MAGYAR SZÍNPAD 1907. január (10. évfolyam 1-31. sz.)

1907-01-30 / 30. szám

1907. január 24. Fedák. A szavazás utolsóikét napja £ cdapciu január 30 [ —* A Magyar Színpad január 6-án a budapesti szinházi közönséget bírónak hívta fel abban a kit kérdésben, vájjon vétkes e Fedak Sári a Vidor Pál tragédiájában és vájjon visszatérjen-e Fedák Sári a színpadra? A közönség impozáns érdeklődéssel viseltetett e szavazás iránt. A két kérdés közül a második ma már — a szinházi események gyors és váratlan fordulása következtében — némiképen aktualitását veszítette, minthogy Fedák Sári egy jótékony czélu előadás k:retében és azután is néhány estén fellép a Királyszinház- ban, meynek igazgatója azóta szerződtette is a művésznőt. Minthogy azonban mi ebben a kérdésben éppenugy, mint a másikban, az egész budapesti közönség döntő ítéletét kívántuk próvokálni: a szavazásunkat folytatjuk és január 31-én, csütörtökön este zárjuk le. Tesszük ezt azért is, hogy képét nyujtsuk annak, hogy milyen arányokban nyilatkozik meg a budapesti szinházi közönség véleménye a művésznő mellett vagy ellen. Két napig tart még tehát a szavazás, az itt közölt szavazólap utján. SZAVAZO-LAP. i. Vétkes-e Fedák Bán a Vidor Pál tragédiájában ? FELELET: II. Visszatérjen-e Fedák Sári a színpadra ? FELELET: aláírás. Felkérünk mindenkit, a ki a szavazásban még részt venni óhajt, hogy a fentebbi szavazólapot kitöltve, e hónap 31-ikéig, lapunk szerkesztőségébe (Teréz-körut 38. sz. a.) beküldeni szíveskedjék. A szavazás eredményét, mint azt jeleztük, 1907. február 3-iki, vasárnapi, számunkban teszszük közzé. Február 5-iki számunkban pedig megkezdjük — Pro és kontra czimen — a szavazás alatt hozzánk érkezeit érdekes szavazatoknak és leveleknek közlését. Ezek bizonyára a legnagyobb mértékben fel fogják kelteni a közönség érdeklődését, mert bepillantást engednek a Fedák-szavazás intimitásaiba. A „Magyar Színpad" szerkesztősége. Budapesti színpadok. Budapest, január 30 A M. Kir. Operaház ban mára gyermekelőadásul a Jancsi és /uliska és A babatündér van kitűzve. (Kezdete 5 órakor). A csütörtökre hirdetett Carmen- ben a czimszerepct Ambrusné fogja énekelni ez alkalommal először. Szombatra ' pillangókisasszony, vasárnap A troubadr r és a Tánczegyveieg kerül szinre. A tebn r t-én, pénteken megtartandó álaiczos opera. I jó hírnevéhez méltóan ez idén is fényes mulatságnak ígérkezik. A rendező-bizottság serénye:! fáradozik azon, hogy a bál a jótékonyczélra, a nyugdíjintézet javára, ez idén is fényes eredménynyel járjon. A rendkívüli érdeklődésből következtetve, a bálnak nagy és előkelő közönsége lesz. A rendezőség ez uton is figyelmezteti a közönséget, hogy a bálon a hölgyek csak dominóban, jelmezben, az urak pedig csak frakkban vagy jelmezben vehetnek részt. Hölgyekre nézve az álarcz viselése kőtelező és a rendezőség ügyelni fog arra, hogy álarcz miatt a hölgyek fölösleges zaklatásnak kitéve ne legyenek. A páholyjegyek 4-4 szelvénybői állanak, ezeknek tulajdonosai a bálterembe is beléphetnek külön dij nélkül. A harmadik emeleti erkély és zártszékjegyek tulajdonosai azonban csak külön báli belépőjegy váltása mellett léphetnek a bálterembe. Báli belépőjegyek ára: férfiaknak 10 korona, hölgyeknek 6 korona, katonatiszteknek 5 korona. Páholyok ára: földszinten 60 korona, 1. emeleten 50 korona, 11. emeleten 40 korona. A harmadik emeleti nézőtéri helyek 3, 2 és 1 koronáért válthatók. Jegyek az Operaház nappali pénztáránál és a jegyirodákban kaphatók. A bált 9 órakor kezdik. • A Nemzeti Szinház- ban holnapra a Boszorkány van kitűzve, a fő nöi szerepben P. Márkus Emiliával. Pénteken bemutató előadás lesz a Nemzeti Szinház-ban. Ekkor kerül szinre először Sardou La piste czimü vígjátéki. A mult lesz a magyar czime Sardou legújabb 3 felvonásos vígjátékának, a melyet 1906 márczius havában adtak először a párisi Variétés-szinház-ban. A bemutató előadás szinlapja a következő: A mult. Vígjáték 3 felvonásban. Irta: Victorien Sardou. Forditotta : Martos Ferencz. Potard Stanisia

3 ... Revillon Casimir Loyseil Olivér Miriwall Oscar... . lobelin Philippi ... Florence Gilbert Hortense Személyek: Pethes Gál Horvá'h Rózsahegyi Náday Csillag T. Lánczy 1. Gerö L. A harang. Legenda 3 felvonásban. Irta: Pásztor Árpád. Zeneszámait írták: Buttykay Ákos és Kacsóh Pongrácz. Rendező: Bokor lózsef. Karmester: Marion Geza. [Személyek: Benedek, falusi pap ... Zsófia, a gazdasszonya Péter, kovacslegény Sára ... A földesúr ... _. _ _ ... A felesége ' ... A falu bírája ... _ ... A jegyző ... __ ... _ A tanító A kántor ... ... _, Varjas Pál Szeder András Lájbis Mihály _ Puha István Régi Mózes Flórika ... ._ Kisbíró Történik egy kis _. Németh Blaha L. ... Papp Medgyaszay v. ... Horváth T. Harmath L ... Körmendv ... . Rátkai' — Csiszér GyenesT ... Z." Molnár L. Torina .:. Dezsőfi Tárnái ... Bársony Ványi Á. ... Kiss falában. Másodszor vasárnap este kerül szinre. Délutáni előadás még keltő lesz a hét folyamán. Szombaton Pailleton: A hol unatkoznak czimü vígjátéka, vasárnapra pedig Ruttkai: Vénus czimü vígjátéka van kitűzve. A Vigszinház- ban ma tizenkettedszer adják A tolvaj-1, Bernstein Henri színmüvét. Az a példátlan siker, a melyet az újdonság Budapesten ért el, a vidéken is kiséri és a legtöbb nagyobb vidéki városban, a hol a darabot nagy siker hatása alatt 8—10 nappal a budapesti premiere után bemutatták, jóformán naprólnapra A tolvaj-x adják, ugy hogy az a ritka eset forog fenn, hogy egy szép és komoly dráma leszorítja a műsorról az operettet. Csütörtökön lép fel először Després Suzanne, a ki az első estén Dumas hires darabjának, a Denise-ntV. a czimszerepét fogja játszani. Legutóbb Berlinben ünnepelték ebben a szerepben, a mely teljesen megfelel az ő művészi egyéniségének. Kiváltképen a második és harmadik felvonás nagy drámai jeleneteiben diadalmaskodott. • A Magyar Szinház-ban a vig özvegy és A drótostót vasárnap ismét egy-egy zsúfolt házat vonzott, Zsuzska szerepében a közönt ég a vendégszereplő Huszka Nellit nagy tetszéssel fogadta. Vasárnap, február 3-án délután Huszka Nelli ismét föllép A drótostót ban. Szombaton, február 2-án délután A milliárdos kisasszony megy, s Évi szerepét ezúttal először Batizfalvy Elza fogja játszani. Esténként A vig özvegy kerül'szinre állandóan zsúfolt nézőtér^előtt. •i? A Királyszinház-ban még egyszer fellép Miss Allan, a ki a hét végén egy hónapra terjedő vendégjátékot kezd Bécsben. Holnap, csütörtökön tánczol még Miss Allan, a ki ezúttal is Chopin és Rubinstein zenéjére klasszikus görög tánezokat ad elő, végül pedig a Salome álmát. Miss Allan ezúttal is A sogun keretében lép föl. Pásztor Árpád uj darabjában, A harangban, a melyet pénteken mutat be a Királyszinház nyolez zeneszám is van, a mely Buttykay Ákos és Kacsóh Pongrácz szerzeménye. Ezek közül Buttykai Ákos irta az altató dalt, a melyet Blaha Lujza énekel, egy szerelmi kettőst, a melyet Harmath Ilona és Horváth Kálmán ad elő, ugyancsak 5 irta az öreg plébánosnak, Németh József, két komolyabb dalát. A tisztán magyaros számok viszont a magyar zene egyik I leghivatottabb művelőjének, Kacsóh Pongrácznak a szerzeményei. A pap-gazdasszony két vidám nótája, — a Pitypalaty és a Bitó- ról szóló dal — a melyet Blaha Lujza énekel; Papp Miska és Medgyaszay Vilma kettőse, s végül egy régies magyar zsoltár, a melyet a kar ad elő. Az újdonságnak, mely pénteken kerül bemutatóra, teljes szinlapja ez: A Népszinház e hetének eseménye a Lili szombat esti 150-ik előadása lesz. Megyeri igazgató az ünnepi előadás mentül nagyobb fénye érdekében Küry Klárát nyerte meg' arra, hogy i fényes szerepét a Népszinház-ban e ritka jubileumon eljátsza. Küry Klára másnap, vasárnap este a Nebántsvirág czimszerepében folytatja népszínházi vendégszereplését, mely iránt a közönség minden rétegében rendkívüli az érdeklődés. Küry Klára partnere mindkét előadáson Szirmai Imre lesz. Ugy a Lili, mint a Nebántsvirág előadására már árusítják a jegyeket a Népszinház elővételi pénztáránál és a városi jegyirodákban. „Pelleas és Melisande"-ről. — A »Nemzeti Szinház* mai előadásához. — Irta: Ábrányi Emil. A szeczesszió-dráma nagymestere, Maurice Maeterlinck jutott szóhoz megint a nemzeti színpadon. Pelleas és Melisande a második Maeterlinck-darab ebben a színházban. Az elsőt is — Monna Vannát — Somló Sándor hozta szinre igazgatóságának a kezdetén. Mindnyájan emlékezhetünk rá, hogy Monna Vanna rendkivül» sikert hozott a Nemzeti Szinház-naV.. Maeterlinck kisebbitői abban a zöld köpenyben — 1 szépséges testének egyetlen burkolatában — keresték a hatás okát. Da túlzás nélkül állithatom, hogy Monna Vanna szenzácziós sikerének nem ez a köpeny, nem ez az érdekes külsőség, hanem a darab belső értéke volt az igazi oka. Maeterlinck eredeti szelleme, merész felfogása, Marco Colonna alakjában a renáissance kor brilliáns visszatükrözése, pszichológiájának és stílusának a különös szépségei —: ezek ragadlák el a közönséget. Maeterlinck azt a problémát tűzte itt maga elé, a mit Ibsen a Nórá-ban. Monna Vanna nem más, mint az olasz főidre és a ragyogó renaissance-korba áthelyezett Hel merné. Maeterlinck a Pelleas és Melisande-ot jóval előbb irta, mint a Monna Vannát. Ez a mü még a szinpadi formákkal nem sokat törődő, vagy a primitiv formákra vissza kacsintó Maeterlinck bélyegét viseli magán. Mint a prerafaelista festők, a kik madonnáikkal és angyalaikkal Giottóig hatolnak a mult időkbe vissza: Maeterlinck a tizenhatodik század angol színpadával kaczérkodik; Maeterlinck a maga szeczessziós romantikáját a Shakespeare-drámák jelenetezésével házasítja össze. Egyéb nyomok és hasonlóságok is bizonyítják, hogy Maeterlinck a Pelleas és Melisande Írásakor tele volt a Shakespeare- drámákkal való foglalkozása reminiszczencziáival. Golo a szerelmes ember babonás túlzásával épp olyan jelentőséget tulajdonit a maga jegygyűrűjének, mint Otelló a Desdemonának jegyajándékba adott zsebkendőnek ; és az elveszett gyürüt épp oly türelmetlenül követeli vissza Melisandetól, mint Otelló Desdemonától az elveszett zsebkendőt. Rómeó és Julid-ból viszont az erkélyjelenet ismétlődik meg abban a jelenetben, a hol Pelleas a holdfényes éjszakában Melisande erkélye alá lopódzik és a hozzá lecsüngő szőke hajat rajjongó metaforák dagályával árasztja el. Maeterlinck vers helyett