MAGYAR SZÍNPAD 1906. november (9. évfolyam 303-332. sz.)

1906-11-30 / 332. szám

1906. november 30. Budapesti színpadok. november X. A Magyar Királyi Operaház ban ma pénteken este A troubadour és a Tánczezyveleg, szombaton Trisztán és Izolde kerül előadásra. Ez az előadás 6 és fél órakor kezdődik. Vasárnap este a Tosca kerül szinre; az előadás kivételesen 8 órakor kezdődik. Jövő hétfőn nincs előadás, a Lavotta szerelme pedig jövő hét keddjén kerül ismét előadásra. Erre az előadásra már váltható jegy.fl A Nemzeti Szinház-ban ma este uj betanulással és szereposztással Georg Sand Willemer marquis czimü négyfelvonásos színmüvét elevenítik fel. Holnap, szombaton Vörösmarty Mihály születésnapját ünnepli a szinház. Az előadást megelőzőleg /ászai Mari elszavalja Vörösmarty Szózatát, azután Az áldozat czimü szomorújátékot adják elő uj betanulással és főszerepeit Jászai Mari, P. Márkus Emilia, Szacsvay, Beregi, Gál, Mihályfi, Ivánfi és Rózsahegyi játsszák. Erre az előadásra mérsékelt helyárak érvényesek Vasárnap este ötödször kerül előadásra Bosnyák Zoltán Mirette- je. Jövő hétfőre Hamlet van kitűzve, a czimszerepben Beregi Oszkárral • A Vígszínház- ban ma A lovag ur-ai ismétlik, holnap, szombaton pedig Gavault Paul uj vígjátékának, A válás utjai- nak lesz a bemutatója A csodagyermek szerzőjének ez a darabja is nagyon vidám cselekmény keretében egész sereg mulatságos alakot visz a színpadra. Duboisné asszonyt, a kiről a darabot az eredetiben La petite madame Dubois-nak nevezték el, Gazsi Mariska játssza, a kinek partnerjei lesznek Vendrei Ferencz, mint férj, Góth Sándor és Tapolczai Dezső pedig mint vetélytárs-udvarlók. Nagyon hálás szerepe van Tanay-nak is, a ki egy félénk vidéki ifjút játszik. A válás utjai a bemutató előadások után A tökéletes feleséggel és A lovag ur-ral váltakozva fogja a műsort betölteni Az újdonságnak itt adjuk a szinlapját: A válás utjai. Vígjáték három felvonásban. Irta: Gavault Paul. Fordította: Salgó Ernö. Személyek: Dubois Vendrei Eva, a felesége Gazsi M. Balivet Theodor Tanay Jardy báró Góth űerbier Tapolczai Balivet Jean Tihanyi Saboureau Balassi Kari Bárdi Elodie Kiss I. Hortense Hegedüsné Julie V. Kész R. Catherine Jancsó J. * A Magyar Szinház-ban tegnapi, harmadik előadásán is teljesen zsúfolt ház előtt és igen nagy sikerrel került szinre A vig özvegy, melynek zajos érdekes premierje igazolta mindazokat a várakozásokat, melyekkel a budapesti közönség e nagyhírű, pompás operett elé nézett. A szinház pazar kiállítással és nagyon jó előadással járult hozzá a nagy sikerhez, a melyben egyforma része van a kitűnő muzsikának és a vidám szövegnek. A kitűnő szereplőket tegnap este is perczekig tartó tapssal ünnepelte a közönség és minden felvonás után megszámlálhatatlan sokszor szólította őket a lámpák elé. A vig özvegy kétségtelenül olyan vonzóerejü darabja lesz a Magyar Szinház-nak, mely beláthatatlan ideig fog uralkodni a műsoron. Az újdonság ötvenedik előadására, mely január 23 án lesz, már most árusítják a jegyeket. »* fA Királyszinház-ban Bakonyi és Kacsóh uj daljátéka, a Rákóczi, zsúfolt házak előtt ért el tizedik előadásához. Napról-napra telt nézőtér gyönyörködik a ragyogóan kiállítóit darab hatásos jelenéseiben és dallamos zenéjében s a legnagyobb sikerek hangos tapsait juttatja a két főszereplőnek: Küry Klárának és Környei Bélának, a ki művészi énekével teljesen érvényre juttatja Kacsóh zenéjét, a mely a szinházon kívül is rendkívül népszerű már. Küry Klára Rentheim Magdája külön érdekessége és vonzóereje lett a gyönyörű zenéjü darabnak, alakításának szépségeit hálásan érdekli a telt házak közönsége, a mely mély érzéssel előadott Fájfáj dalát, Kacsóh egyik legszebb szerzeményét, a mely a Rózsaszál hatásával van a hallgatókra, mindig megismételteti és sürün hivja felvonások végén a függöny elé Küry Klárát, a kinek oldalán Környei Béla vezet a sikerben. A Rákóczi előadásai mellett — a melyek legközelebb már a vidéki színpadokon is megkezdődnek — vasárnap délután is eredeti darabot játszik a Királyszinház -. a Helyreasszony-1, a mely Blaha Lujza föllépését hozza, mérsékelt helyárakkal * A Népszínház-ban minden este a Rab Mátyás-t játszák, a mely már közeledik második jubileuma felé. A főszereplők mindig Feddk Sári, Kovács Mihály, Tollagi, Ledofszky Giza, Kaskó és Balázs Irén lesznek. Vasárnap délután A papa leánya van műsoron és pedig először délutáni előadásban. A könyvben magában pedig nem egy nyomát találjuk a czenzor kék irónjának, a mely mindenben sötét tendencziát látott. A premier szinlapja ez volt: Villemers Orbán marqjis... ... Feleki Alexia Gaetan herczeg Szerdahelyi Dunieres gróf .„ ... Szigeti Péter, komornyik Szilágyi Benőit, komorna Komáromy S. Villemer marqjisné Paulayné Saint Genee Caroline Felekiné Saintrailles Diana ... ifj. Lendvayné Leonie Arglade báró özvegye Prielle C.J Tizenöt évvel későbben, 1880-ban uj betanulással került szinre a Villemer marquis. A szereplők annyiban változtak, hegy a czimszerepet Nagy Imre, Alexia Gaetant Halmi Ferencz, Dunieres grófot Szigeti Imre, a marquisnét Prielle Cornélia, Carolinet Helvey Laura, Dianát Csillag Teréz és Leoniet ifj. Lendvayné játszotta. 1884 ben megint felújították a darabot, utoljára pedig 1890. május 24 ikén került szinre. Érdekes, hogy a dráma, bár mesteri a dialógusa és általában az igazi költői szellem lehelletét érezni rajta, mindössze csak tizennégy előadást tudott eddig megérni. Figa o. A kulisszák mögül. Budapest, november 30 „Villemer marquis." — A „Nemzeti Szinház" mai reprizéhez. — Tizenhat esztendei pihentetés után, ma este újra szinre kerül a Villemer marquis, George Sand egyik legszebb munkája. A zseniális franczia irónő, valódi nevén Dudevant Amantine Aurore, leánynéven pedig Dupin, mint minden müvében, ugy a Le marquis de Villemer czimü drámájában is, a mely a legnagyobb sikereket aratta, az emberiség legmagasabb és legnemesebb érdekeiért száll sikra. Irodalmi munkásságát nem kell méltatnunk. A mit irt, mind lefordították az összes müveit nyelvekre és magyarul is csaknem kivétel nélkül megjelentek a regényei, elbeszélései és drámái. George Sand 1804-ben született Párisban és egy rendkívül izgatott, hányatott és kalandos élet után 1876 ban halt meg. Egy franczia tisztnek a leánya, a ki Szász Móricz udvari marsallja volt. Kolostorban nevelkedett, majd Dudevant báróhoz ment nőül. Bár a házasságból két gyermek is született, a frigy mégis szerencsétlen volt és Sand elvált az urától. Párisban megismerkedett Sandeau Györgygyei, a kivel együtt irta meg a Rose et Blanche czimü regényt. Ez a regény Jules Sand név alatt került a könyvpiaezra, a melyből később az irónő állandó álneve a George Sand keletkezett. Tehetsége különösen Balzac és Blanche G. hatása alatt gyorsan fejlődött. Egy olaszországi utazás közben megismerkedett Beyle-lel és Velenczében Müsset Alfréddal, a kivel szoros barátságra lépett. Ez a viszony azonban felbomlott és később mint ellenségek váltak el. Párisban megismerte Liszt Ferenczet és baráti viszonyba lépett Chopin-nel és utóbb III. Napóleonnal is. A párisi premier után hét esztendővel mutatták be a Villemer marquis-t a Nemzeti Szinház- ban, Szerdahelyi Kálmán fordításában. 1865. február 8 án, a legsötétebb abszolutizmus idejében .volt a bemutató, a mikor Magyarországon a szigorú czenzoron kérésziül juthatott csak előadásra minden darab. Szeidahelyi, a ki különben a czimszerepet játszotta, Egy szegény leány története czimmel fordította le a müvet 1364 ben. Az akkori sugópéldányon ott találjuk a következő szomorú időkre emlékeztető sorokat: Cs. kit. rendőri vizsgálatra adatott. Pest, január 26. 1865. Benkö. Színházi pletykák. Budapest, november 30. Két szerződés. — Lehár Ferencz és Karczag Vilmos. — A vig özvegy diadalmas premierjén a Magyar Szinház-ban egy emeleti páholyból leglelkesebben tapsolt a kitűnő komponistának Karczag Vilmos, a bécsi Theater an der Wien igazgatója, a kinek színházában A vig özvegy már háromszázadik előadása felé halad. Kicsi hijja, hogy Karczag, a ki a legnagyobb sikert és a legdúsabb jövedelmekel köszönheti honfitársának Lehár Ferencznek, szembe nem került a bíróság előtt A vig özvegy szerzőjével. Igaz, hogy egy kolosszálisán mulatságos pör tárgyalásán, a melyen az ig izgató és a szerző mindenekelő.t — gratuláltak volna egymásnak az alkalomhoz, mely őket, mint felperest és alperest szembeállította . . . A minap a bécsi országos törvényszéknek egy végzését kézbesítették Karczag Vilmosnak. A végzés egy követelésről szól, a melyet Lehár támasztott Karczag ellen. Ennek az anekdóta-szerü pörnek története a következő: Annak idején, mikor Lehár A vig özvegy partitúráját szerződéssel kötötte le Karczag szin háza számára, a szerződésbe egy klauzula fölvételét kérle, a mely arra kötelezi a színházat, hogy a meddig operettje 20,000 koronás heti átlagot csinál, a műsorról le nem vehető. Ha ez mégis megtörténik, 50,000 korona bánatpénzt köteles az igazgató a komponistának fizetni. Történt azonban, hogy időközben elkés. tilt Lehár egy uj operettjével, a melyet szintén Karczag szerzett meg előadásra s kötelezte magát 50,000 korona vinkulum terhe alatt, hogy e darabot 1906. deczember 25-éig szinrehozza. Persze, maga Lehár sem volt elkészülve A vig özvegy-nek oly nagyszerű sikerére, mint a mely részül jutott neki, s maga sem gondolt arra, hogy e két szerződés milyen zsákutczába jutattatja szegény Karczag-ot. Az bizonyos, hogy ilyen circulus viliosus előtt még nem állott színházigazgató. Ha A vig özvegyet leveszi a műsorról: fizet 50,000 koronát, mert az operett heti átlaga még mindig jóval meghaladja a 20,000 koronát. Ha nem veszi le a műsorról, fizet 50,000 koronát, mert az uj operett terminusa deczember 15 ike s a szerződés szerint akkor már az uj operettet kell játszania. Akár leveszi, akár nem veszi; akár előadatja, akár nem adatja elő: mindenkép 50,000 koronájába kerül Karczagnak, hogy olyan nagy sikert aratott színházában egy darab. J 6mmt5 1 l.xím-uiott.l 18* Nagyar Világ Kávéház Tulajdonos Kasznár Nándor. •