombat délután A milliárdos kisasszony keiül szinre Bati2falvy Elza, Gyöngyi Jolán, örley Flóra, Gyöngyi Izsó, Papir Sándor, Giréth Károly, Csapó Jenő és Bezerédj Ödön fö lépésével. Vasárnap, febiuár 3-án A drótostót-ot játszszák. • A Királyszinház újdonságában, Pásztor Árpád uj darabjában, A harang-ban, a melyet pénteken mutatnak be, nyolcz zeneszám is van, a mely Buttykay Ákos és Kacsóh Pongrácz szerzeménye. Ezek közül Buttykai Ákos irta az altató-dall, a melyet Blaha Lujza énekel. A tiszJ tán magyaros számok viszont a magyar zene egyik leghivatottabb művelőjének, Kacsóh Pongrácznak a szerzeményei. A pap-gazdasszony két vidám nótája, — a Pitypalaty és a bitó-ról sző ló dal — a melyet Blaha Lujza énekel ; Papp Miska és Medgyaszay Vilma kettőse, s végül egy régies magyar zsoltár, a melyet a kar ad elő. Az újdonságnak, mely holnap este kerül bemutatóra, teljes szinlapja ez: A harang. Legenda 3 felvonásban. Irta: Pásztor Árpád. Zeneszámait irták: Buttykay Ákos és Kacsóh Pongrácz. Rendező: Bokor |ózsef. Karmester: Marton Geza. [Személyek _ Benedek, falusi pap ... Zsófia, a gazdasszonya Péter, kovácslegény ... Sára A földesúr A felesége A falu bírája.. A jegyző A tanító A kántor Varjas Pál Szeder András Lájbis Mihály ._ ... Puha István Régi Mózes Flórika Kisbíró Történik egy kis faluban. Németh Blaha L. Pappá Medgyaszay " Horváth T. Harmath I. Körmendy Rátkail Csiszér Gyenes Z. Molnár^L Torma Dezsőfö" Tárnái Bársony Ványi A. Kiss A Népszínház színpadán hosszabb szünet után szombaton ismét megjelenik Küry Klára. Egy valóban értékes, szép, ünnepi előadás keretében fogja őt viszontlátni a Népszinház közönsége. Százötvenedszet kerül szinre szombaton a Lili, Hervé poétikusan szép énekes vígjátéka, melynek budapesti fényes sikerében oly jelentékeny része van Küry Klárának, ki egészen eredeti, önálló alakításával Hegyi Aranka után uj és hosszú életre keltette a Lili-1. Küry Klára szombati fellépésére rendkívüli az érdeklődés és az elővételből következtetve, zsúfolt ház fog gyönyörködni a népszerű primadonna visszatérésén. Épp ilyen nagy érdeklődés konstatálható a jegyek elővételéből a művésznő második vasárnap esti fellépése, iránt, a mikor Küry Klára a Nebánisvitág czimszerepét játszsza. Suzanne Després. (Beszélgetés a művésznővel). — A „ Vígszínház" mai előadásához. — Egy esztendő után ma este lép fel megint a Vígszínház színpadán Després Suzanne. A nagy franczia művésznő ma reggel érkezett meg Bécsből és én kevéssel azután ismerkedtem meg vele a szinház folyosóján. Ha nem tudtam volna, hogy Després Suzanne az, a ki előtt állok, azt hihettem volna, hogy valamilyen egyszerű iskolásleány, vagy apácza. A tetszésvágynak, a kaczérságnak semmi nyoma. A toilettje keresetlenül egyszerű, szürke, mint az északi ég, a mely 3latt Ibsen alakjai élnek és halvány arczán valami különös fáradtság tükröződik vissza, egy szenvedő vonás, mint az apáczáknál. Csak a sötét szemei árulják el a müvészlelkét. Hogy kigyúlnak, ha beszé|n»Ákezd! Kedves őszinteséggel vallja be: — Bennem nircsen meg a franczia tem-Y peramentum, vagy a mit rendesen annak ne" N veznek. —• S én megértem Ibsen iránti nagy «

z*l

p retetét. ' — Szeretet? — kiáltja fel hirtelen, Jl imádom! C'est mon dieu! A mikor először! í olvastam el a müveit, elcsodálkoztam. Hogy

an

» 1' költő, drámaíró ez az Ibsen? Ostobaság, a'mitlC irt! De aztán egy nagy költőre akadtam benneI

1" és megtaláltam önmagamat is. Az első nagyll siker után, a mit Ibsen darabjában arattam, egylc nagy vágyam volt: megismerkedni a költővel • I r hogy személyesen mondhassam el neki hédolal jf tómat. Hat évvel ezelőtt Crisliániába utaztatni!

x a hol végre megismerkedhettem Ibsen-nel. Aztán másról kezdtünk beszélni. Szóba került a lámpaláz is. — A lámpalázat nem ismerem ; de sokszojJ fog el egy olyan különös érzés, a melyet talán ijedtségnek lehet nevezni. — Bántja ez az érzés a játékában ? — A világért se! De ez az ijedtség felvillanyoz, hogy legjobbat nyújthassam. Ha majd szuverén ura leszek a technikának, ez is el fog múlni. Ehhez azonban még tizenöt esztendőre van szükségem. Akkor leszek ugyanis negyvenöt éves; ez ugyanis az érett művészet kora. — Sajnos, ez az asszonyoknál a kritikus kor. — Tudom. No dehátezen is lehet segíteni. Van erre a czélra festék és toilette. De addig is sokat, nagyon sokat kell még tanulnom. Ezért is élek Párisban teljes visszavonultságban, szinte elhagyatva. Nem érintkezem senkivel! Hires kolleganőim közül egyet sem ismerek személyesen. A magam utján járok; és ez egy csendes, magányos ut. Sz. A kulisszák mögül. Budapest, január 31. 1 „A mult". — A „Nemzeti Szinház" pénteki újdonságáról. — I Victorien Sardou! Valahányszor az ő neve jelenik meg a szin- * padon, ez ünnepet jelent színházra, közönségre «• egyaránt. Ünnepi estéje lesz pénteken a Nemzeti Szinház-nak is, a mikor is bemutatja a franczia drámairodalom nagy alakjának u) darabját, A mult-ai, a melyet Martos Ferencz fordított magyarra. Sardou, a ki a legnagyobb tisztességben és általános becsülés közepette hetvenötödik születése napját ülte meg, öreg napjaira megint jókedvű lett. Ifjú korában végtelen sok elmésséggel és grácziával irta meg a Les Paítes de movches-i és a Nos Inlimes-l, fírfikorában a Toscá-\ és Fedorá-1 és ma visszatér az örökifjú aggaslyán a vidám múzsához, a mely ugyanannyi diadalt hozott neki, mint a drámai. A mult, a mely tavaly került szinre a párisi Va- í| rietés-szinház-ban, csakúgy, mint Sardou min- " den darabja, nagy sikert aratott és a fehérhajú doyen derűs mosolylyal számlálgathatta párisi otthonában a csengő aranyakat, a melyeket a f La Pisié előadásai jövedelmeztek. A párisi Varietés-ben ezzel a szereposztás- A ... Cooper sal játszották a darabot: Potard Stanislas ... Revillon Casimir Loyseil Olivér Miriwall Oscar ... Jobelin Philippi Floren

ce Gilbert Hortense Brasseur Carpentier Prince Dubosc A. Rejane j Marghereite C. Saz. Aviil Az előadásnak disze volt a vendégszereplő Rejane asszony, a kinek Florence volt az utolsó szerepe, mielőlt színigazgató lett. A La Pisteben találkozott Brasseur- rel és Dubosc-kai, a kikkel olyan brilliáns összjátékot produkált, hogy lázba ejtették vele egész Párist. A budapesti előadás nem marad majd mögötte a párisinak. Rejane szerepét nálunk Csillag Teréz játszsza, Brasseur-ét Gál és Dubosc-t\. Náday Ferencz. A részletes szereposztás különben ez: