MAGYAR SZÍNPAD 1906. november (9. évfolyam 303-332. sz.)

1906-11-11 / 313. szám

Budapesti színpadok. november II. A Magyar Királyi Operaház ezidei első újdonságáról, a Lavotta szerelmé-xM mai számunk más helyén bővebben iiunk. Az e heti érdekes műsort az Operaház szinlapja alatt találják olvasóink. A Nemzeti Szinház-ban a héten két estén: csütörtökön és jövő vasárnap kerül előadásra az Asszony, Porzsolt Kálmán nagysikerű uj darabja. Szombaton ismét műsorra kerül a Wallenstein halála. Két délutáni előadás is lesz a héten: szerdán, a mikor a Luczifer és vasárnap, a mikor Egy szegény ifjú története kerül mérsékelt helyárakkal előadásra. Holnap, hétfőn Othello, jövő hétfőn pedig A tudós nők kerül előadásra. A Vigszinház szombati újdonságáról. A lovag úr-ról mai számunkban bővebben is irunk. A premierig A tökéletes feleség dominálja a műsort. Pinero nagysikerű darabja hétfőn, szerdán és pénteken kerül előadásra. Kedden este és jövő vasárnap délután, mérsékelt helyárakkal, a Rákóczi fia kerül szinre. • A Magyar szinház műsorát a héten A tengetszem tündére és A milliárdos kisasszony előadásai töltik be. Thury Zoltán, Heltai Jenő és Jakobi Vtktor tündéries színjátéka kedden, csütürtökön, szombaton és jövő vasárnap, november 18-án délután fog szinrekerülni mindenkor Turcsányi Olgával és Ráthonyi Ákossal a két vezető szerepben. A milliárdos kisasszony hétfőn este, szerdán, pénteken és vasárnap, november 18-án este van műsoron és pénteken, november 16-án ötvenedik előadását éri meg. A jubiláris előadás a bemutató nagysikerű szereposztásával kerül szinre. a Királyszinház- ban a hét minden estéjén fellép Pálmay Ilka és pedig szerdán és szombaton A gerolsteini nagy herczeg nő-ben, melynek czimszerepében olyan szenzácziós sikert aratott, a többi estéken pedig a Szép Ilonká-bm, melyben tudvalévően Mátyás király szerepét játssza. Jövő vasárnap délután a Gül-Baba kerül előadásra, mérsékelt helyárakkal. * A Népszínház-ban minden este a nagysikerű Rab Mátyás kerül előadásra, a czimszerepben Fedák Sárival. Csütörtökön és jövő vasárnap délután Blaha Lujza lép fel a Kuruczfurfang-ban és A gyimesi vadvirág-ban. A kulisszák mögül. Budapest, november 11. i. „Lavotta szerelme". — A Magyar Királyi Operaház legközelebbi újdonsága. — A Magyar Királyi Operaház első újdonsága ebben az évadban eredeti dalmű lesz. Hubay Jenő legújabb operáját, a Lavotta szerelmé-i hozzák szinre. Nagy művészi eseményt jelent ennek a műnek a bemutatása. Hubay Jenő több évi hallgatás után most ismét a közönség elé lép egy uj operájával. A szereplők, a kik a színpadon éneklik és a zenészek, a kik a zenekarból interpretálják a kiváló magyar komponistának ezt az uj alkotását, nagy lelkesedéssel és elragadtatással beszélnek róla. Azt mondják, hogy a Hubay Jenő értékes talentuma voltaképen ebben az operában bontakozik ki a maga teljességében. Tizenötesztendővel ezelőtt, 1891. deczember 5-én lépett Hubay először mint szerző az Operaház közönsége elé, az Alienot czimü müvével. A siker nem volt nagy, de a kritika tisztában volt vele, hogy a szerző nem mindennapi talentum és hogy nagyot is fog alkotni. Ezeket a reményeket Hubay Jenő csakhamar igazolta, mert második műve, A cremonai hegedűs már nagy, zajos sikert aratott és eljutott idegen színpadokra is, a hol ugyanoly tetszéssel fogadták, mint nálunk. Ezután A falu rossza, majd a Moharózsa következett, most pedig szintén magyar stilü zenével jelenik meg a nyilvánosság elé. A Lavotta szerelmé-nek partitúrája tele van zenei szépségekkel. A komponista elénk tárja zenei bőségszarujának dallam gazdagságát. Csupa stilus, előkelőség, finomság ez a muzsika és a mi külön érdekesség: Hubay felhasználta Lavottá-nak nem egy érdekes, szép motívumát. A Magyar Királyi Operaház a műhöz teljesen méltó ambiczióval készül a bemutatóra. Ezt igazolja az alábbi elsőrangú szereposztás is: Lavotta szerelme. Opera, szövegét irták: Bérezik Árpád és Farkas Imre, zenéjét szerzette: Hubay Jenő. Személyek: Szentgyörgyi István Komái Ilona, leánya V. Krammer T. Francine, nevelőnő Valent M. Lavotta ... Takács Arady Zoltán gróf 'Arányi Fóthy Dénes Gábor Balázsházy Venczel András gazda _._• Kertész Őrszem ... Déri Czigányasszony Berts M. A két szövegíró: Bérezik Árpád az illusztris magyar színpadi iró és Farkas Imre, az ismertnevü ifjú poéta, olyan librettót irtak a Lavotta szereimé-ben, a mely valóban inspirálhatta a zeneszerzőt. A nagy magyar zenész életéből egy érdekes epizódot dramatizáltak: Lavotta egyik szerelmét. Mint meglett férfi jön Lavotta Szentgyörgyi István leányának, a szép Ilonának esküvőjére, a melyet Aradi Zoltán gróffal kellene megkötni. A menyegző azonban elmarad, mert Lavotta láttára, a menyasszony rajongó szerelemre gyul iránta. De az övé nem lehet. A magyar muzsikus felcsap katonának és az inzurgensekkel vonul a csatába. Izgató, érdekes cselekmény. Tele akczióval, költői szépséggel. Egyik gyönyörű jelenet a másikat követi. A bemutatóra nagy apparátussal készülnek. Uj jelmezeket és díszleteket készítettek hozzá, a melyeket Kéméndy Jenő, az állami színházak scenikai főfelügyelője tervezett. Vidor Dezső rendezi az operát és bizonyára neki is nagy sikert fog hozni a premier. Figaro. II. „A lovag ur." — A Vigszinház szombati újdonsága. — Csergő Hugó első darabjának, melyre most készül a Vigszinház, hamarosan hire kelt. Két hónappal ezelőtt még készen sem volt és most már körülbelül be is tanulták, megvannak már a díszletek, jelmezek. Ritka szerencse és ritka érdemnek tudható be az, hogy a válogatós Vigszinház oly készséggel és oly gyorsan hozza ki az uj szinpadi iró első darabját. A kik figyelemmel kisérik Csergő Hugó költői és publiczisztikai működését, nem is kételkedhetnek abban, hogy jó munkát végzett a szinpad számára is. Tudvalevő, hogy mély a költészete és erős a logikája, szeretetreméltó az egyénisége. Igazi „kedves fiú," a ki azonban csodás szívóssággal ragaszkodik az igazsághoz, a melyért lelkesen tud szembeszállni és a melyért upyancsak ki tud vetköződni a szelidségéből. És ezek a jeles tulajdonai érvényesülnek a darabjában: költészet, erő és igazságszeretet van benne. Pompásan kieszelt mese keretében érvényesülnek ezek a jótulajdonságok és nem kell túlzottaknak tartani azokat a reménységeket, a melyeket a darab sikeréhez fűznek. Maga a színlap is lekötheti az érdeklődést és a szereplők névsorából is látszik, hogy nincs dolgunk sablonos darabbal. íme a színlap: 1906. november 11. 3 A lovag ur. Eredeti vígjáték, versekkel, három felvonásban. Irta: Csergő Hugó. Személyek: Kázmér lovag — — Tihanyi György apród, az unokája Tanay Hort Ede lovag, bankár Hegedűs Alice, a leánya Varsányi 1. Vidor M. Béla, a prokuristája Tapolczai Vince, György csatlósa \ Szerémy Borbála, kulcsárné I — Kiss I, Várnagy

3' Ä ... gg*^ ór ' Dayka Havas, levelező \ Győző Nyilasi, levelező 1 Hort Bárdi Gara ( bankjában Sarkadi Klára, gépirókisasszony Komlóssy I. Ozoray István Vendrey Leventék, vadászok, kürtösök, inasok, egyéb szolgaszemélyzet, várnép, férfiak, asszonyok, csatlósok, stb. — Történik az első és harmadik felvonás Kázmér lovag várában, a második felvonás a Hort bankház irodájában. — Idő: jelenkor. Idő: jelenkot! Ez a legérdekesebb. Cseigő Hugó lovagregényt tud a jelenbe varázsolni, anélkül, hogy álomképeket, vagy tündérregét hozna a színpadra. A modern világ és a középkor a legelmésebb módon találkozik darabjában. A régi kort képviseli Kázmér lovag, a kit Tihanyi Miklós személyesít és a jeles kis apród, a kit Tanay Frigyes fog kreálni. A mai élet képviselője a Hort lovag szerepében Hegedűs Gyula és az örök nőit Varsányi Irén személyesiti. Kétségkívül a szezón egyik legérdekesebb premierje lesz az, a melyen Csergő Hugót szinpadi iróvá fogják felavatni, és a közönség bizonyára örömmel vesz majd részt ebben az ünnepi felavatásban. Benfentes. III. „Rákóczi". — A „Királyszinház" jövő heti újdonsága. — A Királyszinház-xa — a naptártól kissé eltérőleg — a jövő héten következik el a nagyhét : a János vitéz szerzőinek az uj daljátékát adja elő. A Bakonyi és Kacsóh neve, első közös munkájoknak tüneményes sikere óta, egy nagy igéret, egy program, mely most teljes mértékben beváltódott és betelőződik a Rákóczi-o

an. Első hallásra — a Rákóczi nevének hallatára — túlságos szerénynek, szinte legyőzhetetlen akadályokba ütközőleg lehetetlennek tűnt fel ez; egy daljáték hősévé tenni Rákóczit 1 Az alak szentsége, komolysága, súlya nem fog összeütközni a daljáték stílusával ? Nos, minden aggodalom eloszlott, minden nehézség megoltódott a két szerencsés kezű szerző kezén. Akik Rákóczit mint a magyar nemzet bálványozott hősét látják maguk előtt: szent érzéseiknek • apotheozisát kapják ebben a darabban. A kit benne az ember szenvedései, a férjnek és apának a tragikuma érdekel: az látni fogja az ember viaskodását a fejedelemmel A kik rabjai a legendás kuruez idők hangulatának, azok szivetdobbantó fotográfiáját fogják kapni a nagy időknek. Es a kik szeretnek sirni szerencsétlen szivek édes bús szerelmén: azok meleg és jóleső könnyeket fognak zokogni Küry Klára Rentheim Magdáján. Ez mind a Bakonyi Károly érdeme lesz. Akik pedig lelkesen vallják azt a sokak által tagadott tételt, hogy a magyar zene európai zene, s hogy lesz valaha igazi, tiszta magyar opera: azok vitáikban a Kacsóh Pongrácz nevét irják a zászlójukra 1 Mi hallottunk egynéhány próbát a darabból és bátran koczkáztatjuk meg ezt az előzetes kritikát, hogy még a János vitéz muzsikájához képest is fölfelé haladás a Rákóczi zenéje. Szivhezszólóbban szomorú, kedvrederitőbben vidám magyar nótákat talán képzelni sem lehet és a népszerűség ismét hihetetlen arányokkal int a Kacsóh kompoziczióinak Ahogyan pedig a tipikus kurueznóták az ő ihletétől dallamban és formában kikerültek s a rekonstruált tárogatói megszólalnak: az egyenes föltámasztása azoknak a Hagyar Világ Kávéház C Tulajdonos Kasznár Nándor. EIsAranen boltot.