MAGYAR SZÍNPAD 1907. január (10. évfolyam 1-31. sz.)
1907-01-15 / 15. szám
6 f.l KüR. OPERAHÁZ. „Tannhäuser" szövege. EUó felvonás. A Vénuszhegy belseje. Nimfák. bacchansnök táncza. A három gráczia jelképezi a boldog szerelmet Vad emberek ölbe kapják a kecses leánykákat. Festői csoportozatokban plasztikus állásokban vannak, hogy gyönyörét lelje bennük a nyugágyon heverő Vénusz és ölében pihenő lovagja Tannhäuser. Tannhäuser, hogy a szerelem legnagyobb szenvedélyét megismerhesse, a Vénusz-barlangba vonulbe s most már hosszú idők óta lévén bennt megunta az érzéki boldogság édességeit. Álmában. mintha harangok szavát hallotta volna... visszavágyakozik az ő régi világába. Szívesen megénekli Vénusz isteni szépségét s az általa élvezett gyönyöröket, de emberi halandó lévén, most már valami változást óhajt. Vénusz ijedten hallja ezt, tartóztatja mézes, csábító szavakkal — hiába! El kell bocsátania kedvesét, de vad haragjában még utána veti, hogy ha mint eretneket mindenki eltaszítja magától, térjen vissza ő hozzá. Változás. Idyllikus thüringiai vidék, a háttérben a Wartburg. Pásztorfiu a nyáját legelteti. Tannhäuser a feszület előtt imádkozik — hosszú idők óta először. Zarándokok Rómába vonulnak. Az őrgróf arra jő kíséretével; a dalosok örömmel ismerik fel a térdeplő idegenben régi barátjukat, a legjobb dalost, s kérik, maradjon körükben. Tannhäusert egy kimondhatatlan érzés tovább üzi, de Wolfram szavára : „Oh maradj Erzsébet mellett!" megbűvölten áll. A név varázsa, de még inkább Wolfram elbeszélése, melyből megtudja, hogy az angyali leány csak őt akarja lovagjának, a maradásra birják. Második felvonás. A wartburgi dalosterem. Erzsébet, a ki mióta Tannhäuser távozott körükből, nem is volt a dalos-versenyeken, örömtelt szivvel üdvözli a kedves csarnokot. Wolfram hozzávezeti Tannhäusert, a ki térdre borul a nemes hajadon előtt. Erzsébet szűzi szeméremmel adja tudtára, hogy mióta ő eltávozott az öröm is kivonult szivéből . . . Wolfram, ki maga is gyöngéd szerelemmel van eltelve Erzsébet iránt, lovagias önmegtagadással igyekszik ideálja vágyait elősegíteni. Figyelmezteti őket, hogy a vendégek már közelednek. A vendégek bevonulása. Az őrgróf üdvözli őket s kihirdeti, hogy a ki győztes lesz a versenyben, annak Erzsébet nyújtja át jutalmát, melyet maga az illető szabhat meg . . . Wolfram az első dalos; dalában a zzői erényeket dicsőíti, melyek nélkül nem is lehet szeretni. A lovagok és a nők helyeslik nézetét, Tannhäuser ezzel szemben az égő szenvedélyt, a forró vágyat csillapító csókot dicsőíti. Walther Wolfram pártjára áll, az erényekben keresve a szerelem forrását. Tannhäuser azt válaszolja, hogy Walther torzképét adta a szerelem lényegének. Beiterolf most kevesen megtámadja Tannhäusert s istenháromlónak nevezi, mire az megvetéssel vágja vissza, hogy vájjon hol ismerhette volna meg Biterolf a szerelmet? A lovagok Tannhäuser ellen fordulnak, az pedig, mintha egy magasabb ihlet szállta volna meg, a Vénusz szépségét dicsőíti, csak az mondhat véleményt szerelemről, a ki öt ismeri, a ki a Vénusz-barlangban volt . . . Erre a szóra a nők elfutnak, a lovagok kardot rántanak Tannhäuserre, de Erzsébet közbeveti magát ... Ez megindítja az őrgrófot s bár Tannhäuser halált érdemelt volna, e szent szűz kérésére megkegyelmez. Éppen hallatszik a Rómába zarándoklók kara, csatlakozzék Tannhäuser hozzájok s ha a pápa bünbocsánatát megnyeri, «zabadon térhet ő is vissza. Harmadik felvonás. Színhely, mint az első felvonás második részében. Erzsébet a feszüle, elótt imádkozik. Wolfram a távolból kiséri, hallgatást parancsol szive érzelmeinek, csak azt óhajtja, hogy büntelenül térjen vissza vetélytársa; a zarándokok első csapata visszatér, de Tannhäuser nincs közöttük. Erzsébet imája, a ki kétségbe van esve, hog;, kedvese nincsen azok között, kiknek a pápa megbocsátott. Lemondással indul haza felé, Wolfran) el akarja kisérni, de ő jelekkel mutatja néma fájdalmát, gyógyíthatatlan . . . Wolfram dala az esti csillaghoz. Tannhäuser visszatér és elmondja, A női arcz bájossága, női kéz finomsága a Bndal dr.-féle „SYÖSSTV IR A G-C RÉME" használata által jelentékenyen .fokozható. Kis tégely I kor. Nagy tégely 1 kor 150 flll. Budapest, „Városi gyógyszertár" Yácrifs Klgyó-ntcza sarok. hogy midőn fáradságos vándorlás után Rómába érkezett és a pápához jutott, az megtagadta az ő nagy bűnétől a bocsánatot. »Valamint ez a bot, a mely kezedben van, nem fog virágohat hajtani, ugy a te vétkes tested sem menthető meg a pokol és az átok kinjaitól! Tannhäuser látván, hogy az egyház megtagad tőle minden jóakaratot, vissza akar térni a Vénuszbarlangba . . . Már érzi is a levegőben az édes illatot, mely annak közelségét jelenti, látja már Vénuszt és karjaiba akar rohanni, midőn a dombról szomorú temetési menet száll alá, Erzsébet holttestét hozzák a gyászolók. Tannhäuser megtudja, hogy Erzsébet halálát az ő szerencsétlensége okozta s meghatva rogy holtan a koporsóra: »Szent Erzsébet imádkozz értem!« ezek végszavai. A zarándokok diadallal hozzák be a Tannhäuser botját, mely ime! csodák csodája virágokat hajtott I Egy fél órára nézzük meg az »Apolló« szinház előadásait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszinház mellett. MAGYAR SZÍNHÁZ. »A vig özvegy« szövege. Első felvonás. A montenegrói követség palotája Párisban. Zéta Mirko, Montenegró párisi követe, hogy állama zilált pénzügyeit rendezze, Glavari Hannát, a dúsgazdag özvegyet, a ki husz milliót örökölt, hazájabeli emberrel akarja összeházasítani. A vig özvegy jövendőbelijéül kijelöli Danilovics Danilo gróf követségi titkárt; egy vidám, mulatós, balkáni arisztokratát. Hanna és Danilo között — még Hanna leánykorában — lejátszódott egy szerelmi regény. Denilo, mikor megtudja, hogy miről van szó, tudomására hozza Hannának, hogy soh' sem vall neki szerelmet, nehogy hozományvadásznak lássék. De megfogadja, hogy elriasztja mellőle a kérők nagy seregét Második felvonás. Nemzeti ünnep Glavari Hanna párisi palotájának parkjában. A szerelmi játék és évődés folyik Hanna és Danilo között. Ezzel együtt szövődik egy szerelmi regény a követ felesége: Valencienne és egy párisi gavallér: Rosillon Kamill között. Rosillon rábírja Valenciennet, hogy vonuljon vele a kerti pavillonba és a mikor a követ gyanút fog és oda betör: Hannát (a ki, hogy barátnőjét megmentse : a pavillonba lopózott) találja ott Rosillonnal. Danilo, a ki valójában szereti Hannát, kétségbeesve távozik, abban a hitben, hogy Hanna Rosillon kedvese. Harmadik felvonás. Cabaret-est Hanna palotájában. Hanna — hogy Danilot az ő megszokott vidám környezetével vegye körül — e grízetekkel estét rendeztet. Danilo ezekkel mulat, de a mikor Hanna bevallja neki, hogy ártatlan és a pavillonba csak azért ment be. hogy Valenciennet megmentse és azonkívül azt állítja, hogy a milliókat elveszti, ha férjhez megy: Danilo bevallja neki szerelmét A vig özvegy boldogan igent mond és most már megvallja, hogy a Glavari-milliók az ő jövendőbeli — férjét illetik. Egy fél órára nézzük meg az »Apolló« szinház előadásait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszinház mellett 1907. január 15 NEMZETI SZÍNHÁZ. A »Bizáncz« szövege. Első felvonás. Folyik Bizáncz ostroma. Kmetantin császár a bástyákon küzd reménytatoteül Mohammed hadaival. A császári palotában megismerkedünk az udvar feslett erkölcseivel, Iréné császárnővel, a ki gyűlöli férjét és vesztét kívánja, hogy aztán a szultánnak ajánlhassa fel szerelmét. Mikor a hízelgő, tányérnyaló és gyáva udvari emberek megtudják, hogy Mohammed békét ajánl, a visszatérő Konstantin mellé állanak ismét, mert azt hiszik, hogy felragyog még szerencsecsillaga. Csak Giovanni, a genovai zsoldos vezér, inti óva a császárt a török követektől: Mohammed nem békét akar ajánlani, hanem meg akarja alázni a bizáncziakat. A császár elhatározza, hogy fogadja a követeket. Második felvonás. Az öreg Lala Kalib és az ifjú Achmed Kán hozzák a szultán üzenetét Valóban nem békét ajánlanak, hanem kegyelemre való meghódolást követelnek. Konstantin hagyja el trónját, távozzék örökre, a ki hive, követheti őt, birtokaitól, drágaságaitól megfosztva. Ha Achmed Kánnak csak a hajaszála is meggörbül: Mohammed tüzzel-vassal elpusztítja Bizánczot is kiirtja népét. Egyórai meggondolási időt) engednek a követek Konstamtinnak. A nagyherczegek, a főpap, majd Iréné császárné is egymásután hagyják el a császárt, senkise akarja követni a számkivetésbe. Magára marad, egyetlen hűséges zsoldoséval: Giovannival. Konstantin a hősi halált választja: vesszen el az ellenség kezétől, de vesszen véle az erkölcstelen, megfertőzött Bizáncz népe is. Válasz helyett leütteti Achmed kán fejét, azután készül a halálra. Előbb azonban Hermát, az őt rajongva imádó egyszerű görög leányt, a ki követni kész császárját a halálba, magához emeli: császárnővé koronázza és ugy indul, uj hitvesével együtt a nagyszerű halálba. Harmadik felvonás. Mohammed hadai elepik Bizánczot. Folyik a vérengzés, Konstantint halált ontva, az elsők között esett el, Hermával együtt. A császári palota népe Irénétől vár segedelmet, a volt császérné várja Mohammedel, hogy szerelmit felkínálva neki, megmentse Bizáncz nemességét. A palota népe kétségbeesve tudja meg, hogy Konstantin megölte Achmedet és Mohammed hcdai pusztitva közelednek a palota felé. Hozzák halálra sebesülve Giovannit, a ki császárja mellett küzdött az utolsó küzdelemben. Giovanni megjósolja a romlott bizáncziak végzetes sorsát: »Egy nemzet csak addig él, a mig maga meg nem ássa sírját 1« A menekülés lehetetlen, a palota népét a minden oldal ról előt örő törökö k lemész árolj ák. Egy fél órára nézzük meg az »Apolló« szinház előadasait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszinház mellett. Kitűnő szópitőszer HOBV-tiTH-féle Aranka Crém, mely az arczbört ápolja; szeplöt, májfoltot, kiütést, pattanást, sömört egy-két bekenés teljesen eltüntet. Az arcz sima és redőtlen lesz. — Zsirtalanságánál fogva ugy éjjel, mint nappal használható. Használatát meg a legközelebbi egyének sem veszik észre. 1 tégely 1 kor. Aranka £ Ä?: Kapható: Horvith gyógyszertárában, Budapest, V„ Vlsegrádl-u. 19. T.M»» M-M, Ot korents rendelés pirtónuntes. — Síimn elismerés. Kizárólag eredeti gramophonok „Iró angyal" védjegygyal. Összes színházak felvételei. Választék küldemények. Árjegyzék bérmentve. Sehmid ^övének IV., Klgyótér I. Királyi bérpalote Zongorát, pianinót kölcsönöz STERNBERG Kerepesi-ót 36. Kitűnő zongorák dűs raktára
