MAGYAR SZÍNPAD 1907. január (10. évfolyam 1-31. sz.)

1907-01-19 / 19. szám

1907. januá- 19. 11 K3R. OPERAHÁZ. NEMZETI SZÍNHÁZ. A >Maoon« axövege. £ fehwJm Kfy amiaeii vendéffofadó •d varán taiáJkmilr «*ő»aőr • kis Haooo Lescaut Des Grieox lovagjai. Manónt, a ki kissé könnyüvérü leányka, a szülei zárdába küldik és Amiensben megpihen, a hol találkozik bátyjával : Leseaut-ral. Ugyanebben a fogadóban •ulatnak Caillot és Bretigny barátnőikkel. Mind a ketten szemet vetnek a szép és ártatlan Manonra, a ki azonban első látásra belészeret Des Grieoxbe. Az iíju lovag lemond arról, hogy hazatérjen atyjához és saökést ajánl Manonaak. Manón beleegyezik, a postakocsi előáll és Des Grieux Manonnal elindul Páris felé. II. felvonás. Manón együtt él Párisban Des Grieux-vel, a ki éppen levelet ir atyjának és kéri, hogy adja beleegyezését Manonnal kötendő házasságához. Manón azonban kaczérkodik Bretignyvel, a kit szerelmi czéljaiban a leány bátyja: Lescaut is segít. Lescaut hozza Brelignyt katonának öltözve Manón lakására és Bretigny csábitó ajánlatokkal elfordítja Manont Des Grieuxtől. Manón elbúcsúzik a szerelmes fészektől és elhatározza, hogy követi Bretignyt. Ezt annál könnyebben megteheti, mert az öreg Des Grieux emberei elfogják az if)u lovagot és elhurczolják a kedvesétől atyjához. ül. felvonás. A Cours la Reine sétánya. A vásáron a gazdag és előkelő Manón — a ki •ár Bretigny kedvese — találkozik az öreg Des Grieuxvel, szerelmese atyjával. Tőle megtudja, hogy az ifja lovag bánatában a St.-Sulpiee-kolostorba vonult és abbénak készül. Manonban feltámad a régi, olthatatlan szerelem és elhatározza, hogy felkeresi a kolostorban Des Grieuxt és visszahódítja öt. Guillotnak. a ki tiszteletére balletet rendez, udvarlását visszautasítva, indul a kolostorba. IV. felvonás. A St.-Sulpice kolostor. Des Grieuxt felkeresi atyja a lelkére beszél, bogy nősüljön meg, alapítson családot és hagyja el a kolostort. De az ifjú hajthatatlan. Átyja távozik, azzal az ígérettel, hogy sorsa könnyítésére elküldi neki a nap folyamán anyai örökségét : harminczezer frankot Az öreg Des Grieux után belép Manón és találkozik az ifjú Des Grieuxvel, a ki eleinte hallani sem akar hűtlen szerelmeséről, de mikor Manón a régi szép időkre emlékezteti: ellágyul és enged Manón kérésének. Vele együtt távozik a kolostorból. V. félvonás. Des Grieux és Manón egy hotel játékbarlangjában találkoznak régi ismerőseikkel. Guillot — a ki bosszút akar állani azért, mert Manón visszautasította őt és ismét Des Grieux-höz pártolt — játékra invitálja a lovagot. Manonban feltámad ismét a pénzvágy és ösztökéli szerelmesét a játékra- Des Grieux nyer, de a játék végén Guillot megvádolja azzal, hogy hamisan játszott. Nagy botrány tőr ki, jönnek a katonák és az egész társaságot letartóztatják. Valtoeás. A Havreba vezető országúton találkozik a fogoly Des Grieux Manonnal, a kit eltolonczolnak. Manón testileg-lelkileg bevallja, hogy ő, a lovag minden szerencsétlenségének okozója, magát vádolja minden bánatért és gyászért, mely mindkettőjüket érte. Azután meghal boldogtalan szerelmese karjaiban Egy tél órára nézzük meg az »Apolló« szinház előadásait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszinház mellett Nigrosin? Miért legideálisabb haj festőszer a : : Mert az azzal festett haj oly gyönyörű természetet szint és pompás fényt kap, hogy még az oly ügyes szem sem képes észrevenni, hogy a haj festve van. A Nigrosin által festett haj sem vizben, sem gőzfürdőben nem változik meg és egyszeri festés hónapokig eltart. — A Nigrosin-nál a festés biztosan sikerül és ártalmatlan, miután nincs benne sem lapis, ólom, vagy rézvas és ártalmatlanságáért kezeskedem. — Ara egy doboznak 6 korona. — Egyedül «Offátsy Kálmán kapható H»p-diogueiUJáb«ii Budapest, VII., Rákóczi nt 10. szám. »Cyrano de Bergerac« Mövege. /. felvonás. Színielőadás a Burgund pakXá i. A Ri chatte« biboroek jelenlétében mer tartott színielőadást megzavarja Cyrano, a poót* lovag, a miért aztán a vicomte gúnyolja ái támadja őt, étanalvén Cyrano nagy orr« fölött. Mhitán Cyrano alőbb szellemesen kioktatja, hogy hogyan kaliett volna ötleteaen csipkadnia, tudtára adja a hetvenkedőnek, hogy megvív vele, vívás közben egy balladát rögtönöz éa •arai aá, melynek végén le fogja őt szúrni. Ugy ia történik. A párbaj utáa ünneplik Cyranot Majd ő barátjának b** all ja, hogy szerelmei, még pedig húgába, Roxánba. Jő Roxan hölgy« és úrnője nevében találkozásra hívja Cyranot Cyrano tulboldogan Jeleli meg a helyet maga pedig megy száz csavargóval megvívni, kiket a Roxán kezéért esengő Guiche grét é lt fel. II. felvonás. A poéták lacsi-konyhája. Ragueneau üzletében falatoznak a gascognei kadétok. Cyrano jő, miután szétkergette a száz csavargót Itt találkozik Roxánnal, a ki megvallja neki, hogy De Nauvilette Chrlstiant szereti Cyrano lesújtva tudja meg a valót. Christian a többiek biztatására beléköt Cyranoba, czélzásokat tesz an orrára folytonosan, Cyrano mármár ráront, de fékezi ssagát. Majd barátságéi ajánlja fal Chriatiannak és igén, hogy segítségére lesz. Mivel Christian félénk és együgyü nőkkel szemben, Cyrano elhatározza, hogy helyette fogja imi, az ő nevében, Roxánnak s szerelmes leveleket és verseket és mindig kioktatja majd Christiant, hogy miket mondjon Roxánnak. III. felvonás. Roxán csókja. Cyrano hősies önfeláldozással segíti a szerelmes Christiant Roxán szépsége mellett főkép szellemébe szerelmes, mely a rut Cyrano tulajdona. Szerelmi vallomásánál az erkély alatt súgja neki, hogy miket mondjon és mikor Roxán már hajlandó csókot adni szerelmesének, akkor Christian kúszik fel az erkélyre, hogy a Cyranonak szóló csókot átvegye. Guiche gróf előzőleg a harczba rendeli a gascognei legényeket, de Roxán kértére beleegyezik, hogy itthon maradjanak, nem sejtvén az okot. Sőt egy szerzetest küld Roxanhoz, hogy őrizze őt, míg ő megérkezik a spanyolok elleni harczból. Ámde Roxán Guiche gróf leveléből azt olvassa fel a szerzetesnek, hogy Guiche azt kívánja, miszerint a szerzetes eskesse össze Christiant Roxánnal. Míg a szertartás benn a házban folyik, jő Guiche gróf, kit Cyrano mindenféle tréfás mesékkel tartóztat, míg az uj pár a szertartás után ki nem jő. Guiche haragjában, hogy elválaszsza a fiatal párt, a harczba küldi Christiant, kit oltalmazandó, Cyrano is a háborúba indul. IV. félvonás. A gascognei kadétok. Cyrano a táborból naponta kétszer ir levelet — Christian nevében — Roxánnak. A gascogniak éheznek, mikor megérkezik hirtelen Roxan Ragueneauval és eleséget hoz nekik. Roxan boldogan borul férje karjaiba. Ámde Christfannak bevallja Cyrano — nehogy elárulja magát neje előtt — a levelek titkát s igy Christian megtudja, hogy Cyrano szereti Roxant. Mivel pedig Roxan előbb bevallotta férjének, hogy szeretné akkor is, ha rút volna, mert csak a lelkét szereti, Christian tudtára jön, hogy Roxán tulajdonképen Cyranot •zerett, bár tudtán kívül. Künn folyik a harcai. Christian kétségbeesve kirohan és elesik. Holtan hozzák vissza. Roxan megtalálja nála Cyrano utolsó levelét, melyet még el nem küldött és kétségbeesve borul férje holttestére. Cyrano padig nem szól, nem fedi fd a titkot, mely őt • halott Christianhoz köt. V. felvonás. Cyrano újsága. Tizennégy év mult el a negyedik felvonás óta. Roxán zárdában tölti bús özvegysége napjait, egyedüli vigasztalója, a minden szerdán pontosan megjelenő Cyrano, a hü barátja és minden újságot s külvilágból elmesél neki. Cyiano azonban ma késik, Ragueneau hírül hozza, Le Brettnek, Cyrano barátjának, hogy Cyranot szerencsétlenBég érte. Egy lehulló fahasáb fejére esett és mély sebet ütött rajta. Most már végét járj«. Roxán türelmetlenül várja Cyranot. Egyszerre aztán a bős poéta meg is jdenik, halálos betegen, bekötött fejjel. Beszélget Roxannal, a M megmutatja neki Christian utolsó levelét Aa é| leszáll. Cyrano olvassa a levelet, majd mintegy álomban, kívülről elsuttogja az egészet. Igy tudja meg Roxan, hogy a kinek a leikéi szerette, nem volt más, mint Cyrano. De már késő. Az önfeláldozó nemes poéta meghal • halálig szerető nő ós barátja karjaiban. Egy fél órara nézzük meg az »Apolló« szinház előadasait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszinház mellett. NÉPSZÍNHÁZ. aranyereseknek, végbélbajosoknak, cznkorbetegeknek, gyermekágyasoknak, csecsemőknek éa minden egészséges embernek, a ki a tisztaságot »Az erényes nagykövet« szövege. I. félvonás. Történik Palisse báró falus birtokán. Palisse báró teljesen elvonultan él a világtól; abban a konok meggyőződésben, hogy csak az lehet boldog, a ki nyugodt életet él. Mivel pedig a szerelem nyugtalanságot okoz, tartózkodik a nőktől és hogy teljes mértékben biztositsa magát ellenük, elhatározza, hogy feleségül veszi a nálánál csaknem kétszer oly idős unokanővérét, Heloiset, a ki özvegy. Palisse gróf unokabátya, a nagy riveur, meg jön és most is Dorette operaénekesnő társaságában utazik. Sevillába megy diplomácziai küldetésben és Dorettet mint a feleségét adja ki. A grófot itt a falun az a baleset éri, hogy kifíczamodja a lábát és ráveszi az öcscsét, Palisse bárót, hogy helyette ő menjen el a diplomácziai kongresszusra és vigye magával mint a nejét Dorettet is. II. felvonás. Történik Sevillában, Diegó, a spanyol diplomáczia kiküldött házánál. Itt Palisse báró komikusan csoportosított véletelenek folytán diplomácziai sikert arat, közben pedig Diegó unokahuga, Inesita, felébreszti benne az igazi szerelem érzését és régi elveit sutba dobva, megszökik a leánynyal. III. félvonás. Történik a franczia-spanyol határon, egy korcsmában. A szökevény szerelmes párt utóiéri Don Dregó, nemkülönben Palisse báró hivatalos menyasszonya, a vén Heliose, a kiktől azonban ügyesen megmenekül és Inesitát feleségül veszi. Egy fél órara nézzük meg az »Apolló« szinház előadasait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszinház mellett. KIRÁLY SZÍNHÁ

Z. «A sogun» szövege. I. félvonás. Történik Korea ős Japán között egy szigeten, Kacsu város egyik terén, a melyen mágly a van felállítva, azon — ősi szokás szerint — az özvegye a kiknek követni kell férjüket a halálba, elégessék. Ünnepre készülnek: a sogun — a kacsui alkirály — eljegyzésére. A sogun nőül akarja venni Henki-Penk polgármester leányát: HönniBönnt, ez azonban Ti-tu nemes ifjút szereti. A szigetre érkezik Spengl Samj, amerikai .lámpabélkirály", a ki a máglyára szánt özvegyeket — miután szemet vetett a legszebbre: Omi-Omira — megmenti a tüzhaláltól. Ezzel maga kerül nagy bajba és értesitést is küld a hajóra, hogy jöjjenek a matrózok segítségére. A kacsui katonák kapitánya, a kinek mint ,lámpabél-király" bemutatkozik: igazi királynak nézi és nagy tisztelettel vezeti őt be a sogun palotájába. II. felvonás. Történik a sogun palotájában. Spenglt csakhamar leleplezik és miután nőül akarja venni Omi-Omit, — az ősi törvények szerint — őt várja, mint az özvegy uj férjét, a máglya. A sogun haragját éleszti az is, hogy Hönni-Bönn nem akar a felesége lenni ős igy most már a polgármester: Henki-Penk feje is veszélyben forog. Hönni-Bönn ügyesen kitolja az ítélethozatal idejét akkoráig, a mig megérkeznek az amerikai hajóról a tengerészek és megmentik Spengl Samut. A sogun megrémül és lemond Hönni-Bönnről, a ki szerelmes Ti-tujához mehet feles

égül. Egy fél órára nézzük meg az »Apolló« szinház előadásait, VIII., .Népszinház-u. 1—3. Népszinház mellet kedveli, nélkülözhetetlen. Használatba« olcsóbb a papírnál. Kap- 7óm" vattaárugyar— ható mindenütt, »tlvl U Telefon 87—52.