MAGYAR SZÍNPAD 1906. november (9. évfolyam 303-332. sz.)

1906-11-12 / 314. szám

1906. november 10. Budapesti színpadok. november 12. A Magyat Királyi ' Operaház-ban holnap, kedden a Parasztbecsület és a Bajazzók kerül előadásra; szerdán ifjúsági előadásul A varázsfuvolá-i adják elő. Csütörtökön a Tannhüuser, pénteken Lakmé szerepel a műsoron, mig szomoaton, szeptember 17-én lesz a Lavotta szerelmének, Hubay Jenő uj háromfelvonásos dalművének a bemutató-előadása. A nagyérdekességű újdonság szinlapja a következő (Lavotta szerelme. Opera 3 felvonásban, szövegét írták: Bérezik Árpád és Farkas Imre, zenéjét szerzette: Hubay Jenö. Személyek: Szentgyörgyi István ... ~ Kornai Ilona, leánya ~ — — V. Krammer T. Francoise, nevelőnő ... — Valent M. Lavotta ... — — — — Takács Aradv Zoltán gróf ... ._ — _ Arányi Fóthy Dénes ... — -_ — — Gábor Balázsházy ._ — Venczel András gazda ... _ Kertész Őrszem ... - — Déri Czigányasszony _ Berts M. Az újdonságot Keiner István fogja vezényelni, rendezője: Vidor Dezső. A dalmű hőse Lavotta János, a hírneves magyar zeneszerző, kinek zenemüvei és dalai még ma is mindenfelé hallhatók. Többek között „Cserebogár, sárga cserebogár" dal is Lavotta szerzeménye. A darab szövegírói a zeneszerző szerelmét vették a cselekmény alapjául, melynek Lavotta olyan maradandó emléket állított „Lavotta első szerelme" czimü közismert gyönyörű zenemüvében. Ennek megható akkordjait Hubay Jenő megcsenditi közbe-közbe Lavotta egyik-másik dalával együtt. Vasárnap este A zsidónő kerül előadásra az Operaház-ban, jövő hétfőn pedig Eizsébet királyné emlékezetére a Fidelio előadása előtt előadják a gyászkart Orfeusz-ból. * A Nemzeti Szinház-ban ma este Shakespeare Othello-jának czimszerepében Bakó lép fel ezúttal először. Kedden Wilde Oszkár hatalmas drámája, a Lady Windermete legyezője van műsoron. Szerdán két előadás lesz a Nemzeti Szinház-ban. Délután Butti nagysikerű drámáját, a Luczifei-1 adják, a bemutató-előadás szereposztásában, este Pailleron kedvelt vígjátékát, az A hol unatkoznak- ot játsszák. Csütörtökön Porzsolt Kálmán Asszony- ának lesz kilenczedik előadása. Péntekre Ruttkay György nagyhatású vígjátéka, a Vénusz van kitűzve, a szinházi évadban először. Szombaton Schiller: Wallenstein halála nagyszabású drámáját adják, Dóczi Lajos remek fordításában. Vasárnap délután Egy szegény ifjú története és este az Asszony kerül szinre. • A Vigszinház-ban a hét műsorát Pinero nagysikerű színmüve: A tökéletes feleség dominálja, a melyet ma este, szerdán és pénteken ismételnek. Szombaton, e hó 17-én, Csrtgő Hugó háromfelvonásos eredeti vígjátéka: A lovag ur kerül bemutatóra. Az uj idők lovag urát Hegedűs Gyula személyesiti, a klasszikus lovagkor bajnokát Tihanyi Miklós képviseli. Tanay Frigyes a daliás idők szellemében nevelkedett apródot játssza, partnere pedig egy mai társaságbeli leány szerepében Varsányi Irén. A két világ találkozásának megfelelőek lesznek az uj díszletek és jelmezek is. A nagy érdeklődéssel várt újdonság szinlapja a következő: A lovag ur. Eredeti vígjáték, versekkel, háromj felvonásban. Irta: Csergő Hugó. Személyek: Kázmér lovag György apród, az unokája Hort Ede lovag, bankár Alice, a leánya Vidor M. Béla, a prokuristája ... Vince, György csatlósa Kázmér várában Borbála, kulcsárné Veronika, szolgálóleány) Várnagy Őr Havas, levelező \ Nyilasi, levelező I Gara i Klára, gépirókisasszony' Ozoray István Hort bankjában Tihanyi Tanay Hegedűs Varsányi I. Tapolczai Szerémy Kiss I. Csáky I. Rónaszéky Dayka Győző Bárdi Sarkadi Komlóssy I. Vendrey Leventék, vadászok, kürtösök, inasok, egyéb szolgaszemélyzet, várnép, férfiak, asszonyok, csatlósok, stb. — Történik az első és harmadik felvonás Kázmér lovag várában, a második felvonás a Hort bankház irodájában. — Idő: jelenkor. A szombati bemutatóig A tökéletes feleség előadásain kivül kedden a Rákóczi fiá-1, csütörtökön pedig a Riquette-1 adják. Vasárnap délután ismét a Rákóczi fia kerül előadásra, mérsékelt helyárakkal. ml A Királyszinház-ban a hét minden estéjén fellép Pálmay Ilka és pedig szerdán és szombaton A gerolsteini nagyherczegnő-ben, melynek czimszerepében olyan szenzácziós sikert aratott, a többi estéken pedig a Szép llonká-ban, melyben tudvalévően Mátyás király szerepét játssza. A poétikus daljáték jövő hétfőn éri meg 25-ik előadását. Jövő vasárnap délután a GülBaba kerül előadásra, mérsékelt helyárakkal. — Bakonyi Károly és Kacsóh Pongrácz Rákóczi czimü uj daljátékának bemutató-előadását a jövő hét keddjére, november 20 ára tűzte ki az igazgatóság. A János vitéz szerzőinek uj müve a következő szereposztásban kerül előadásra: Rákóczi. Daljáték 4 felvonásban Irta: Bakonyi Károly. Zenéjét — Endrödi Sándor és Pásztor Árpád verseire — szerzette : Kacsóh Pongrác. (Rendező: Mérei Adolf. Karmester: Vincze Zsigmond.) Személyek: II. Rákóczi Ferencz Környei Hesseni Amália herczegnő Harmath I. Bercsényi Miklós gróf Csiszér Badinyi János Vágó Heister Szigbert, császári tábornok Z. Molnár Heister Hannibal, ezredes Horváth Rentheim Magdaléna Küry K. Az öreg Gölöncsér Rátkai Katicza, leánya Szentgyörgyi L. Andris, fia Papp Kuczug Balázs Sziklai Lipót császár Körmendi Vandemont tábornokné Fábián C. Kurucz Tarnai Udvari dáma Vörös I. A Rákóczi premierjére, a melyet érthető nagy érdeklődéssel vár a budapesti szinházi közönség, már váltható jegy a Királyszinház pénztárában és a Bárd- czég városi jegyirodájában. A Magyar Szinház műsorát a héten A tengerszem tündére és A milliárdos kisasszony előadásai töltik be. Thury Zoltán, Heltai Jenő és A >Magyar Szinpad® tárczája. „Ariadné". — Massenet uj operája. — A főpróba nem sokkal kecsegtetett; de a premierje valósággal ünnep volt Jules Massenet Catulle Mendés szövegére irt Ariadné czimü ötfelvonásos operájának. Ez az általánosan kialakult vélemény a legújabb premiérről, a mi sokat jelent a párisi Operánál, a mely rendszeresen teremtője az uj daraboknak. Ha a legutolsó harmincz év alatt bemutatott uj darabok sorsát figyeljük meg, igen keveset találunk, a melyek nagy, állandó, tartós sikert értek volna el. Ariadné, — hogy általános ítéletünket megmondjuk — régi, közismert sablónra készült. Ugy Catulle Mendés librettója, mint Massenet muzsikája. Túlságosan észrevehető az a nagy figyelmesség, a melyet a díszítésre, a külső dekorácziókra helyeznek. Igy teljesen szükségtelen a második és negyedik felvonás, a melyek üres szczenikai hatások kiaknázásával, balletmutatványokkal telnek el, Az első felvonásban is igen sok szükségtelen hatásvadászó jelenet van, mig az ötödik felvonás teljesen elmaradhatott volna s a darabot egy kép, a negyedik felvonás végén teljesen megfelelően befejezhette volna. A ballet a harmadik felvonásban helyén van és itt valóban remekel is egy mesterien előadott tánczczal. Ismeretes, hogy Massenet-ben hogy érlelődött meg ennek a legújabb operájának az ötlete. Néhány esztendővel ezelőtt Páris színházaiban sorjában telujitották a klasszikus tárgyú operákat és operetteket: Orpheus, Iphigenia Taurisban, Alcesie és Armide czimüeket. Ezek a darabok igen mély hatással voltak Massenet-re, a ki elhatározta, hogy ir klasszikus tárgyú operát. Fel is kérte Catulle Mendés-i a szöveg megírására, a ki erre szívesen vállalkozott. A librettjstának Massenet utasítása nyomán hatalmas anyaga volt a feldolgozásra. Catulle Mendés az ifjabb Corneille kevésbbé rossz operáját használta fel. Az első felvonás a zenekar néhány taktusa után három szirén énekével kezdődik meg. A szirének Kréta partjainál tartózkodnak és az athéni hősöket akarják elpusztítani, a kik Theseus visszatértét várják a Labyrinth kapujából. Szövegében erősen emlékeztet ez a rész Wagner egyik hasonló tárgyú darabjára, zenéjében pedig teljes kópiája a Webet Oberonja-be\\ hableánynak. A darab fejlődésére ez a jelenet semmiféle befolyással nincs. Theseus bátor csapata, a mely őt a Labyrinthból való visszatértében várja, derekasan kitart amúgy is hivatása és küldetése mellett. A szirének azonban itt vannak; ha másért nem hát — énekelni; és épen ugy, mint az Istenek alkonyá-ban, itt is visszatérnek a darab végén, hogy Ariadnét, az elhagyottat a tenger hullámai közé temessék. Ariadné és testvére Phaedra az egész operán végig rettegve féltik Theseust. Ezt zeneileg egy motívum fejezi ki, a mely azonban igen gyengén fejezi ki a szerelmes leány hatalmas érzéseit. Nincs eléggé kidomborítva az a jelenet sem, a mikor Ariadné testvérével a hősök hajójára megy. Itt üdvözlik a vihart és kéri az isteneket, adjon olyan szelet, a mely a hafót Naxos felé viszi. Ez a rész nem elég jellemző, azonban pompás az, a mikor a hősök Naxosba visszatérnek, a mi a második felvonást tölti ki. A harmadik felvonás kezdetén Theseus már négy hónap óta Naxosban él a két nővérrel. Theseus roppant haragos, mert Pirithous folytonosan uj tettekre serkenti, ő pedig szivesebben maradna otthon övéivel, a kik között boldognak érzi magát. Phaedrát szereti meg; Ariadné ezért roppaut elhagyottnak érzi magát. Gyönyörű duettekben mondják el egymásnak ezeket Ariadné és Phaedra. Az itt jelenlévő hatalmas drámai helyzetet teljesen kiaknázta Massenet a muzsikájában. Maga a gondolat nem uj: számtalan operából és drámából ismeretes helyzet, hogy két nő versenyez egy férfiért. Annál is inkább érdemel elismerést Massenet és Catulle Mendés, mert mind e mellett e jelenetben legalább is ujak, eredetiek tudtak lenni. A duett után Ariadné imája következik a szerelem istenéhez és segítséget kér tőle. A negyedik felvonás roppant sikerült Ügyes fogással az alvilág került szinre, antik jellegzetes színeivel, hangulatával. Ariadné szerencsétlen helyzeténen az alvilág lakóitól kér segedelmet. Phaedra ezzel szemben Theseusé lesz; s a darab végéig megmarad a két nővér közötti karakterbeli különbség. Aradnet az elhagyottat, a szirének a tenger hullámsirjába temetik. A darabban az Opera művészei közül Jeanne Grandjean, Musertore, Lucy Ar bel arattak nagy sikert. A darab az általános vélemény szerint kiaknázott tárgy sablónos feldolgozása; mind a mellett néhány igen sikerült momentuma van. A szövegnek és zenének főerőssége a két nővér karakterktilönbségánek jellegzetes kidomboritása, a mi megállapította a darab sorsát s ennek meghozta a sikert. Cyrano. latm-utaks 18. » magyar Világ Kávéház C Tulajdonos Kasznár Náador.